Önerőre sem futja mindenkinek

Akt.:
Gulyásfesztivál Tégláson. Turisztikai célú fejlesztéseket is terveznek idén
Gulyásfesztivál Tégláson. Turisztikai célú fejlesztéseket is terveznek idén - © Fotó: Matey István, archív
Hajdú-Bihar – Minél kisebb egy település, annál égetőbb szüksége van az uniós pályázati pénzekre.

Polgármesterekkel beszélgetve feltűnt, hogy sok településen a már beadott pályázatok összértéke több (esetenként jóval több), mint amennyi pénzből egyébként az adott falu vagy város az idei évben gazdálkodhat. Körképünkben csak úgy röpködnek a tíz- és százmilliós tételek, de hogy melyikből lesz valóság, az az elkövetkező hetekben derül majd ki.

Meg is duplázódhat

Muraközi István, Berettyó­újfalu polgármestere azzal kezdte, hogy a város költségvetése idén 2 milliárd forint, ami azonban a bent lévő pályázataik sikere esetén akár 3 és fél milliárd forinttal is nőhet. – Az oktatást, a turisztikát és a gazdaságfejlesztést helyeztük a középpontba, gondolván arra, hogy a településünk rövidesen bekapcsolódik a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba. Félmilliárd forintos fejlesztéssel a gyógyvíz felhasználásával komplex mozgásszervi rehabilitációs részleg épül a termálligetben. Ehhez kapcsolódik a 25 egységes apartmanszálló, valamint a fürdő egyéb fejlesztései. 600 millió forintot remélünk a meglévő ipari park infrastrukturális fejlesztésére, illetve egy új, 3,5 hektáros ipari park építésére a város Debrecen felőli oldalán. A zöldváros-rehabilitáció 700 millió forintból valósulna meg, benne valamennyi központi zöld park felújításával, parkbútorok beépítésével, de ide tartozik a városi sportcsarnok energetikai célú felújítása és bizonyos csatlakozási pontok újjáépítése is. Vadonatúj óvoda épülne, további kettő megszépülne, de pályázunk kerékpárút-építésre ugyanúgy, mint a piacon egy új fedett rész kialakítására. Végül, de nem utolsósorban 300 millió forintból valósulna meg a zsinagóga modern turisztikai célú felújítása, mellyel kisebb múzeum is helyet kapna a multifunkcióssá váló épületben – mondta.

A falukép marad

Bedőn idén 35 millió forintból gazdálkodhatnak, de a két beadott pályázatuk sikere esetén ez az összeg 200 millió forinttal bővülhet. Eszenyi Antal polgármester elmondása szerint az egyik az orvosi rendelő felújítására, a másik pedig a szociális alapszolgáltatás korszerűsítésére vonatkozik.

A falukép javítására és a ravatalozó átépítésére is pályáztunk, de miután kiderült, hogy ezek komoly önerőt kívántak volna, mindkettőt visszavontuk

– árulta el a települési vezető.

Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere 450 millió forint körüli büdzséről adott számot, hozzátéve, hogy a benyújtott pályázataik összértéke ezt meghaladja. „Alapvetően intézmény- és infrastruktúra-fejlesztésben gondolkodhattunk, ezekre volt ugyanis lehetőségünk pályázni. Bölcsődeépítés, piacfejlesztés, felszíni csapadékvíz-elvezetés és kerékpárút-felújítás szerepel a terveink között. Van, ami 100 százalékos támogatottságú, de például a külterületek fejlesztése 15 százalékos önerőt kíván. Persze, ahol nincs önerő, költségek ott is felmerülnek, hiszen az engedélyeztetés, a tervezés és az esetleges területszerzés sincs ingyen” – fogalmazott.

Milliárdos álmok

Szabó József, Monostorpályi polgármestere arról beszélt, hogy a falujuk 670 millió forintból gazdálkodhat ebben az évben, a pályázataik össz­értéke azonban közelíti az 1 milliárd forintot. – Van közte egy nagyobb volumenű iparterület-fejlesztés (250 millióért), 500 kilowattos naperőmű telepítése (300 millióért), valamint létesülne turisztikai céllal egy horgásztó és pihenőpark 100-150 millió forintért. Szerencsére ezek többnyire nem kívánnak önerőt a pályázóktól.

Hiszen öt százalék önerőig még talán valahogy össze tudjuk szedni a pénzt, de ez tényleg a teteje

– közölte.

Czibere Béla elmondása szerint idén 900 millió forint a költségvetésük, és még egyszer ekkora összegben vannak beadva pályázataik. „A zöldváros-projektben 150 millió forintból meg­szépülnének a zöldfelületeink, térburkolattal, járdákkal kiegészítve. Hasonló összegből öt intézmény energetikai korszerűsítését tervezzük. Csapadékvíz elvezetésére is pályáztunk, s kerékpárút is épülne” – sorolta Téglás polgármestere, nem hallgatva el azt sem, hogy turisztikai céllal 200 millió forintra pályáztak, és izgatottan várják az eredményhirdetést. – A fejetlenség nem vezet sehová, ezért a választókerületben a polgármester kollégákkal előzetesen egyeztettünk, hogy ne egymás elől nyerjük el a forrásokat – tudatta velünk.

– Petneházi Attila –


Nagyon rájuk férne már!

Balogh András, Tépe polgármestere arról tájékoztatott, hogy idén 340 millió forint a falu költségvetése, de ez csalóka, mert magában foglalja a szociális otthon majdnem 200 milliós büdzséjét is. „E nélkül számolva a 170-180 millió forint értékben beadott pályázatunk (kedvező elbírálás esetén) a forrásaink megduplázódását jelentené. Az önkormányzati intézmények épületeinek energetikai korszerűsítésére pályáztunk, és mivel nagyon rájuk férne már a modernizálás, reméljük, hogy nyerünk” – jelentette ki a Naplónak a kistelepülési vezető.


Ember tervez…

Ahogy vonta el az állam a települési önkormányzatoktól az egyes feladatokat (gondoljunk csak az iskolafenntartásra, a segélyezés komplex rendszerére vagy a szabad hitelfelvételre), úgy karcsúsodott egyre inkább az éves büdzsé, amiből a falvak és városok (az úgynevezett feladatalapú finanszírozás égisze alatt) boldogulni kénytelenek. Petneházi Attila írása.



Bocskaikert.
HAON.HU






hirdetés