„Cigánynak túl magyar…”

Dilemma: kitörni, s elveszíteni a barátokat, vagy maradni?
Dilemma: kitörni, s elveszíteni a barátokat, vagy maradni? - © Illusztráció: Getty Images
Debrecen – A kutatások szerint a roma értelmiségiek saját közösségük részéről is elutasítást tapasztalnak.

Az értelmiséggé válás komolyan befolyásolja a társadalmi kapcsolatokat a többségi és kisebbségi társadalmi létben egyaránt – többek között ez derült ki a Wáli István Református Cigány Szakkollégium májusi rendezvényén a Debreceni Református Kollégiumban, ahol előadást tartott Szabó Tünde, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének tudományos segédmunkatársa is.

„Kapcsolati nagytőkések”

– Míg a ’90-es években erőteljes fellendülés mutatkozott a barátok számát illetően, később ez a tendencia csökkent. A kutatások szerint ma átlagosan 5,5 barátja van egy magyar embernek. A baráti kapcsolatok jelentősége viszont a rokoni kapcsolatok kárára erősödött – mutatott rá a szociológus.

– Egy 2004-es Tárki felmérés szerint a roma megkérdezettek barátaik számát tekintve kapcsolati nagytőkéseknek számítanak. Míg az országos mintában a barátok száma átlagosan négy, addig a roma megkérdezettek arról beszéltek, hogy átlagosan 33 barátjuk van, s mindössze a 10 százalékuk felelt úgy, hogy egyáltalán nincs barátjuk (országosan 30 százalék) – magyarázta Szabó Tünde, aki ezt azzal egészítette ki, hogy egy 2011-es reprezentatív vizsgálat szerint a lakosság 22 százalékának nincs olyan barátja, akire támaszkodhatna.

Mint fogalmazott, a modernizációs folyamatok a roma értelmiségre is hatnak. Az iskolai végzettség emelkedésével ugyanis csökken a bizalmasok és a barátok száma a cigányok, illetve a társadalmi többséget alkotó magyarok esetében egyaránt.

HBN-SZZSL

A teljes cikk a Napló hétfői számában olvasható.


Mindenkire szükség van a megoldásban is
Hajdúböszörmény – A telepen élők több szempontból hátrányban vannak, ezért a diszkrimináció célpontjai.









hirdetés