Brexit – Orosz lapok: a Brexit népfelkelés volt Brüsszel ellen

Moszkva – Az orosz lapok szombaton kiemelt figyelemmel foglalkoztak a Brexit hatásaival Nagy-Britanniára, az Európai Unióra, Oroszországra és a világgazdaságra.

“Június 23-án nagyon egyszerű dolog történt: az angolok felkeltek Brüsszel ellen. Vagyis ez formailag népszavazás volt, de a lényegét tekintve népfelkelés” – vélekedett a Novaja Gazeta című független napilapban Julija Latinyina publicista.

Latinyina szerint a felkelések gazdasági szempontból jellemzően veszteségesek, gyakran az adott ország széthullásához vezetnek, megfertőzhetnek más országokat, az elit ellenállásába ütköznek, váratlanok, és nem mindig végződnek sikerrel.

A Vedomosztyi című lap brit és orosz szakértőket megszólaltató elemzésében rámutatott, hogy a Brexit Nagy-Britanniában törést okozott mind a Munkáspártban, mind a Konzervatív Pártban, ezért mindkét politikai erőnél vezetésváltás várható, és az ország esetleges széthullásáról szóló jóslatok nem feltétlenül üres szólamok. A megismételt skót függetlenségi népszavazás ezúttal sikerrel járhat, ám az ír sziget egyesítése nem valószínű.

Az elemzés rámutatott, hogy Brüsszelt sokkolta a brit döntés, mert eddig még egyetlen ország sem lépett ki az EU-ból, és hogy az uniónak, az ellentétes állításokkal szemben, nincs kész forgatókönyve a történtekre. Nem zárható ki, hogy a következő években más országok – elsősorban Hollandia – hasonló népszavazást rendezzenek. A brit kilépés végre arra késztetheti Brüsszelt, hogy a tagállamokra való nyomásgyakorlás helyett végrehajtsa a régóta esedékes strukturális reformokat.

Az Oroszországgal szemben meghirdetett szankciók a brit kilépési döntés ellenére sem enyhülnek majd, mert noha Moszkvával szemben az EU-n belül London képviselte leginkább a “héja” politikát, a szigetország még minimum két évig az EU tagja marad.

Az RBK gazdasági lap egy Twitter-bejegyzésre hívta fel a figyelmet, amelynek szerzője Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter, a készülő új gazdasági stratégia kidolgozásának kulcsszereplője, a Stratégiai Fejlesztések Központja alapítvány vezetője. Kudrin arról írt, hogy Nagy-Britanniának az unióból történő kilépését követően az EU a világrangsor második helyéről a harmadikra esik majd vissza a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján számolt GDP alapján. A szakember rámutatott, hogy a Brexit nyomán az EU PPP alapú GDP-je 19,2 ezer milliárd dollárról 16,5 ezerre csökken, aminek következtében Kína (19,39 ezer milliárd dollár) és az Egyesült Államok (17,95 ezer milliárd dollár) mögé szorul majd.

– MTI –








hirdetés