„Bűn továbbra sem marad büntetlenül!”

Dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék büntető kollégiumának vezetője
Dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék büntető kollégiumának vezetője - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – A büntetőeljárások gyorsítását, hatékonyabbá tételét célzó új szabályok lépnek életbe júliustól.

Helyenként alapjaiban forgatja fel a hazai büntetőeljárásokat az új törvény, mely július 1-én lép életbe: a legnagyobb változás az amerikai krimikből ismert vádalku lehetőségének a bevezetése; ily módon az angolszász jogrendet keverve a kontinentálissal. Számos szabály a bírák, ügyészek és védők számára is merőben szokatlan lesz, de dr. Nagy Antal, a Debreceni Törvényszék büntető kollégiumának vezetője ígéri: „bűn továbbra sem marad büntetlenül!”

nagy1Fotó: Derencsényi István

Az új törvény az 1998-ast váltja, mely július 1-től hatályát veszti. Nem a büntetésekről szól (a büntetőtörvénykönyv 2013. július 1-én változott), hanem az eljárási rendről; azon szabályok gyűjteménye, amik alapján egy büntetőeljárást az abban résztvevőknek le kell folytatniuk.

Ha beismeri…

– A nyomozás, az ügyészség általi vádemelés és a bírósági szakasz eddig látványosan elkülönült egymástól, a jövőben viszont közvetlenebbül fognak kapcsolódni. Eddig a nyomozók teljeskörűen felderítettek egy ügyet, lezárták, és megküldték az iratokat az ügyészségnek. A jövőben a a gyanúsítotti kihallgatásról 8 napon belül értesítik az ügyészséget, tájékoztatják a nyomozás állásáról, javaslatot tesznek további vizsgálatra vagy a nyomozás befejezésére. Kulcsmomentum, ha a gyanúsított beismerő vallomást tesz; erről a nyomozó hatóság azonnal értesíti az ügyészséget, az pedig különböző lehetőségek közül választhat. Dönthet az „elterelés” mellett, ilyenkor nem lesz bírósági tárgyalás – magyarázza Nagy Antal. – Ennek néhány formáját most is alkalmazzák. A mediátor (közvetítő) segítségével megegyezhet egymással az elkövető és a sértett, ennek tipikus példája, amikor gondatlan közlekedési baleset után kártérítés megfizetésére kerül sor, és ezzel lezárul az ügy. Bizonyos feltételek mellett felfüggeszthetik az eljárást, jellemzően mondjuk drogfogyasztóknál szokták, ha vállalják terápián való részvételt. És itt jön majd az „elterelés” egy teljesen új formája, a vádalku, vagyis egyezség kötése az ügyészség és a gyanúsított között – mondja a bíró, megjegyezve, hogy míg az előbbiek kis súlyú bűncselekményeknél fordulnak elő, a vádalkunál elvileg nincs határ, vagyis akár gyilkossági ügyben is alkalmazható.

Kompromisszum

– Az egyezség kompromisszum a vádhatóság és a gyanúsított között. Az ügyészség lényegében maga mérlegeli a bűncselekmény körülményeit és alkalmazza az enyhítő szakaszt a javasolt büntetés (vagy intézkedés, például egy próbára bocsátás) megállapításához. Elfogadja, hogy az elkövető kisebb büntetést kap, az pedig lemond a személyes védekezés, a tárgyalás és a fellebbezés jogáról. A vádlottnak azért éri meg, mert egészen bizonyosan enyhébb a tette szankciója, mintha mondjuk makacsul tagadva, egy hosszadalmas eljárás végén születne ítélet. Persze, akár fel is menthetnék, de ez az ő kockázata; továbbá, a jogalkotó bízik abban, hogy aki nem követett el bűncselekményt, az nyilván nem akar egyezséget kötni, mert bízik ártatlansága kiderülésében.

nagy3Fotó: Derencsényi István

– Az alkudozásnál kötelezően ott kell lennie a védőnek is, de hármójukon kívül senkire sem tartozik. A bíróság nem is firtatja, hogyan jutottak egyezségre, a lényeg, hogy mindegyiküknek megfelel a végül jegyzőkönyvbe foglalt eredmény. Ami alapján az ügyészség vádat emel, és azt az egyezséggel, pontosabban az egyezségkötésről szóló indítvánnyal együtt terjeszti a bíróság elé – mutatja be a folyamatot Nagy Antal. Hangsúlyozza: a vádalku egyik fél részéről sem kötelező, a vádlott ragaszkodhat a tárgyaláshoz, az ügyészség elrendelheti a nyomozás folytatását, ha kevés a bizonyíték; vagy vádat emelhet úgy, hogy egy esetleges egyezségben foglaltnál jóval súlyosabb büntetést kér.

Bírói kontroll

– Nagyon fontos, hogy a vádalku eredményeként születő egyezségről a bíró dönt. Elutasíthatja, ha a legkisebb kételye merül fel a bizonyítékokkal kapcsolatban, ha nem ért egyet a minősítéssel (például szerinte nem gondatlan, hanem szándékos bűncselekmény történt), vagy a büntetés mértékével. Meggyőződik arról, hogy a vádlott beszámítható, tisztában van a vádalku következményeivel. A vádlottnak a bíró előtt is el kell mondania beismerő vallomását, mégpedig az egyezségnek megfelelően; és lemondania a tárgyaláshoz való jogáról. Ha ezt nem teszi, vagy máshogy vall („elismerem a bűncselekményt, de nem egészen úgy volt”), akkor a bíró elutasítja az egyezséget. Ez esetben tárgyalásra kerül az ügy, ahogyan az eddig is megszokott volt. Ha a bíró elfogadja az egyezséget, annak alapján ítéletet hoz, és az jogerőre is emelkedik, onnantól nem vitatható – mondja Nagy Antal.

nagy2Fotó: Derencsényi István

Hozzáteszi: fellebbezésre, másodfokú eljárásra abban az esetben van mégis lehetőség, ha utólag olyan körülmények merülnének fel, amik alapjaiban befolyásolnák az ügyet, például kétségbe vonnák, hogy a vádlott követte el a bűncselekményt. A döntést csak akkor változtathatja meg a másodfokú bíróság, ha a terheltre nézve kedvezőbb ítéletet hoz, mint amit az az egyezséggel kialkudott.

Előkészítő ülés

Nagy Antal szerint az új eljárásrend a vádalku kapcsán igen komoly szemléletváltást igényel az ügyészségtől, mely épphogy a vádat, a bűncselekmények elkövetőinek szigorú megbüntetését képviseli. Van egy kockázat a rendszerben: beismerő vallomásnál az ügyészség nem nyomoz tovább, és ha megegyezik a vádlottal, de a bíró nem fogadja el azt és tárgyalásra kerül sor, akkor egy „félig lenyomozott ügy” irataiból kell bizonyítani. De úgy véli, az ügyészek továbbra is arra fognak törekedni, hogy megfelelően fel legyenek tárva a bűnesetek, és nem kell attól sem tartani, hogy túl enyhe büntetéseket ajánlanának fel a gyanúsítottaknak. Arra sem számít, hogy súlyos bűneseteknél alkalmazzák majd az egyezkedést.

További fontos változásként említette, hogy minden tárgyalást egy nyilvános előkészítő ülés előz majd meg. Ilyen ülésen döntenek a bírók az egyezségek elfogadásáról vagy elutasításáról. Előbbi esetben gyorsan eljutnak a jogerős ítéletig (ez időben lehet, hogy csak 15 perc lesz), elutasításnál pedig tárgyalásként is folytatódhat az ülés. Ha nincs egyezség, a bírósági eljárás akkor is előkészítő üléssel indul, amin egyszerűbb ügyekben akár ítélet is születhet.

Nyílt „kártyákkal”

– Az előkészítő ülés fentieken túl arra szolgál, hogy a résztvevők „kiterítsék kártyáikat”. Vagyis az ügyészség és a védelem képviselőinek be kell nyújtaniuk indítványaikat, mit szeretnének majd a tárgyalások során bizonyítani, milyen tanúkat, szakértőket meghallgatni. Ez arra szolgál, hogy ne nyújtsák el a pert feleslegesen újabb és újabb indítványokkal, mondjuk azzal, hogy a vége felé, az elhangzottak ismeretében meglepetésre „előhúznak” még néhány tanút – mutat rá a bíró. Megjegyzi: az ilyen magatartás mögött nem feltétlenül rossz szándék van, lehet, hogy például egy ügyvéd ilyen taktikával tudja legjobban védeni a vádlottat. – Ezután is lesz lehetőség arra, hogy a tárgyalás alatt nyújtsanak be indítványokat a felek, hiszen a per során, akár az ott elhangzottak alapján is kerülhetnek olyan információk birtokába, ami szükségessé teszi a további bizonyítást. Ilyenkor kalkulálniuk kell a rendbírság lehetőségével, ami 20 ezer forinttól egymillióig terjedhet, és akkor szabja ki a bíró, ha úgy ítéli meg, hogy mondjuk annak a bizonyos újabb tanú meghallgatásának szükségességét már az előkészítő ülésen is tudnia kellett a védőnek. Ugyanakkor a bírónak továbbra is kötelessége az igazság feltárása, ezért ha az indítvány indokolt, nem tagadja meg az abban foglaltak teljesítését – hangsúlyozta Nagy Antal.

A vádlott távollétében

Mint mondta, maga a tárgyalás menete változik a legkevésbé, bár néhány módosítás ebben is lesz. Így például július elsejétől első fokon a legtöbb ügycsoportnál megszűnik az ülnökök részvétele. Továbbá, nem kell majd a vádlottnak állva beszélnie a bíróság előtt, bár, mint megjegyezte, a bírók ezt kérhetik és valószínűleg sokan ragaszkodni is fognak hozzá.

nagy5Fotó: Derencsényi István

Ennél fontosabb, hogy nem kötelező a vádlottnak a tárgyaláson részt vennie (az előkészítő ülésen igen), akkor sem, ha súlyos bűncselekményről van szó. Ennek persze feltételei lesznek: ügyvéddel képviseltetnie kell magát (ez lehet kirendelt ügyvéd is) és elérhetőnek kell lennie. Ilyen esetben minden iratot, az idézést is a védő kapja, ő továbbítja ügyfelének. Ha nem éri el őt, azt jelzi a bíróságnak, és onnantól automatikusan megszűnik a távolmaradási engedély. – Az, hogy a vádlott nincs jelen, önmagában nem új dolog. Ha szökésben van, nélküle ma is lefolytatható az eljárás. Másodfokon eddig is távol maradhatott, illetve bizonyos esetekben a bíró első fokon is nélkülözhette; mondjuk egy 140 vádlottat felvonultató ügyben, ahol százan „csak” okirat-hamisítást követtek el, nem volt szükséges, hogy mindenki végigülje az őt nem érintő tárgyalási részeket – magyarázta a törvényszék bírája. – Szükség esetén persze berendelheti meghallgatásra, szembesítésre a bíró azt a vádlottat, aki egyébként lemondott a tárgyalási jelenlétről.

Mindenkinek új lesz

– A változások alapvetően a büntetőeljárások gyorsítása, hatékonyabbá tétele, az állam részéről a költségcsökkentés irányába hatnak. Úgy vélem, alapvetően előremutató a törvény, csak megfelelően kell alkalmazni, illetve gyakorlati megszilárdulásához évek kellenek. A bírók felkészítése országos és helyi szinten is régóta zajlik, mivel azonban teljesen új, általunk, valamint az igazságszolgáltatás többi szereplője által még soha nem próbált eljárások is lesznek, jósolni sem lehet, hogyan működik majd például az egyezkedés rendszere, hány esetben élnek vele. Ma a Debreceni Törvényszéken első fokon az ügyek 80 százaléka jogerősen zárul; ha mondjuk ennek a fele egyezséggel, vagy az előkészítő ülésen hozott ítélettel zárulna, az igen jelentős tehercsökkenés lenne. Egy biztos: a büntetés kiszabása nem marad el, csak az változik, hogy milyen úton jutunk el oda! – összegzett Nagy Antal.

– Szőke Tímea –


Kevesebb ülnökre lesz szükség

Július 1-től első fokon a legtöbb ügycsoportnál megszűnik az ülnökök részvétele. Ők nem jogvégzett személyek, a tárgyaláson ketten vannak a bíró mellett, így alkotják a büntetőtanácsot. A jövőben csak néhány pertípusnál lesznek jelen (fiatalkorú vádlottas ügyek, katonai ügyek). A kiemelt gazdaság súlyú bűncselekményekről szóló, vagyis 500 millió forintnál nagyobb kárértéket képviselő perekben pedig a jövőben három hivatásos bíró jár majd el, már első fokon is. – Az ülnökök egyfajta népképviseletet látnak el, élettapasztalataikból eredő tanácsokkal segíthetik a bírót. Sokáig dolgoztam együtt ülnökökkel, azt mondhatom, soha nem volt köztünk feloldhatatlan véleménykülönbség – idézte fel Nagy Antal.

Hiába gondolja meg magát utólag a sértett

A hozzátartozó sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében a nyomozás során tett vallomás a jövőben a tárgyaláson felhasználható lesz. Ezzel egy gyakran felmerülő problémát kívánt kiküszöbölni a jogalkotó: tipikus példa, amikor a férj bántalmazza a feleségét, az orvosi látleletet vetet és feljelentést, illetve vallomást tesz a rendőrségen, azonban mire pár hónap múlva bíróságra kerül az ügy, ott a nő él a mentességi jogával (vagyis hogy családtagja ellen nem köteles vallani). – Ilyen esetben eddig csak az egyéb bizonyítékokra hagyatkozhatott a bíró, mostantól azonban, bár a sértett továbbra sem köteles hozzátartozója ellen beszélni, a korábban tett vallomása segít majd a pontos tényállás megállapításában – mutatott rá Nagy Antal. Megjegyezte, a rendőrök felelőssége lesz, hogy figyelmeztessék az érintetteket, a nyomozóknak elmondottak utólag nem tehetők semmissé!