Biztonság

Illusztráció
Illusztráció
Rohanó világban élünk. Felgyorsult a technika, felgyorsultak az emberek is, és ha lépést szeretnének tartani – egymással, és a technikával –, sokszor a legelemibb udvariassági szabályok betartása is gondot okozhat egyeseknek. Kenyeres Ilona írása.

Néha azonban egy-egy konkrét eset kapcsán elgondolkodunk, valóban jól van ez így? Nem kellene mégis csak változtatni egy kicsit egyesek hozzáállásán? Egyik ismerősöm, idős, joviális, szimpatikus úriember ránézésre is, amolyan jóságos nagypapa típus a napokban betért egy „olcsóbb árfekvésű” üzletbe, ahol kinézett egy kis varrókészletet, potom áron, valamint egy olvasószemüveget, mely ugyancsak olcsó volt: 370 forint. Mivel nem látta jól az árakat, elővette a zsebéből a saját olvasószemüvegét, majd miután megszemlélte, amit akart, visszarakta a zsebébe az okulárét, miközben természetesen az új szemüveget és a kis, 75 forintos varrókészletet a kosarába tette. Amint fizetett a pénztárnál, és indult volna a kijárat felé, hogy elérje az éppen esedékes autóbuszt, útját állta egy biztonsági őr, aki arra kérte, fáradjon vele a raktárba, mivel látták, hogy a zsebébe süllyesztett egy árut. Ő természetesen készséggel eleget tett a felhívásnak, s a hatalmas, várakozó tömeg rosszalló pillantásaitól kísérve követte az őrt. Miután megmotozták, megállapították, hogy nem történt lopás. Ő csendben megjegyezte, hogy számára azért az egy kissé megalázó, hogy azt gondolták róla – aki mellesleg szintén biztonsági őr a saját munkahelyén –, hogy lopni akart. Ráadásul nevetségesen csekély összegű áru eltulajdonítását feltételezték róla – bár szerintem, legyen bármekkora értékű egy holmi, a megalázó magatartás akkor sem megengedhető egy vásárlóval szemben. A válasz az volt, hogy láttak ők már biztonsági embert is lopni! Ezzel részükről lezárták az ügyet, és „természetesen” azt sem mondták az idős kollégának, hogy „elnézést kérünk, tévedtünk”, pedig ez lett volna a minimum. És nem csupán azért, mert kollégáról volt szó…

– Kenyeres Ilona –








hirdetés