Bulizz Csokonaival és Adyval! – Ráncfelvarrt költői útkeresés Debrecenben

Akt.:
Az állandó kiállításon tovább kutathattak a költők mindennapjai után
Az állandó kiállításon tovább kutathattak a költők mindennapjai után - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Nem az iskolapadokból, hanem a kocsmaasztal mellől „szóltak” a költők.

Az irodalomórákon sokat hallott „költői útkeresés” fogalmát értelmezte újra Kerekes Lászlóné Bíró Éva, amikor megszervezte a Bulizz Csokonaival és Adyval című programot. A Debreceni Irodalom Házának udvarán kialakított két – idézetekkel tűzdelt – úton a látogatók keresték a művész mögött az embert október 6-án.

Hétköznapi örömök, bánatok

– A középiskolások rácsodálkoztak, hogy a szórakozásról, borról így írtak nagy költőink. Ez a foglalkozás jó alkalom volt arra, hogy szembesüljenek: az irodalom nem kizárólag nehezen érthető, műértelmet igénylő tudomány. Ady és Csokonai ugyanolyan hétköznapi örömöket, bánatokat éltek meg, mint bárki, csak ők ezeket úgy fogalmazzák meg, hogy azok beillenek műalkotásnak – mondta a múzeumpedagógus, hozzátéve: nem olyan földtől elemelkedett dolog egy irodalmi kiállítás, mint sokan hinnék, nagyon is szórakoztató. A Debreceni Református Kollégium diákjai kedden az Álmodó magyarok tárlaton megkereshették azt a poharat, amelyből Ady Endre kortyolt egykor. A muzeológus kiemelte, a résztvevők képet kaphattak arról is, hogy a két poéta korában milyen volt Debrecen.

Egy bő évszázad telt el aközött, hogy Csokonai Vitéz Mihály csikóbőrös kulacsának „megvídító orcácskáját, csókra termett kerek száját, a szájához szorította” a cívisváros valamelyik vigadójában és aközött, hogy e városban Ady Endre „fejér borral innepelte boldog esztendők ide érkezését”. Változások sorát beszélgethették volna végig egy üveg jó bor mellett. A diákcsoport egyik tagja így fogalmazta meg az időt legyőző „diskurzus” örömét:

„Köszönöm a találkozást barátom / E pár sorom most hozzád írom: / Életem így teljes, hogy ismerlek, Örülök, hogy jó tulajdonságaid megismertem.”

HBN–HABE








hirdetés