Brókerbotrány – Megkezdte működését a Kárrendezési Alap

Budapest – A kárrendezési törvény alapján megkezdte működését a Quaestor és a Hungária kötvényesek kárrendezését végző Kárrendezési Alap 2016. január elsején – mondta Kiss Krisztina, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető igazgató-helyettese pénteken háttérbeszélgetésen Budapesten.

Hozzátette: azoknak a Quaestor-kötvényeseknek nincs teendőjük, akik korábban a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához igényüket határidőben benyújtották.

Kérelmük az új alaphoz kerül, erről levélben kapnak tájékoztatást, az új igénylők pedig 2016. február 15-éig nyújthatják be kérelmüket – mondta.

Az Országgyűlés 2015. december 15-én új törvényt fogadott el a Quaestor-károsultak helyzetének rendezésére, amely az Alkotmánybíróság (Ab) korábbi észrevételei alapján az érintettek körének meghatározása mellett a kártalanítás mértékén is változtatott. A törvény alapján létrejött Kárrendezési Alap azoknak a károsultaknak nyújt segítséget, akiknek olyan befektetési szolgáltató okozott kárt, amelyik a brókerjelleget kihasználó cégcsoport-kötvényt bocsátott ki. Az új alapba a károsultak önként léphetnek be, azonban a Quaestor-károsultaknak nem kell ismételten benyújtani kérelmüket.

A Kárrendezési Alap 2016. március 31-éig megvizsgálja a kérelmek jogosságát, megállapítja a kárrendezés összegét, erről tájékoztatja az ügyfelet, akinek 30 nap áll majd rendelkezésre az igény visszavonására, ha saját maga akarja érvényesíteni a követelését – ismertette az OBA ügyvezető igazgató-helyettese.

Kiss Krisztina – aki korábban a Befektető-védelmi Alap (Beva) vezető jogtanácsosa volt – kérdésre válaszolva elmondta: a Buda-Cash Brókerház és a Hungária Értékpapír ügyfeleitől tavaly beérkezett igények kifizetése azt követően kezdődhet meg, ha a felszámolótól megérkeznek a kártalanításhoz szükséges tényleges adatok. Ez napokon belül várható.

Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója úgy értékelte, hogy az OBA-nál a 2015-ös év rendkívüli esztendőnek számított, egyre több feladatot kaptak.

A szervezet az idén arra készül, hogy a kártalanítás eddigi tapasztalatai alapján előterjesztést készítsen a kárrendezés egyszerűsítésére – tette hozzá Fekete-Győr András.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztói tudatosság minden esetben elengedhetetlen, az intézmény az ügyfél-tájékoztatás erősítésével kíván ehhez hozzájárulni.

További idei feladat lesz az OBA-nál, hogy az uniós irányelvet átültetve differenciált kockázatalapú díjfizetést vezessenek be, azaz aki kockázatosabb tevékenységet végez, az ennek arányában fizessen be az OBA-ba, ennek bevezetése az év közepén várható – ismertette Fekete-Győr András.

Tóth István, az OBA kommunikációs igazgatója beszámolt arról, hogy a szervezet 2015-ben a DRB Bankcsoportnál 71 435 betétest kártalanított 104,4 milliárd forint értékben. Hozzáfűzte, hogy a bankcsoportnál eddig 1694 ügyfél nem vette fel 359 millió forint értében a kártalanítást. Az előző évben, 2014-ben hat hitelintézet kártalanítását végezte az OBA, ezzel összefüggésben 1709 betétes 306 millió forint értékben nem élt a lehetőséggel.

– MTI –








hirdetés