Cannes mindennapi arca – a filmfesztiválon túl

Akt.:
Cannes mindennapi arca – a filmfesztiválon túl
© Ile Sainte-Marguerite. Fotó: AFP
Cannes – A korábbi halászfalu a fesztivál után is tartogat érdekességeket.

Vörös szőnyeg, estélyiben vonuló világsztárok, csillogás. A filmfesztivál képei alapján könnyen kialakul bennünk az a hamis elképzelés, hogy Cannes csak a luxusról szól. Pedig a korábbi halászfalu a fesztivál után is tartogat érdekességeket. És közel sem csak luxus kategóriában – írja a travelo.hu.

A 19. század elején Cannes még egy szegény halászfalu volt, és egy véletlen folytán lett belőle világhírű földközi-tengeri üdülőhely. 1834 telén a francia határt kolerajárvány miatt lezáratta a piemonti király, így egy oda tartó angol lordnak vissza kellett fordulnia. Cannes-ban ráesteledett, kénytelen volt a falu fogadójában megszállni. Annyira megtetszett neki a környék hangulata, hogy építtetett itt egy villát magának.


Le Suquet. Fotó: AFP Le Suquet. Fotó: AFP ©

Először az angol arisztokrácia követte a példáját, majd a 19. század közepétől az orosz előkelőségek is felkapták a várost. A belvárosban és a közeli kis szigeteken még mindig könnyen találunk olyan városrészeket, ahol felfedezhetjük Cannes különböző korszakait.

Le Suquet – Az óváros

Cannes központjában, a Chevalier-domb (Mont Chevalier) oldalában a régi halászfalu nyomait találjuk. Autóforgalomtól elzárt, hangulatosan kanyargó kis utcák, színes házak és egyre szebb kilátás vár, ahogy sétálunk fel a domboldalon. A domb tetejét az óváros öreg temploma, az Église du Suquet és a 11. századi őrtorony, a Tour du Mont Chevalier foglalja el. A torony látogatható, a kilátójából az öbölre és óváros domb alatti részére nyílik remek kilátás. A Le Suquet városrész a Rue d’Antibes bevásárlóutcáig tart, ahol ma már luxusmárkák és fast fashion cégek boltjai váltják egymást.


Vieux Port. Fotó: AFP Vieux Port. Fotó: AFP ©

Vieux Port – a régi kikötő

A Port Cannes I néven is futó kikötő a Le Suquet alatt helyezkedik el, és még ma is használják. Lenézve ide a dombról, vagy a közelében sétálva könnyen elképzelhetjük, hogy mekkora volt a 19. század közepén a város. Ekkor épült a kikötő, ekkor érte el a Párizs – Lyon – Földközi-tenger vasútvonal is a várost, így minden adott volt, hogy tovább növekedjen Cannes és a francia riviéra népszerűsége. Ha a legnagyobb jacht­okra vagyunk kíváncsiak, azokat ne a Vieux Portban keressük, hanem az öböl másik végén található kikötőkben, ahol a parti sétány, a La Croisette ér véget.


Boulevard de la Croisette. Fotó: AFP Boulevard de la Croisette. Fotó: AFP ©

Boulevard de la Croisette

Mint az a travelo.hu-n olvasható, a Francia Riviéra legelegánsabb sétánya. A történetek szerint évtizedekkel ezelőtt még könnyen bele lehetett itt botlani nyaraló francia filmsztárokba, ma már a turisták főutcája. A film­fesztiválnak is otthont adó Palais des Festivals-tól indul, egyik oldalon a tengerpartot és hangulatos kávézókat, éttermeket találunk, a másik oldalon gyönyörű épületek, századfordulós paloták kísérik a sétányt. A sétány a nevét egy keresztről kapta, amely az út végén állt, és amit a tengerészek védőjeként tartottak számon. Ezt később elbontották és kaszinó épült a helyére. Emlékeként 2010-ben avattak fel egy keresztet a Pointe de la Croisette-ben.


Ile Sainte-Marguerite. Fotó: AFP Ile Sainte-Marguerite. Fotó: AFP ©

Ile Sainte-Marguerite

A Lérins-szigetek közül a nagyobb és a Cannes-hoz közelebb eső sziget arról a várbörtönről híres, ahol a vas­álarcos férfit tartották fogva a 17. században. A Fort Royal várbörtöne ma múzeumként működik. A római korból származó hajómaradványokból van egy kiállításuk, de a legtöbben valószínűleg azért keresik fel a múzeumot, hogy megnézhessék a cellát, ahol a vas­álarcos férfi raboskodott. A sziget kedvelt kirándulóhely, helyiek is szoktak itt strandolni és piknikezni. Rendszeres kompjárat köti össze Cannes-nal.

A szerzetesek szigete

A kisebb sziget, Saint-Honorat egyházi kézen maradt, ma apátság üzemel itt. Sainte-Marguerite szigetéről sajnos nincs közvetlen hajójárat Saint-Honorat-ra. Aki ide el akar látogatni, annak vissza kell mennie Cannes-ba, és egy másik komppal újra kihajózni erre az apró szigetre. Bár ez egy bosszantó és felesleges kerülő, a sziget hangulata megéri a fáradságot. Viszont itt nem szokás piknikezni, és strandolni sem lehet, így csak azoknak ajánljuk, akik szeretnének egy-két órát egy csendes helyen eltölteni.


Ile Saint-Honorat. Fotó: AFP Ile Saint-Honorat. Fotó: AFP ©

A sziget kolostora már az 5. század óta üzemel, a legendák szerint itt tanult az a szerzetes is, aki később Szent Patrik néven az írek védőszentje lett. A szerzetesek ma szőlőt gondoznak és borászatot üzemeltetnek. Időnként zarándokoknak megengedik, hogy pár napra csatlakozzanak hozzájuk. Erről persze előre kell egyeztetni velük, és motivációs levelet is kérnek.

HBN








hirdetés