Búcsú egy kivételes „közmunkás” könyvtárostól

Debrecen – A volt Debreceni Városi Könyvtár dolgozói tisztelettel adóznak szeretett, nagyrabecsült munkatársuk emlékének.

– Nyolcvanhat éves korában elhunyt özv. Sólyom Lajosné (Kovács Julianna), aki az úgynevezett nagy könyvtáros generáció tagjaként sokunknak kedves Julikája, Julika nénije volt. A városi könyvtár újraalakulásától (1961) a legnehezebb időkben és terepen, mostoha körülmények között vállalt és végzett – olykor tiszteletdíj nélkül vagy minimális díjért – tartalmas és kulturális értékeket hordozó munkát.

Nemcsak könyvtáros volt a Nagysándor telepen a Pósa utcai művelődési házban vagy a Kishegyesi úti Terápiás Házban, hanem a Nagysándor-telepi lakosokat igyekezett közösséggé formálni. Programokat szervezett az Idősek Napközijében is. Az asszonyokat saját otthonába hívta csigatészta-készítésre, szabni-varrni tanulni. Irodalmi művekből felolvasást tartott nekik. Sok esetben gyalog vagy busszal hozta be kis csapatát a városi kulturális programokra. Hozzá bármikor bekopoghattak az ott lakók azért, hogy segítsen kérvényt vagy egyéb hivatalos levelet írni. Számos kiállítást rendezett a sokszor fűtetlen könyvtárszobában, hogy szépre, jóra, esztétikumra tanítsa a betérőket.

Csodáltuk elhivatottságát, energiáját, mindamellett, hogy özvegyen két gyermeket is nevelt. Minden szellemi értéket szinte anyagi juttatás nélkül, a könyvek és az emberek szeretete által vezérelten, csendben, a szakma iránti nagy alázattal tárt olvasói elé. Tekintete, tartása, szerénysége, embersége megmarad emlékezetünkben.

(Kertészné és Kiss Anna)








hirdetés