Brazil szerző kapta idén a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat

Szõcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költõ, a Magyar PEN Club elnöke (j) átadja a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat Augusto De Campos brazil írónak a pécsi Csontváry Múzeumban 2017. szeptember 23-án.
Szõcs Géza Kossuth- és József Attila-díjas költõ, a Magyar PEN Club elnöke (j) átadja a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat Augusto De Campos brazil írónak a pécsi Csontváry Múzeumban 2017. szeptember 23-án. - © MTI Fotó: Sóki Tamás
Pécs – Augusto de Campos brazil költő, fordító, zenekritikus és vizuális művész átvette a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett.

Az idei díjat egy olyan alkotó kapta, aki szó szoros értelmében megváltoztatta a költészet arculatát – méltatta Marjorie Perloff amerikai irodalomtudós, a nemzetközi zsűri tagja a kitüntetettet.

A díjat a Magyar PEN Club elnöke, Szőcs Géza 2012-ben alapította, nyertese 50 ezer eurót, oklevelet és egy Janus Pannonius-szobrot kap.

Az 1931-ben született Augusto de Campos 1950 és 1970 között elsősorban vizuális költészetet művelt, majd az újmédia területén kísérletezett, amelynek során verseit elektromos óriásplakátokon, videotext-formátumban, valamint a neonfény, a hologram, a lézer és a számítógépes grafika segítségével jelentette meg – olvasható az MTI-nek eljuttatott írásos összegzésben.

Testvérével, Haroldóval 1952-ben indította el a Noigandres nevű irodalmi magazint, amely a kibontakozó brazil konkrétvers mozgalom orgánuma lett. Augusto de Campos több tucat kötetet publikált, amelyet számos irodalmi díjjal ismertek el. A nevével fémjelzett multimédiás események közül kiemelkedik a Cidadecitycite című nagyszabású poéma “többhangú” előadása (fiával, a zeneszerző Cid Camposszal) 1987-ben és 1991-ben.

Marjorie Perloff a többi között kiemelte, a szerző vizuális alkotásaival azt is bemutatta, hogy milyen lehet a 21. század költészete.

Augusto de Campos beszédeiben meghatározó elődei és pályatársai munkásságát, illetve a művészeti környezetét és célkitűzéseit ismertetve azt mondta: “újra életet leheltünk a Stéphane Mallarmé által bevezetett új költészetbe, igyekeztünk újra kinyitni a nyelv számára a nemzetköziség kapuját”.

A kísérletező és “feltaláló” költészetről kijelentette: e műnem “különös túlélési módot talált magának zaklatott világunkban”. Szerepéről úgy vélekedett, hogy az kiemeli az emberi önzetlenség, az előítéletekkel szembeni fellépés és az alázat fontosságának igényét.

Augusto de Campos az őt ért meghatározó magyar művészi hatások között említette Moholy-Nagy László, Bartók Béla, Ligeti György, Kurtág György, Kassák Lajos és a pécsi születésű Fehér Kázmér képzőművész munkásságát.

Páva Zsolt, Pécs polgármestere a Janus Pannonius-díj jelentőségét méltatva kiemelte, hogy immár sokadik alkalommal köszönthetik a baranyai megyeszékhelyen a világ költészetének nagyjait.

– MTI –








hirdetés