Csak úgy fialt az uniós pénz: medhotel, kalandpark, látványfürdő is épült belőle

Akt.:
Csak úgy fialt az uniós pénz: medhotel, kalandpark, látványfürdő is épült belőle
© Illusztráció: AFP
Debrecen – Az új érték teremtése mellett a munkahelyek megőrzésében is kulcsszerepe volt az EU-nak.

Medhotel, kalandpark, irodapark, vadonatúj egészségügyi és oktatási komplexumok, gyárak,
látványfürdők, repülőtéri fejlesztések – és még hosszan lehetne sorolni azokat a beruházásokat, amelyeket nagyrészt uniós támogatásból valósítottak meg hajdú-bihari vállalkozások a nemrég zárult hétéves európai uniós költségvetési ciklus keretében.

Ügyesen forgatva

„Az említett időszakban a hozzám köthető vállalkozások összesen mintegy kétmilliárd forintnyi uniós forráshoz jutottak, melynek révén (beleszámítva a banki hitelt és az önerőt is) hozzávetőleg 14 milliárd forintnyi értéket teremtettek. Ja, és közvetve vagy közvetlenül, több ezer új munkahely is létrejött általuk” – vonta meg a mérleget Boros József, a Dilk Kft. ügyvezetője. Elmondta, hogy csak a volt dohánygyárra 7 milliárd forintot költött (korszerű irodaparkká alakítva a területet), amiből csupán 350-400 millió forint származott uniós forrásból. A többi hitel és önerő. – Aradványpusztán a Medhotelre és a mellette felépült kalandparkra összesen másfél milliárd forint uniós pénzt nyertünk, és a Hotel Óbesterbe is beépült vagy 200 millió forint EU-támogatás. Így jön össze az a durván kétmilliárd forint közösségi forrás, amit sikerült meghétszerezni – tette hozzá.

Erdei Bertalan, a debreceni GA-BO 2000 Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy ők az elmúlt években kizárólag az oktatáson keresztül jutottak hozzá uniós pénzekhez. „Most is van hatvan ipari tanulónk. Szerződésben vállaltuk, hogy öt évig tartunk meghatározott számú tanulót, cserébe pedig uniós pályázatok keretében tudtuk korszerűsíteni a gépparkunkat. Összesen mintegy 120 millió forintnyi technológiai fejlesztést valósítottunk meg, aminek a hetven százalékát az Európai Unió finanszírozta” – vetett számot az eredményeikkel a tulajdonos.

Tizenhárom projekt

A Xanga cégcsoport az utóbbi években 13 projektet valósított meg, részben uniós pénzből, ezekből hat a debreceni repülőtérhez, hét pedig a Határ úti ipari parkhoz köthető. Herdon István vezérigazgató elmondta, hogy a repülőtéri fejlesztésekbe összesen 1,8 milliárd forint EU-támogatást építettek be, 25 ezer négyzetméternyi csarnokot, vasúti átrakót, síneket és a hozzá tartozó infrastruktúrát kiépítve a területen. Számításaik szerint mindezek révén 7,2 milliárd forintnyi érték teremtődött a debreceni légikikötő területén. Az ipari parkban (1,1 milliárd forintos uniós segítséggel) a Határ úton még több, összesen 35 ezer négyzetméternyi területet építettek be (gyárak, utak, csatornák stb.), a becsléseik szerint hozzávetőleg 8-10 milliárd forintnyi értéket létrehozva.

Kevés kivétellel…

Abban, hogy a Hunép-cégcsoport a válság ellenére is képes volt lendületben maradni, és a dolgozóit megtartva eredményesen működni, az elmúlt évek uniós beruházásainak oroszlánrész jutott. Szűcs Gyula vezérigazgató a kivételek között csupán a Nagyerdei Stadion rekonstrukcióját és az egyházi épületek felújítását említette, mint amiket nemzeti forrásból finanszíroztak, az összes többi nagy beruházás (oktatási és egészségügyi létesítmények stb.) uniós pénzből készült. „Esetünkben átlagosan évi 8-9 milliárd forintnyi beruházásról beszélhetünk, tehát hét év alatt mintegy 55-60 milliárd forint értékű fejlesztést hoztunk tető alá; ennek a pénznek a kétharmada az Európai Uniótól érkezett” – tájékoztatta a Naplót Szűcs Gyula vezérigazgató.

A logisztikai területen piacvezető Trans-Sped cégcsoportba a mögöttünk hagyott uniós költségvetési ciklus idején összesen 455 millió forint EU-támogatás érkezett. „Ipari parki fejlesztésre (közművek, parkolók, beléptetés, irodák stb.) 112 millió, egészséges életmódra nevelésre a munkahelyeken 10 millió, a munkatársaink oktatására és képzésére 27,7 millió, az ipari parkban raktárak építésére pedig 300 millió forint támogatáshoz jutottunk a sikeres pályázataink révén. Mivel ez a segítség több projekt esetében is „csak” ötven százalékos támogatottságot jelentett, az említett időszakban ezek a pénzek milliárdos fejlesztéseket eredményeztek a cégcsoportunknál” – tájékoztatott Fülöp Zsolt vezérigazgató.

– Petneházi Attila –


Mennek a munkák után

Az Alföldi Nyomda Zrt. az elmúlt években két pályázathoz kapcsolódóan összesen 600 millió forint uniós támogatáshoz jutott, ami mintegy kétmilliárdnyi fejlesztést indukált az ország legidősebb könyvnyomdájában. György Géza vezérigazgató elmondta, hogy az egyik pályázatuk gép- és technológia-fejlesztésre irányult, a másik pedig innovációs jellegű beruházás volt. „Cégünk az EU–támogatásért cserébe munkahely-megőrzést és árbevétel-növekedést vállalt, a feladatunk most az, hogy piacot keressünk a megnövekedett gyártókapacitásnak” – tudatta a vállalatvezető.








hirdetés