Csak a napraforgóban bíznak

Pillanatkép a méhészetben. A méhek az alacsony hőmérséklet miatt szinte ki sem tudtak menni a kaptárból
Pillanatkép a méhészetben. A méhek az alacsony hőmérséklet miatt szinte ki sem tudtak menni a kaptárból - © Fotó: ÉKN
Hajdú-Bihar – A méhészek jól felkészítették a méhcsaládokat, de a hideg keresztbe tett a „vadásznak”.

Országos viszonylatban 10 kilogramm alatt gyűjtöttek mézet családonként a méhek, a Tiszántúlon még jobb is a helyzet, itt átlagosan 13 kilogramm termés is akadt – válaszolt Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei elnöke a Napló kérdésére. – Olyat is hallottunk, hogy egyáltalán nem tudtak pergetni, mert a méhek napok alatt elfogyasztották azt a kevéskét, amit begyűjtöttek. Akácvirág van, így elsősorban az időjárásnak köszönhető ez a már harmadik éve tartó negatív rekord.

Az áprilisi lehűlés

A méhek vagy ki sem tudtak menni az alacsony, 16-17 Celsius-fokos hőmérséklet miatt, illetve ha kirepültek, nem találtak nektárt az akácban. Az áprilisi lehűlés során a növény megfázott, a közelmúltban zajló esőzések miatt pedig tönkrement a virága. Eső után, a jobb időben, pedig már alig mézeltek a virágok – mondta, hozzátéve, hogy a májusi hónapra jellemző hűvös idő igencsak visszavetette a méhek tevékenységét.

Csak gazdasági növények

A repce is hamarabb virágzott, április közepén, hiszen remek idő volt tavasszal, de a lehűlés miatt az sem a várthoz méltóan alakult, így a méhészek már csak a napraforgóban bíznak. Korán vetették, sok esőt kapott, a hónap vége felé már termelheti nektárját, ígéretes.

– Az utóbbi három évben a napraforgó-virágzás mentette meg a méhészeket. Most is erre készülünk, bár hozzá kell tenni, annyi akácméz azért termett, hogy a hazai keresletet kielégítse, az ára viszont mindenképpen emelkedik – tette hozzá Király László. A helyzetet nehezíti, hogy hazánkban kevés a vadvirág, gyakorlatilag csak a gazdasági növényekben (repce, napraforgó), illetve valamennyi hársban kutakodhatnak a méhek.

HBN-BB








hirdetés