Bombák alakították a várost

Bombák alakították a várost
Bombák alakították a várost - © Fotó: magánarchívum
Debrecen – Hetven évvel ezelőtt történt a cívisvárost ért legsúlyosabb bombatámadás.

Minden képzeletet felülmúló pusztítást végzett és átformálta a városképet a 1944. június 2-ai bombázás.

– Helytörténeti szempontból soha nem érte ennél súlyosabb támadás Debrecent és soha nem hullt el ennyi ember ilyen rövid idő alatt – fogalmazott Bombák földjén című előadásában Horváth Attila helytörténeti kutató a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Mint mondta, az előzmények 1943 júniusára vezethetők vissza, amikor is a szövetséges légierő kombinált offenzívát indított Németország és az általa megszállt nyugat-európai országok felé. 1944. június 2-án nem várt légitámadás indult Debrecen ellen, holott a Dunától keletre húzódó területek korábban az átrepülésekben sem voltak érintettek.

Az USA hadviselése

– Debrecent ingabombázás érte az ominózus napon, ami azt jelenti, hogy a repülők a hadibázisukról felszállva bombázták a kijelölt célpontot, majd leszálltak egy előzőleg lefixált fogadó repülőtéren, ahol feltankoltak, kiegészítették a fegyverzetüket, majd ismét felszállva az anyabázis felé haladva újabb célpont után kutattak – magyarázta a támadás jellegét a szakértő. Mint hangsúlyozta, ez a fajta hadviselés az USA találmánya, lényege pedig, amellett, hogy így a Németországtól keletre telepített ipari körzetek támadása is elérhetővé vált, megnövekedett a hatótávolság és csökkent az ellenséges terület fölött eltöltött idő.

– Az USA a Szovjetunió területén szeretett volna kialakítani fogadó állomást, az 1943-as teheráni konferencián pedig Sztálin hat repülőteret ígért Rooseveltnek, ami 200 repülő bázisául szolgálhatott volna, ám ’44 elejére a repülőterek száma megfeleződött és azok is távol voltak Magyarországtól – ismertette Horváth Attila.

Ezernél is több bomba

Mint fogalmazott, a debreceni bombázás közvetett oka a küszöbön álló normandiai partraszállás lehetett, ugyanis hazánk vasúthálózata elég sűrű volt ahhoz, hogy a keleti csapatok páncélos alakulatokat tudjanak küldeni a nyugati frontra, az amerikaiknak pedig ez nem állt érdekükben, így igyekeztek megbénítani a vasúti közlekedést. – Az ellenséges erők 130 bombázógéppel és 70 vadászgéppel indultak Debrecen ellen, összesen 1030 darab, egyenként 500 fontos (227 kg) bombával, viszont 6 vadászgép visszafordult, tényleges bombázást pedig 125 B–17-es hajtott végre – magyarázta a helytörténeti kutató.

HBN-SZM

A cikk folytatása a Napló hétfői számában olvasható.








hirdetés