Karácsonyi meglepetést hoztak a tanyavilágba

Karácsonyi meglepetést hoztak a tanyavilágba
© Fotó: Matey István
Debrecen – Élelmiszerekkel, ruhákkal szerzett örömet a világtól elzártan élőknek a DEKOM.

Isten háta mögötti pallagi tanyákon lakóknak segített pénteken a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM). Dr. Késmárky András, a csapat vezetője a terepjárókból álló segélykonvojuk indulása előtt, a szervezett raktáránál lapunknak elmondta: tartós élelmiszereket, például száraz tésztát, konzerveket, sót, cukrot, lisztet, étolajat, gyógyszereket, ruhákat, játékokat visznek a rászorulóknak. Aki kéri, orvosaik megvizsgálják. – Az élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának, illetve magánszemélyek felajánlásainak köszönhetjük. Ezután is várjuk azok segítségét, akik úgy gondolják, hogy munkánkat tudják támogatni – fogalmazott Késmárky András.

Jól jött a segítség

Elkísértük őket a segélyosztásra. Gidres-gödrös, behavazott, nehezen járható erdei földúton jutottunk el a tanyabejárás első helyszínére, a Nagyerdő mélyére, Pallag és Bocskaikert közé. Az autók először egy aprócska, 15-20 négyzetméteres, rozoga házikónál fékeztek, ahol egyedül él az idős Szecsődi Jánosné. A DEKOM munkatársai több kiló ennivalóval, egyebek mellett péksüteményekkel lepték meg a nénit, majd orvosi vizsgálat következett. Az influenza elleni védőoltást is beadták neki. Közben más segítők tűzifát aprítottak az udvaron, majd be is hordták a kályha mellé.

– Nagyon jó, hogy megvizsgáltak, pont tegnap gondoltam rá, hogy bemegyek a körzeti orvoshoz, de egyedül nehéz ezen a hosszú úton – mondta az ágy szélén ülve. Arról is beszélt, hogy a lánya szokott neki bevásárolni autóval. Azzal, hogy most segítettek, könnyebb a karácsony – tette hozzá. Amíg kikísért, az is kiderült, hogy három gyermeke és egy unokája van, akik rendszeresen látogatják, támogatják. – Bár egyedül vagyok, de szeretek itt lakni az erdőben, még akkor is, ha így télen nehéz – fogalmazott.

Visszaültünk az autókba, és elindultunk a következő, oda körülbelül 200 méterre eső másik tanyába. Ahogy közeledtünk, a fák sűrűjéből egy drótkerítéssel körbevett nagyobb udvar bontakozott ki. A porta egyik oldalán hosszúkás kis lakóház, a másik oldalon hasonló formájú melléképület. Az ott lakó család már jó ismerősként köszöntötte a DEKOM-osokat akik szintén élelmiszereket, ruhákat vittek nekik. A gyereket játékokkal lepték meg.

Ezután kijött a kiskapuba a tulajdonosnő, a középkorú Mezei Gáborné, aki elmondta: hárman élnek a telken, de most két vendégük is van. A lánya 19, a fia 13 éves. – Szeretünk itt lakni, ugyanakkor nincs bolt, és hiányzik az orvosi ellátás – mondta. A karácsonyi nagybevásárlásra vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a szükséges dolgok egy részét a hét kilométerre lévő bocskaikerti üzletekben szerezték be, ahová gyalog mentek. (Oda-vissza 14 kilométer!) Ami ott nem volt, azért Debrecenbe buszoztak. Aztán a havas, jeges erdei utakon gyalog cipelték kilométereken át a nagy szatyrokat hazáig.

Mi elköszöntünk, a segélykonvoj pedig tovább haladt az erdő mélye felé.

Nem sokat pihennek

Az év utolsó napjára hasonló segélyosztást terveznek a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportjának munkatársai. Akkor a Bodaszőlőn és környékén élő rászorulókat keresik majd fel.

HBN–Orosz Csaba



Bocskaikert.
HAON.HU






hirdetés