Bors, a bihari gazdasági fejlődés mintapéldája

Új épületek, üzemek a Bors határában lévő ipari övezetben
Új épületek, üzemek a Bors határában lévő ipari övezetben - © Fotó: Kovács Péter
Bors – Az országhatáron lévő Bors látványos fejlődésen ment keresztül a mögöttünk lévő évtizedben.

Az alig valamivel több mint 3 ezer lakosú település mára 4 ezres, modern körzetközpont, ahol 400 bejegyzett vállalkozás van. Borson jelenleg több a munkahely, mint amennyi a lakos. Új utcák épülnek, modern sportcsarnokot húztak fel, az utcákon a beton járólapokat térburkolatra cserélik, az önkormányzat megvásárolt egy hotelt, aki dolgozni akar, válogathat a lehetőségek között. Mindezzel együtt Bors Bihar egyik legerősebb települése, az egy főre jutó jövedelem meghaladja Nagyváradét.

Vonzó volt a határátkelő

Bátori Géza polgármestertől tudjuk, hogy a sikertörténetük az államtól visszakapott mintegy 400 hektár föld hasznosításával kezdődött jó két évtizede. Akkor a mezőgazdasági- és a fogyasztási szövetkezet volt a két munkaadó. A mezőgazdaságot folytatták, ám kiderült, ezzel nem jutnak előrébb. Következett az ipari park gondolata, amelyet a térségben elsőként hoztak létre, mégpedig 90 százalékos uniós támogatással. Mindeközben a határátkelő, a főút odavonzotta az első befektetőket. Ez 1997-ben volt. Az infrastruktúra a határállomás miatt részben már megvolt, az ipari park területén pedig döntően a befektetők alakították ki saját igényüknek megfelelően.

Bátori Géza, Bors polgármestere | Fotó: Kovács Péter Bátori Géza, Bors polgármestere | Fotó: Kovács Péter ©

A parkot kezdetben egy holland cég bérelte, ám egy idő múlva nem tudta fizetni a bérleti díjat. Visszavette az önkormányzat, és ekkor következett be az, ami robbantotta a fejlődést.

– Egy olasz híradástechnikai cég telephelyet keresett olyan országban, ami nincs túlságosan messze tőle, ahol stabil a jogi- és a politikai környezet, fejlett az infrastruktúra, valamint jól képzett és olcsó a munkaerő – mondja Bátori Géza. – Magyarországon akkor már jócskán megemelkedett a minimálbér, tehát oda biztosan nem akartak menni. Maradt Bulgária, ami messze van, Ukrajna, ahol nem stabilak a társadalmi viszonyok és még messzebb van, no meg Románia. Ez ideális választásnak tűnt. Brassóval, valamint az Arad-Temesvár régióval kellett versenyeznünk. Brassó messze volt, a másik két városban talán konkurencia került, végül Bors mellett döntöttek. Több mint ezer embert foglalkoztat a cég. És ahol egy ilyen vállalkozás letelepszik, fejlődik, jól érzi magát, körzetében van egy nagyváros, oda törekednek a kisebbek. Törekedtek is! Azóta már logisztikai központjaink, könnyűipari üzemeink, benzinkútjaink vannak például. És még mindig van üres hely az ipari parkunkban, van szabad területünk!

Fotó: Kovács Péter Fotó: Kovács Péter ©

Egyezség a befektetőkkel

Romániában külföldi is lehet tulajdonosa a földnek, ezt vásároltak is befektetők. Ha külföldi ott céget hoz létre, bejegyzi, román jogi személynek számít. Az önkormányzat leginkább úgy létesít együttműködést a betelepülő cégekkel, hogy részesül a profitjukból. A polgármester példaként említette a határközeli két benzinkutat, ahonnan évente összesen mintegy 200 ezer eurót kap Bors. Magyarországról ide sem érkeznek dolgozók, pedig munka az lenne. Bátori Gáza úgy fogalmaz, hogy Borsnak munkaerő szempontjából szüksége van Nagyváradra, hiszen nincs annyi lakosuk, amennyi a munkahelyek száma.

HBN–KZS


A jövő a turizmusé lehet

– Mára lecsengett a cégalapítási láz. Amíg évekkel ezelőtt hetente 20 befektető is megkeresett, addig most alig jönnek – Mondja Bátori Géza polgármester, aki a jövőről is ejt néhány szót.

– A mezőgazdaság után az ipari park, a vállalkozások adták a településünk gazdaságának a második lábát. Ez egyébként már magától megy. A harmadik lábat pedig a turizmus jelentheti. Ezért vásároltuk meg a hotelt, és a geotermális lehetőséget kihasználva gyógyfürdőt szeretnénk létesíteni vagy önállóan, vagy befektető bevonásával.


Címkék: , ,


További hírek a Gazdaság kategóriából






hirdetés