Brókerbotrány – Vádat emelt a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség

Akt.:
Budapest – Vádiratot nyújtott be a Buda-Cash-ügyben a Fővárosi Főügyészség március 29-én a Fővárosi Törvényszéken – jelentette be Ibolya Tibor fővárosi főügyész hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Közölte, öt vádlottal – Varga Péterrel és társaival – szemben emeltek vádat; az iratok megküldése jelenleg is tart. Jelezte, hogy eredetileg 11 embert gyanúsítottak meg, közülük hattal szemben – bizonyítottság hiányában – a nyomozást megszüntették.

Tájékoztatása szerint a vádlottakat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékben elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolják.

A főügyész azt mondta, az okozott kár összességében 115 milliárd forint.

Ibolya Tibor kérdésre válaszolva kijelentette azt is, hogy a Buda-Cash-ügyben politikai szál nem merült fel.

A vádirat szerint V. Péter és társai – valamennyien a tulajdonosi körből – a Buda-Cash Brókerház működtetése során 2007-től olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították.

A főügyészség az ügyben kiadott közleményében azt írta, a vádlottak célja kezdetben a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.

A Fővárosi Főügyészség vádiratában három vádpontot fogalmazott meg.

Az első szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek a sajátjukként.

A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára.

Azt írták, hogy az előző két vádpontban az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett – a mögöttes felelősség szabálya miatt – maga a befektetési szolgáltató tekinthető sértettnek.

A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007-ben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cash-en keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt.

Cselekményükkel a vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.

Ibolya Tibor az úgynevezett vagyonvisszaszerzési eljárásról elmondta, még a nyomozás elején mintegy 68 milliárd forintnyi vagyont vettek zár alá, ennek döntő hányadát a felszámolónak már kiadták, hogy abból a károsultaknak fizetni tudjanak. Jelezte: mintegy 2 milliárd forintnyi vagyon van “zár alatt, lefoglalva”, ezek között ingatlanok, üzletrészek, számlapénzek és különböző ingóságok, ékszerek.

Közölte, a Buda-Cash-ügyben nem zárult még le teljeskörűen a nyomozás, a “fő ügyrész” mellett, amelyben most vádat emeltek, további ügyekben is nyomoznak.

Ezek között említette a Buda-Cash Zrt. igazgatósági tagjai által offshore cégek nevére nyitott külföldi bankszámlákat érintő, pénzmosás gyanúját keltő ügyleteket, továbbá az amerikai tőzsdén forgalmazott részvényekkel kapcsolatos csalás gyanúját felvető ügyet, valamint a Mátrafűtőber Kft. üzletrészeinek a Buda-Cash részvényesi társaságai közötti adásvétellel kapcsolatos sikkasztás gyanúját felvető ügyet.

Az ügy érzékeltetésére azt hozta fel példaként: ha hárman megbíznak valakit egy-egy 150 forintos fagylalt megvásárlásával, ám a megbízott végül csak magának vesz egy fagylaltot, akkor a kérdés az, kinek a 150 forintját tulajdonította el. Mindenki joggal mondhatja ekkor, hogy az ő 150 forintját tulajdonították el, az ügyben eljáró felszámoló logikája szerint azonban mindenkitől csak 50-50 forintot.

Arra a kérdésre, “akkor hol a fagyi”, azt mondta, a lefoglalt vagyontárgyak értékét figyelembe véve mintegy 45 milliárd forintot “keresnek” még.

Hozzátette: az ügyészség ezért nem tudja az eljárásban az ügyfeleket konkrétan megjelölni sértettként, mert nem lehet tudni, milyen kár érte őket.

Kérdésre válaszolva közölte: szerintük nem lehet kijelenteni, hogy a felügyelet mulasztott volna, erre vonatkozó adatuk nincs.

Ibolya Tibor arra a kérdésre, szerinte az ügyben az első tárgyalást még az ítélkezési szünet előtt meg lehet-e tartani, azt mondta, reméli, ugyanakkor jelezte: nagy ügyről van szó; 140 kötetes a nyomozati irat, a vádirat pedig 50-60 oldal.

Kérdésre válaszolva ismertette a vádlottak nevének kezdőbetűit: V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula.

A rendőrség március 8-án közölte, hogy lezárták a nyomozást és vádemelést javasolnak az ügyben. A Buda-Cash gazdálkodásával kapcsolatban csalás és a számvitel rendjének befektetési vállalkozás körében elkövetett megsértése bűntett gyanúja miatt nyomoztak tizenegy emberrel szemben.

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ügyben büntetőfeljelentést tett.

– MTI –








hirdetés