Mert a legtöbb kisvárosban ugyan akad – legalább a főúttal párhuzamosan – bicikliút, de a falvakban már nem, pedig a leggyakoribb közlekedési eszköz még mindig a drótszamár. Tudják ezt az autósok, ki is alakult a békés együttélés „kultúrája”. Ennek pedig egy alapvetése van: a bringás – legyen az 8 vagy 80 éves – olyan, mint a nindzsa, bárhol feltűnhet a semmiből és nincs veszélyérzete. Ezt igazán éjjel tudja bizonyítani, amikor lámpa, macskaszem, láthatósági mellény és egyéb úri huncutságok nélkül hajtja drótszamarát a szilvafák jótékony árnyai közt suhanva, frászt hozva a hazafelé tartó autósra, aki nem volt kellően elővigyázatos, s nem haladt szabálytalanul az út közepén, felkészülve megjelenésükre. Most képzeljük el, mire lennének képesek ezek a kétkerekű kamikazék Debrecenben, s adjunk hálát, hogy csak a vidéki autósokat boldogítják, akik vagy megszoknak, vagy már rég átszoktak, két kerékre.
Szabálytalankodó kerékpárosok után eredtünk Debrecenben
Nemrég egy Füredi úton bicikliző férfit gázoltak el azért, mert ahelyett, hogy leszállt volna, áthajtott a zebrán, és összeütközött egy autóssal. Ez csak egy baleset a közelmúltból, amely könnyen megelőzhető lett volna. Vannak azonban a cívisvárosnak még veszélyes pontjai.
