Bolyai-díj – Áder János: az elismerés a tudomány értékeit állítja a közösség elé

Akt.:
A Bolyai-díj idei kitüntetettje, É. Kiss Katalin Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus az elismerés ünnepélyes átadásán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2017. április 23-án.
A Bolyai-díj idei kitüntetettje, É. Kiss Katalin Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus az elismerés ünnepélyes átadásán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 2017. április 23-án. - © MTI Fotó: Mohai Balázs
Budapest – A Bolyai-díj alkalmas arra, hogy a tudomány értékeit állítsa a közösség elé; a díj, névadójának szellemi örökségét hirdetve azt üzeni, hogy nincs fejlődés kíváncsiság, örökös kérdezés nélkül – mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap a Bolyai-díj ünnepélyes átadóján a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Az elismerést idén É. Kiss Katalin Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus, a nyelvelmélet és a mondattan nemzetközi rangú kutatója, számos fontos monográfia és új utakat nyitó tanulmány szerzője kapta.

“Alapítása óta a Bolyai-díj ritka és egyedi eredményekhez rendel egy ritka és egyedi, keveseknek járó kitüntetést. A díj azokat állítja a közvélemény elé, akikről a saját tudományos közösségük jól tudja, mi az övék” – mondta Áder János. A köztársasági elnök felidézte: a díj alapítóinak célja az volt, hogy a kiváló személyes teljesítmények elismerése mellett a magyar tudomány nemzetközi rangját is megmutassák. Mint fogalmazott: “mindazt, ami az élenjáró kutatás területén úgy valakié, hogy büszkesége és gyümölcse mindannyiunké”.

Áder János szerint a Bolyai-díj azt üzeni, hogy nincs fejlődés kíváncsiság és örökös kérdezés nélkül, valamint hogy a tudomány az örökös kétkedésével küzd az egyébként magát mindentudónak képzelő ember gőgje ellen. “A tudomány gazdagsága éppen ebben áll: a tudásért vitatkozik, a bizonyosságért kételkedik, a megismerésért elemez. Akkor is, ha a megismerés után mindig újabb kérdéseknek van helye, és ha ugyanarra a kérdésre más-más válasz is adható. Ez a tudomány szabadsága, a kétkedés joga, az értékelés kérlelhetetlen szigora és a folyamatos továbblépés képessége” – fejtette ki a köztársasági elnök.

Megjegyezte, hogy a tudományban sosincs felesleges kérdés vagy érdektelen eredmény, mint ahogy nincs alá- vagy fölérendelt, lassan vagy gyorsan beérő kutatás, mert a tudomány hasznossága nem a megtérülés sebességén múlik. Áder János rámutatott, hogy a tudományos rangsort nemcsak a díjakat odaítélők akarata határozza meg, hanem a tudomány saját, belső logikája és a díjazott teljesítményének eredetisége.

Mint fogalmazott, “legyen szó akár a neurobiológia, az informatika, a lézerfizika, a matematika, a klasszika-filológia, a biokémia, a vegyészet vagy a nyelvészet vívmányairól, minden Bolyai-díjasunk munkája azt bizonyítja, hogy a nemzetközi tudomány igencsak felgyorsult világában a magyar kutatók tartják a tempót. Tudnak együtt haladni a többiekkel, és ha kell, iramot diktálni, állni a versenyt”.

Az idei díjazottat méltatva Áder János kiemelte: É. Kiss Katalin munkájával, szaktekintélyével és eredményeivel nem csupán jelen van a nemzetközi tudományos életben, hanem “közös anyanyelvünket is a nyelvek feletti nyelvkutatás témájává teszi”. A díjazott “azon legkiválóbbak közé tartozik, akik – bármit is kutatnak -, díjaik és főként érdemeik révén a megértésért és a választékok, a válaszfalak leomlásáért dolgoznak”. Hozzátette: É. Kiss Katalin a generatív nyelvészetben és a mondattanban keresi a nyelvek közötti hasonlóságot és vizsgálja az egyéni nyelvhasználó lehetőségeit, ám “az egyezések és a változatok világából rendre visszavisz minket az elsődleges, a nemzetet egybefogó kulturális tradíciónkhoz: anyanyelvünkhöz, amely végső soron egyediségünk legfontosabb záloga”.

“Nyelvünk állapota a nemzet állapotának kifejezője. Nyelvünk jövője nemzetünk jövője is” – idézte a köztársasági elnök É. Kiss Katalin Anyanyelvünk állapotáról című könyvének sorait, majd tovább folytatva a kutató gondolatait úgy fogalmazott, hogy a “tudomány jövője éppígy nemzetünk jövője”.

É. Kiss Katalin az elismerés átvétele után elmondta: nagy megtiszteltetés számára a Bolyai-díj, különösen a korábbi díjazottak, valamint a díjat odaítélő kuratórium tagjainak kivételes tudományos rangja fényében. “Ez a díj nem is elsősorban a személyemnek szól, hanem egyrészt a női kutatók, másrészt a bölcsészettudományok iránti megbecsülését fejezi ki ezzel a kuratórium” – fogalmazott É. Kiss Katalin, aki az első női és első nyelvész Bolyai-díjas.

A kétévente odaítélt, most kilencedik alkalommal átadott Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A 100 ezer euróval (31 millió forint) járó díjat egy 15 tagú független bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori magyar köztársasági elnök. A kezdeményezés mellé állt ebben az évben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is.

A vasárnapi ünnepségen részt vettek az idei díjbizottság tagjai, mások mellett Freund Tamás, Nusser Zoltán, Pálinkás József, Perczel András és Ritoók Zsigmond. Jelen volt továbbá Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint Lantos Csaba és Várkonyi Attila díjalapító.

– MTI –








hirdetés