Búzakonferencia: a termelők segítése a cél

Akt.:
A 25., jubileumi Búzatanácskozáson
A 25., jubileumi Búzatanácskozáson - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Idén 25. alkalommal szervezték meg a már hagyománnyá vált Búzatanácskozást a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (DE MÉK), kedden.

  • A konferencia fő témája a mezőgazdaság múltja, jelene és jövője.
  • Dr. Pepó Péter, a DE MÉK egyetemi tanár kifejtette, mai napig az a céljuk, hogy a rendezvénnyel a termelőket és a gazdákat szolgálják. Az egyetem ugyanis egy semleges felületet jelent, így sok cég bekapcsolódhat a kutatásokba, amelyek eredménye segítheti a termelők munkáját.
  • A keddi tanácskozás során a résztvevők többek között a mezőgazdaság versenyképességébe és a malomipar helyzetébe is betekintést nyerhettek.

A mezőgazdaságban forradalmi változások mentek végbe az elmúlt néhány száz évben.”

Ezt dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója hangsúlyozta a 25. Jubileumi Búzakonferencián tartott előadásában. Nem csak az eszközök újultak meg és korszerűsödtek, hanem fejlődött a növényvédelem, illetve nemesített növényfajtákat hoztak létre. Ezeknek a változásoknak köszönhető az, hogy 500 év alatt Európában átlagosan hektáronként már nem csak 0,8 tonna, hanem 7 tonna gabonát arathatnak le a gazdálkodók. Magyarországon jelenleg az Európai Uniós (EU) átlag mindössze 65 százalékát teljesítik, éppen ezért további fejlesztésekre van szükség ebben az ágazatban.

Lenne hatékony megoldás

– A kilencvenes évek óta világszerte 70 százalékos növekedés volt a mezőgazdaságban, hazánkban azonban 30 százalékos csökkenést figyelhettünk meg. Az előrelépéshez több területen is szükségünk van. Ennek egyik része éppen az agrárkutatás és a felsőoktatás lenne. Jelenleg 13 városban 24 karon folyik a szakemberképzés, ami hatalmas szétaprózottságot jelent.

Egy ekkora országban jóval kevesebb helyen kellene oktatni, akkor hatékonyabb lenne”

– emelte ki a szakember.

buza-1Fotó: Derencsényi István

Hozzátette, az utóbbi években jelentősen megváltozott hazánk klímája, így elengedhetetlen lenne az öntözésfejlesztés is. Fontos lenne a precíziós mezőgazdálkodás, valamint a vertikális integráció erősítése, mivel az alapanyag előállításban jók vagyunk, de a feldolgozás jobb is lehetne. Ezen felül ki kellene alakítani egy GMO-mentes élelmiszerláncot, és fontos az is, hogy felszámolják a kedvezőtlen helyeken való termesztést.

A lakosság nem sokat használ

– A hazai malomiparban is hatalmas változások zajlottak le az elmúlt években – világított rá dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Elmondta, hazánkban ma már mindössze 52 malom működik, míg néhány évtizede még 142 volt. Az egyik legfontosabb szempont az munkájukban az, hogy tudjanak versenyezni más országokkal. Azt azonban megjegyezte, hogy az itthoni malmoknak magas a műszaki színvonala, a magyar gabona is jó minőségű, és az exportlehetőségek is szélesek. Ennek ellenére, hogy a felmerülő gondokat hatékonyan tudják kezelni, legalább 5 forintos áremelés kellene, ami a lakosság szempontjából évente maximum 400 forintos plusz költséget jelentene.

– A Hajdú Gabona évente 103-104 ezer tonna lisztet termel meg, aminek egy részét a külföldi, leginkább a romániai piacokon értékesítjük. A lisztet természetesen az ipari pékségek vásárolják legnagyobb tételben, ezután következnek a nagyáruházak pékségei. A háztartásokba azonban mindössze a megtermelt mennyiség egy tizede kerül. Mi jelenleg 1 millió embert látunk el liszttel, és a hazai termelés 8-9 százaléka a mienk – mondta.

BR