Boldogabbak azok, akik hasonlítanak egymásra?

Boldogabbak azok, akik hasonlítanak egymásra?
Állítólag az ellentétek vonzzák egymást. A tudomány viszont mást állít: azt találjuk igazán vonzónak, akinek az arca kissé hasonlít a sajátunkhoz. És hosszú távon mi a helyzet?

Az elmúlt években számos kutatás látott napvilágot, amik azt bizonyítják: a vonzalomnak igencsak sok köze van két ember hasonlóságához. Érthető, hogy a hasonló társadalmi közegből érkező, hasonló neveltetéssel és értékrenddel bíró emberek könnyebben megtalálják a közös hangot. Természetes, hogy ha az érdeklődési körünk, a személyiségünk, a másokhoz való hozzáállásunk sok közös vonást mutat, akkor azzal a valakivel könnyen megértjük magunkat.

De mi a helyzet az arcvonásokkal?

Egy 60 nőn végzett felmérés szerint – amelyben a férfiak fotóit kissé manipulálták, hogy a kísérlet alanyaira hasonlítsanak – kiugró a valószínűsége annak, hogy olyan partnert választunk legszívesebben, aki külsőre is hasonlít ránk. Ez azért is érdekes, mert a nők rendszerint a férfias vonásokat keresik az ellenkező nemben, hiszen ösztönösen erről asszociálnak a biztonságra és a gondoskodásra.

Ugyanakkor megfigyelték, hogy ha választani kell a markáns, jóképű férfi, vagy a kevésbé férfias, de a nőhöz valamelyest hasonlóságot mutató alany között, a nők majdnem mindig az utóbbit választották volna partnerül. A magyarázat erre az lehet, hogy míg egy férfias külső első látásra igen vonzó, egy hosszú távú kapcsolatban nem feltétlenül tudnának bízni a nők egy macsóban. Az arcvonások hasonlósága tudat alatt azt az üzenetet küldi feléjük, hogy „olyan, mint én, tehát bízhatok benne”. Ezen kívül ha valakit fizikailag hasonlónak gondolunk magunkhoz, akkor azt is automatikusan feltételezzük, hogy az életmódja, a gondolkodásmódja közelít a miénkhez.

Kire hasonlít ez a gyerek?

Észrevetted már, hogy vannak olyan párok, akiknek a gyerek annyira „vegyes”, hogy nem tudod igazán megmondani, melyikükre hasonlít jobban? Érdekes, hogy ezek a párok általában boldogabb, kiegyensúlyozottabb kapcsolatban élnek, mint akik nagyon különböznek egymástól. Egyes vélemények szerint ennek az az oka, hogy aki kicsit hasonlít ránk, ahhoz oldottabban, nyugodtabban közelítünk, hiszen a szüleinkre, vagy más családtagjainkra emlékeztet bennünket – ha nem is tudatos ez az összehasonlítás.

A kutatók azonban ennél tovább mentek: arra a jelenségre keresték a választ, hogy lehet, hogy a sok év óta együtt élő párok elkezdenek külsőleg hasonlítani egymásra. A fiziognómia elmélete szerint az arcvonások alakjait, méreteit, milyenségét a személyiségünk nagyban befolyásolja a külső fizikai tényezők mellett. Ha pedig két ember akár több évtizedet is leél együtt, akkor a személyiségük óhatatlanul egymáshoz csiszolódik. Egy párkapcsolatban a partnerek gyakran elkezdik ugyanazokat az érzelmi mintákat kifejleszteni, mint a másik, a gesztusaik és az arcmimikájuk is egyre jobban hasonlít, ez az izommunka pedig alakítja az arcot – mindkét ember esetében ugyanúgy.

Szőkét, barnát?

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mostantól haj- és szemszín szerint kell párt keresni, avagy azonnal válni kell, ha a párod kicsit sem hasonlít rád. Ami jó, az jó. Ám ha még most vagy keresőben, és feltűnik, hogy a neked tetsző férfi hasonlít rád, vedd egy kicsit komolyabban a dolgot. A kutatók szerint egész jó esélyetek van a boldogságra.

Forrás:  www.nana.hu