Biztató jövő előtt áll Hajdú-Bihar megye

Akt.:
Biztató jövő előtt áll Hajdú-Bihar megye
© Fotó: Kovács Péter
Debrecen – Átfogó cél az, hogy több külföldi beruházás és hazai újrabefektetés valósuljon meg a megyénkben. Interjú Pajna Zoltánnal, a megyei közgyűlés elnökével.

Melyek a megye legfejlettebb és leghátrányosabb helyzetű térségei, települései?

Egy kormányrendelet határozza meg a kedvezményezett települések besorolását és a besorolás feltételrendszerét. Társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett és a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések magasabb számban a Berettyóújfalui, Derecskei, Nyíradonyi és Püspökladányi járásban vannak. Az, hogy az előző évekhez képest változott-e 2018-ban a fejlett-kevésbé fejlett részek területi elrendezése, aránya, azt a következő évek statisztikai adataiból lehet majd kiszűrni. Hiszen nemrég történtek, illetve most valósulnak meg a beruházások. Valószínűsíthető azonban, hogy pozitív lesz az elmozdulás. Ezt a területi eloszlásban a következő években követhetjük nyomon.

Pályázatokról, azok folyamatban lévő megvalósulásáról tett említést. Konkrétan milyen fejlesztési pályázatokról beszélt?

A legismertebbek az Emberi Erőforrás Operatív Program Széchenyi 2020, vagy ahogyan nevezzük, EFOP-os projektek. Ebben 2016 és 2018 között Hajdú-Biharban 444 pályázat kapott csaknem 60 milliárd forint támogatást. Ezeknek a túlnyomó része támogatja a Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia által megfogalmazott célcsoportok (tartósan rászorulók, szegény családban élők és romák) felzárkózását. Például a gyermekjólét, területi egyenlőtlenségek, oktatás, képzés, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás, szemléletformálás, diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem. De ha konkrétabban nézzük, akkor társadalmi szerepvállalás erősítése a közösségek fejlesztésével, a kedvezményezett térségekben a humán szolgáltatások segítése, a gyermekesélyprogramok infrastrukturális hátterének biztosítása, a járóbeteg szakellátások, továbbá az átmeneti és rehabilitációs intézmények korszerűsítése, valamint a tanodaprogramok és a roma szakkollégiumok munkájának segítése a cél. A megyei vállalkozások fejlesztése is nagy szerepet kapott a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, a GINOP támogatásai által (ezek összege mintegy 119 milliárd forint). Csaknem 350 vállalkozás majd’ 50 milliárd forint támogatást kapott a piaci megjelenésre, a versenyképesség növelésére, a kapacitásbővítő beruházásokra, a gyakornoki programok bevezetésére, épületenergetikai fejlesztésekre, munkahelyi képzések támogatására, a rugalmas foglalkoztatás elterjesztésére és a társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére. Ezek az intézkedések élénkítik a gazdaságot, növelik a foglalkoztatást. A megyében 2018-ban megvalósult infrastrukturális beruházások lehetővé tették a települések elérhetőségének javulását. Elkerülő utat, autópálya-szakaszokat adtunk át, közutakat újítottunk fel, és ezek a munkák folytatódnak az idén is, csakúgy, mint a vasút-korszerűsítés és a kerékpárút-építés.

Mi hiányzik, hiányozhat a felzárkózáshoz az említett területeken, településeken? A hátrányok leküzdésében mire számíthatnak ebben az évben az ott lakók?

A megyében található, felzárkózáshoz kapcsolódó hiányok vizsgálatát leginkább a jelenleg is futó foglalkoztatási és a felzárkóztatási projekt szolgálja. Megyénk foglalkoztatást jellemző társadalmi mutatói kedvezőtlenek: a munkanélküliségi rátában a megyék rangsorában az utolsó előtti, a foglalkoztatásban a 17. helyen állunk. Magas a gazdaságilag nem aktívak aránya. A párhuzamosan futó programok koordinációjára nagy hangsúlyt kell helyezni. A helyi esélyegyenlőségi program évente két alkalommal Megyei Felzárkózási Fórumokat szervez. A megyei önkormányzat a fórum mellett területfejlesztési, oktatási és képzési, egészségügyi és szociális, valamint felzárkózási munkacsoportot is kíván működtetni. A tematikus munkacsoportok célja a szolgáltatási hiányok kiküszöbölését segítő együttműködési lehetőségek feltérképezése és megoldási javaslatok megfogalmazása. A munkacsoportok tagjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közül a helyi esélyegyenlőségi programokban meghatározott hátrányos helyzetű célcsoportok (mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők) körülményeivel, problémáival foglalkoznak. A megyei önkormányzat a projekt megvalósításakor közösségi együttműködést erősítő rendezvénysorozat megszervezését vállalta a 36 hónapos megvalósítási időszak alatt évente 4 alkalommal szerte a megyében. Így a 82 település mindegyikén megszólítjuk a hátrányos helyzetű célcsoportokat. A rendezvényeket a hátrányos helyzetű célcsoportokhoz kapcsolódóan szervezzük, az adott témában érintett lakosság bevonásával. Ezek célja az életvezetési tanácsadás, családi életvitelre nevelés, adósságkezelési tanácsadás és a pénzügyi integráció. Mindezt természetesen a civilekkel közösen: a megyei önkormányzat 50 civil szervezettel ápol szorosabb kapcsolatot.

A felzárkózás egyik kiemelt területe a megyei foglalkoztatás javítása, erre készült a foglalkoztatási paktum részeként a foglalkoztatási stratégia. Ez hogyan valósul meg?

Az első prioritás a munkaerő aktivizálására, a foglalkoztatás növelésére koncentrál, ennek érdekében az intézkedések tartalmazzák a passzív munkanélküliek felkutatását, az alacsonyan képzettek iskolázottsági szintjének növelését, a munkatapasztalat-szerzés lehetőségének növelését, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatások kiterjesztését. A második prioritás feladata a munkahelyek körének a bővítése. Míg a harmadik a munkaadók versenyképességét kívánja javítani. Az intézkedések központjában a szakképzés és a munkaadói igények erőteljesebb összehangolása, a közfoglalkoztatási rendszer munkaerőpiaci tapasztalatainak vizsgálata, a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási célú támogatások biztosítása, a munkaerő helyben tartásának és mobilitásának támogatása, valamint a vállalkozások működési feltételeinek támogatása áll.

Miként, mivel tudják ösztönözni a vállalkozásokat, hogy megyénkben fektessenek be?

A befektetésösztönzés szempontjából kiemelt szerepe van a megye gazdasági szerkezetének. A megyeszékhely – régióközponttá válási törekvésével – minden tekintetben dominálja a megye gazdaságát. Ehhez párosul a megye Debrecenen kívüli gazdaságának bipoláris szerkezete: néhány nagyvállalat mellett alig található kis- és középvállalkozás, ellenben túlnyomó többségük mikrovállalkozás. Ráadásul alig van a megyében külföldi tulajdonú, ami a tőkeerősség és technológiai tudás miatt kiemelt problémaként jelentkezik. A megye relatív elmaradottságát jelzi, hogy a mezőgazdaság és a kereskedelem a két legmeghatározóbb ágazat. Átfogó cél az, hogy több külföldi beruházás és hazai újrabefektetés valósuljon meg a megyében. Ennek érdekében a munkapiaci súrlódásokat enyhíteni kell, javítani a megye gazdaságszerkezetén, továbbá megyei szintű befektetésösztönzést kell megvalósítani. Történelmi lehetőség előtt áll Hajdú-Bihar. Az elmúlt évek sikeres debreceni befektetésösztönzése révén számos külföldi nagyvállalat döntött úgy, hogy Debrecenbe telepíti termelésének egy részét. Ezek a vállalatok gyakran igénylik, hogy beszállítóik 50-100 kilométeres körzetben legyenek. Ha a megyei települések, a megye ipari parkjai, egyéb érintettjei nem fognak össze, akkor nagy a veszély, hogy ezek a beszállítók nem a Hajdú-Bihar megyei letelepedést választják, sőt, akár a határ túloldalán fognak befektetni.

Mindehhez megvan a Hajdú-Bihar megyei területfejlesztési program?

Természetesen. A jövőképünk így hangzik: „Hajdú-Bihar megye 2030-ra megőrzi természeti értékeit, és a helyi közösségek együttműködéseire, adottságaira és hagyományaira építve olyan fenntartható, kiegyensúlyozott, vidéki lakosai számára minőségi szinten élhető környezet lesz, amely kihasználja Debrecen gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő tovagyűrűző hatását.” Mindennek magvalósítását segíti a megyei szakképzés-fejlesztés koncepció, valamint a Magyar Faluprogram 2019.

Hajdú-Bihar milyen adottságaiba kapaszkodhat bele a fejlődést, felzárkózást illetően?

A megye belső adottságai közt első helyen a fekvése emelendő ki, mivel az ország keleti felén, a határ mentén, lényegében sík vidéken, időjárási vagy domborzati szélsőségektől mentesen helyezkedik el. Bár természetes vizek vannak a megyében, akár ipari célú hasznosításra alkalmasan, de a létesítményeket fenyegető árvizektől nem kell tartani. Hazai viszonylatban egészen változatos képet mutat a településhálózat. A megye megközelíthetősége regionális összehasonlításban is kiváló. Befektetésösztönzési szempontból kulcsfontosságú, hogy milyen az idegennyelv-oktatás elterjedtsége, minősége. E tekintetben a megye rendkívül jól teljesít, hiszen mind általános iskolai, mind középiskolai szinteken található több, országosan is elismert képzési hely. Egyre több német tanítási nyelvű képzés valósul meg, s ez komoly hátteret ad a német befektetők megyénkbe csábításához. Hajdú-Biharban 14 ipari park van, közülük négy Debrecenben. Az ipari park címet viselő szervezet pályázatával és az ipari park cím megszerzésével vállalja, hogy fejlesztőmunkája eredményeként a pályázat elnyerésétől számított ötödik év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévő és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma együttesen legalább 350 fő lesz. A megyében területileg szétszórva helyezkednek el az ipari parkok, kiváló alapot adva az új befektetések letelepítéséhez. Emellett több olyan terület is van, amely ipari parki státusszal nem rendelkezik, de befektetésösztönzési szempontból kiemelkedően fontos. A megyei adatokat vizsgálva látható, hogy az Észak-Alföld régióban a külföldi vállalkozások egyre inkább Hajdú-Biharban koncentrálódnak, hiszen 2008-ban a régióban a külföldi cégek 34,5 százaléka székelt megyénkben, ezzel szemben 2011-re már a 39,5 százalékra nőtt a mutató, ami azóta is stabilan 40 százalék körül mozog. Hajdú-Bihar megyében az aktivitási ráta alacsonyabb az országos aránynál. Ez azt jelzi, hogy a megyei munkaerőpiacon komoly tartalékok vannak, amelyek elsősorban a kisebb településeken találhatók. Ezeken az aktivitási ráta jellemzően a megyei átlag alatti, így a befektetésösztönzés fontos eleme kell legyen a kistelepüléseken az aktivitás növelése.

– Kovács Zsolt –


Debrecen - Elfogadták a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a kapcsolódó hivatal idei költségvetését. A 16 igen, 0 nem és 7 tartózkodás mellett jóváhagyott dokumentum szerint a kiadások és a bevételek egyensúlyban maradnak 2019-ben, mindkettő 879 millió forint lesz. A központi, állami költségvetés...