Brexit: saját kardjukba dőlnek a britek?

Akt.:
Brexit: saját kardjukba dőlnek a britek?
© Illusztráció: bumm.sk
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ha az angolok kilépnek az unióból, az a magyar vendégmunkásokat is érzékenyen érintheti.

Foghatják a fejüket a magyar melósok, úszik az álomfizetés, ha jön a Brexit” – ilyen és hasonló címekkel „hangolnak” a magyarországi lapok a csütörtöki angliai népszavazásra, melynek nem kevesebb a tétje, mint hogy kilépnek-e az Európai Unióból a britek, vagy maradnak.

Évekig elhúzódhat

Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója szerint ha a britek kilépnek, akkor egy hosszú, legalább két éves tárgyalási folyamat kezdődik a kilépés feltételeiről, és az Európai Unióval (EU) való jövőbeni kapcsolatokról. Például arról, hogy miben maradnak benne (a szabadkereskedelemben, az egységes belső piacban, stb.), és milyen mértékben. – Ezért ma azt megmondani, hogy mi lesz ennek a hosszútávú következménye, felelősen nem lehet. Anglia azonban megítélésem szerint feltétlenül rosszul jár. Az angolokban látványosan ütközik a nagy nemzeti szuverenitás táplálta büszkeség és a gazdasági racionalitás. Utóbbi kapcsán muszáj úgy fogalmaznom, hogy a britek mintha nem néztek volna rá a világtérképre, mielőtt a Brexit (kilépés) lehetőségét a saját belső és a nemzetközi közvélemény előtt meglebegtették. Gyakorlatilag Anglia részesedése ma a világ termelésében mindössze 2 százalék, nem 15, mint mondjuk volt a II. Világháború után. Egész egyszerűen nem lehet visszaforgatni a történelem kerekét. Az ország ipara nemzetközi léptékkel nézve lepusztult, szinte csak a szolgáltató (ezen belül is leginkább a pénzügyi) szektorból él, no meg az uniós támogatásokból, melyek legnagyobb haszonélvezője tudnivalóan a brit királyi család – mondta a kutató, aki szerint egy biztos: az angol gazdaságnak akkor is szüksége lesz külföldi munkaerőre, kétkezi munkásokra és magasan képzett értelmiségiekre egyaránt, ha esetleg kilépnek az Európai Unióból.

Nem igazán értem, hogy az angoloknál miért éppen a magasabb munkakultúrával rendelkező magyar, cseh, lengyel vendégmunkások verik ki a biztosítékot, és nem mondjuk a volt gyarmatokról korábban érkezett afrikaiak és ázsiaiak.”  (Inotai András)

Nem nyernének vele

Szerinte egyébként a kilépéssel a brit gazdaság semmit nem nyer, az unió gazdasága viszont nyerhet. Úgy fogalmazott, hogy a britek az európai integráció elmélyülését mindig is inkább visszafogták, mint serkentették; ők ugye szabadkereskedelmet akarnak, egységes belső piacot, korlátozott munkaerő-vándorlással. – Abban a percen, amikor a britek azt mondják, hogy kilépnek, a német-francia tengely mentén létrejön a föderális Európa. Csakhogy ez alapvetően a magországokra fog vonatkozni, és kevéssé a nem annyira EU-barát közép- és kelet-európaiakra. Tehát kialakul egy unión belüli periféria, és meggyőződésem, hogy ez az igazi veszély Magyarország számára. Nem az, hogy a távozó britek a jövőben nem fognak befizetni a közös büdzsébe, és így a magyarok is kevesebb pénzt kapnak a brüsszeli kaszából – állítja Inotai András, aki szerint ez eleve hülyeség, hiszen legalább két évig tárgyalnak a részletekről, addig pedig minden a régi kerékvágásban halad. „A Brexitet a nemzetközi pénzpiacok egyelőre nem árazták be, de az biztos, hogy Magyarország meglehetősen nehéz helyzetbe kerülne azzal, ha az Európai Unió belső perifériájára szorulna” – véli a gazdaságkutató.

Mindenkinek káros lenne

Surányi György közgazdász professzor, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy a kilépés egyaránt káros lenne az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Magyarország számára. – Az EU szempontjából szimbolikusan is hátrányos az, hogy egy ilyen jelentős tagország kilép belőle, ami esetleg más országokban is felerősítheti az unió ellenes erőket. Másfelől nagyon fontos az a kiegyensúlyozó szerep, amit Anglia betölt a németek és a franciák között. Jobb ha egy ilyen jelentős angolszász ország nagyhatalomként, egyenrangú partnerként ott van az Európai Unióban, ráadásul az angolok azok, akik a nemzetállamok közösségén belül leginkább a szabadpiaci verseny hívei, meglehetősen liberális gazdasági felfogást követnek. Angliában a kilépés befelé fordulást eredményezne, a britek elveszítenék azt a fontos kiegyensúlyozó szerepüket, amit az EU-ban képesek érvényesíteni. Ma azáltal van Angliának komoly világpolitikai jelentősége, hogy a nemzetközösség meghatározó tagja. A londoni City (mely az angol nemzeti össztermék 8 százalékát állítja elő) jelentős veszteségeket könyvelhet el a Brexit esetén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Angliának jelentős folyó fizetésimérleg-hiánya van, de amíg ők a világ egyik meghatározó pénzügyi centruma, addig ennek a finanszírozása nem jelent különösebb nehézséget. Ha azonban a kiváltsága megszűnik, ez önmagában kiigazításra, szigorításra kényszeríti a briteket. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy ha kilépnek, akkor Skócia kilép az Egyesült Királyságból és belép az unióba. Ami (fontos látni) a britek számára további lelki, kulturális, történelmi, politikai probléma lehet – tekintett előre Surányi György.

Lehetőség a tisztes életre

Az ismert közgazdász vélekedése szerint Magyarország szempontjából azért (is) lenne káros a Brexit, mert a britek verseny- és piacpárti felfogása közvetve nagyon hasznos a kelet-európai kis országok számára. – Az a tény, hogy Anglia nyitotta meg legjobban a munkaerőpiacát az újonan csatlakozott országok polgárai előtt, sok honfitársunk számára hatalmas lehetőséget teremtett a tapasztalatszerzésre, egyszersmind a tisztességes polgári létre. Ezek a fiatalok évente egymilliárd eurót utalnak haza – sorolta a fontosabb érveket Surányi György. Szavai szerint biztos, hogy szigorodnának az angliai munkavállalás szabályai, bár a már ott lévők szempontjából ez nagy változást szerinte nem jelentene. Az újak viszont nagyon megéreznék.

„Csak remélni merem, hogy a maradáspártiak győznek a népszavazáson, bár mindkét kimenetel benne van a pakliban”

Surányi György szerint aggasztó, hogy egy ilyen kérdés felvetésével milyen mértékben lehetett megosztani az angol közvéleményt. – Biztos vagyok benne, hogy bármelyik tábor nyer, akkor is megváltozik Európa és Anglia is a referendumot követően. Ezért súlyos felelőtlenség ilyen kérdéseket népszavazásra bocsátani. Látható, hogy az emberek jelentős része félinformációkra hagyatkozva járul majd az urnák elé. Az például tényszerűen ne igaz, hogy minden bajnak a forrása az, hogy a sok vendégmunkás elveszi a megélhetést az angolok elől. Ezzel szemben a valóság az, hogy Angliában a valaha mért legnagyobb foglalkoztatási adatot mérték idén, a lakosság 76 százaléka foglalkoztatva van. Ez történelmi rekord… – jelentette ki a közgazdász.

– Petneházi Attila –


Nyitott kérdések

  • Mit lépnének a skótok egy ilyen helyzetben?
  • Hogy reagálna a Brexit-re a nemzetközi tőke?
  • Milyen mértékben hagyná ott a tőke Londont?
  • A brit valuta milyen mértékben értékelődne le?
  • A hazai termékek árát mennyiben drágítaná meg?
  • Hogyan viszonyulna Anglia a vendégmunkásokhoz?

Kevés fiatal jött haza

A magyar kormány hónapokkal ezelőtt programot indított azzal a céllal, hogy visszacsalogassa
Magyarországra a külföldön dolgozó fiataljainkat. A projekt azonban nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen százmilliós ráfordítással alig több mint száz fiatal sikerült visszacsábítani. Ezért a jövő évi büdzsé módosításának elfogadása után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy jövőre nem folytatják a nagyszabású programot.


5 kérdés és 5 válasz, amit jó, ha tud a Brexitről
Mit jelent az a szó, hogy Brexit? Nagy-Britannia kilépésére az Európai Unióból, illetve az ezzel kapcsolatos vitára és népszavazásra utaló hashtag, amelyet már a közbeszédben is használnak, bár inkább írásban.


Mennének a levesbe?
Ha a britek a csütörtöki népszavazáson az Európai Unióból történő kilépés mellett teszik le a voksukat, azzal „belecsapnak a lecsóba” rendesen. A Brexit számos kérdést hagyna nyitva, vagy éppen nyitna meg. Petneházi Attila írása.









hirdetés