Cafeteria-ügy: “A kormány úgy csinál, mint egy durcás kisgyerek”

Akt.:
Erzsébet-utalványt elfogadnak. Velünk élő történelem?
Erzsébet-utalványt elfogadnak. Velünk élő történelem? - © Illusztráció: Ádám János, archív
Budapest, Debrecen – Bod Péter Ákos improvizatívnak érzi Orbán Viktor ötletét a cafeteria forintosításáról.


Miután az Európai Unió Bírósága február végén úgy döntött, hogy nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei, Orbán Viktor bejelentette: ha már úgyis meg kell szüntetni a cafeteria-rendszert, akkor az lenne a legegyszerűbb, ha ezt a pénzt az embereknél hagynánk; béremelés formájában.

Havonta érkezik

A miniszterelnök azt mondta, hogy a bérnek egy olyan részét fogja képezni ez az összeg, amit bár pénzben kap majd meg a munkavállaló, az erre az összegre eső járulékrészről az állam lemond. Úgy fogalmazott, hogy nem számít bele majd a nyugdíjba, de minden hónap elején megérkezik. A Napló által megkérdezett szakemberek szerint bonyolítja a kérdést, hogy a cafeteriából mindössze a munkavállalók egy töredéke részesült, hiszen nem minden cég alkalmazza ezt a juttatást. Így, ha a cafeteriát „készpénzesítenék”, akkor csak a munkavállalók egy részét érintené a lépés.

– Ha a munkaadókkal való egyeztetések a kellő ütemben lezárulnak, akkor legkésőbb nyárra megszületnek azok a döntések, amelyek alapján tisztán látni, miként működik majd az új cafeteria-rendszer – vélekedett Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, aki szerint egy olyan rendszer kidolgozása a cél, amely a növekvő gazdasági teljesítményből minél többet odaad az embereknek a gazdasági teljesítmény sérülése nélkül.

Teherbírás dolga

„Orbán Viktor erről az elképzelésről először a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt, és én őszintén szólva kicsit improvizatívnak éreztem a szavait. A kabinet is tisztában van azzal, hogy egyfelől emelni kellene a béreket, másfelől csökkenteni a járulékokat. A kormánynak a megoldás keresése közben fel kell mérnie, hogy mit bír el az ország költségvetése, mit bírnak el a vállalkozások, és azt is, hogy mit enged meg az uniós közösségi jog. Ezen útkeresés közben került szóba a cafeteria-rendszer készpénzesítése, de meggyőződésem szerint az elképzelés kimunkálása még nincs abban a stádiumában, hogy szakmai vitát lehessen róla nyitni” – erről Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke beszélt a Naplónak.

Boros József nem tart attól, hogy a cafeteria készpénzesítése miatt a turizmus-vendéglátásból élők húznák a rövidebbet, szerinte ha valaki minőségi szolgáltatást nyújt, azt így is, úgy is megtalálják a vendégek. – Egyetértek a cafeteria beépítésével a munkabérbe, hiszen ez úgy tesz jót a munkavállalóval, hogy közben nem ró pluszterhet a munkaadóra. A cégeimnél dolgozó mintegy 300 ember nagyobbik hányada érintett a cafeteria-rendszerben, ezért ami nekik jó, az nekem is jó. Egyébként meg nem kell ezt a dolgot túlokoskodni, hiszen könnyen belátható, hogy az erre fordított pénzek ezután is vissza fognak forogni a magyar gazdaságba – tette hozzá.

Nincs átgondolva

„Nekem is improvizatívnak tűnik ez az orbáni felvetés, nem igazán érzem átgondoltnak. Ugye a cafeteria intézménye Franciaországból származik, annak idején De Gaulle próbált ezzel a munkásosztály helyzetén úgy javítani, hogy közben élénkítse a belső gazdaságot is. Ezt a szisztémát francia hátterű cégek Magyarországon ügyesen meglovagolták, mígnem a magyar kormány úgy döntött, hogy részt kér magának a zsíros falatokból. Lényegében államosította a cafeteria-piacot, csakhogy ezzel a piaci struktúra helyett egy tipikus monopolhelyzetet teremtett. Ezt persze már nem tudták lenyomni az Európai Bizottság torkán” – Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora vélekedik így, aki szerint a magyar kormány ahelyett, hogy leült volna a szakértőkkel kidolgozni egy új cafeteria-rendszert, úgy tesz, mint a durcás kisgyerek.


bpa

Bod Péter Ákos | Fotó: Molnár Péter


A miniszterelnök bejelenti, hogy jó, akkor az egészet besózzuk, és az eddig erre fordított pénzt odaadjuk az embereknek bérként. – Csakhogy a cafeteria nem kizárólag bérnövelési ügy, annak van egy nagyon jelentős szociológiai vonatkozása is. Olyan embereket segíteni vele, akik egyébként nem jutnának rendszeresen meleg ételhez, vagy nem lenne lehetőségük a családjuk körében eltölteni egy hosszú hétvégét valamelyik belföldi pihenőhelyen. Egyfelől ez a lehetőség most megszűnik, ugyanakkor a cafeteria készpénzesítése nem fogja tudni megoldani a bérek emelésének mind nyilvánvalóbb kényszerét – mondta Bod Péter Ákos.

A dolgozók nem szeretik…

Erdei Bertalan, a GA-BO 2000 Kft. ügyvezetője eddig sem működtetett cafeteria-rendszert a cégénél, mondván, a dolgozók a cafeteriát nem nézik semmibe. „Amikor csak tehetem, inkább a munkabérüket emelem, noha pontosan tudom, hogy ezzel a drágább megoldást választom. De, mivel úgyis az a nyolcvan kolléga teremti meg a béremelés fedezetét (ha megteremti), ám legyen” – engedett betekintést a vállalkozása kulisszatitkaiba a tulajdonos-ügyvezető.

– Petneházi Attila –


Béren kívüli juttatások

A munkavállaló és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

A természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része.

Az Erzsébet-utalvány havi 8 ezer forintot meg nem haladó része.

A Széchenyi Pihenő Kártya:

  • szálláshely alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 225 ezer forintig,
  • vendéglátás alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 150 ezer forintig,
  • szabadidő alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 75 ezer forintig.

Az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig.

A helyi utazási bérlet (a bérlet értékéig).

Az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig.

A munkáltató által havonta:

  • az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
  • az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba a minimálbér 30 százalékát,
  • a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.








hirdetés