Biszku-ügy – Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a volt pártállami vezetőt

Budapest, 2015. december 17. Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere távozik kerekesszékben ülve az ellene felbujtóként több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bûntett és más bûncselekmények miatt indult büntetõper tárgyalásáról a Fõvárosi Törvényszék folyosóján 2015. december 17-én. A bíróság a megismételt eljárásban két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát, mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelõ sortüzekkel összefüggésben az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bûntett vádja alól.
Budapest, 2015. december 17. Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere távozik kerekesszékben ülve az ellene felbujtóként több ember sérelmére elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bûntett és más bûncselekmények miatt indult büntetõper tárgyalásáról a Fõvárosi Törvényszék folyosóján 2015. december 17-én. A bíróság a megismételt eljárásban két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát, mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelõ sortüzekkel összefüggésben az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bûntett vádja alól. - © MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Budapest – Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt első fokon csütörtökön a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, aljas indokból, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett vádja alól.

A törvényszék szerint tehát Biszku bűnössége abban nem állapítható meg, hogy a sortüzekkel kapcsolatban a központi hatalom tagjaként felbujtó lett volna, ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy egyáltalán volt központi tűzparancs, ami miatt a karhatalmisták lőttek volna a védtelen tüntetőkre.

Az összesen öt rendbeli, háborús bűntettel összefüggésben elkövetett bűnpártolás a bíróság szerint azért állapítható meg, mert Biszku a salgótarjáni sortűz, illetve az 1957-ben Martonvásáron elkövetett bántalmazások kapcsán nem intézkedett az elkövetők felelősségre vonásáról.

A bíró felidézte azt is: a Nyugati téri sortűz esetében 12, a salgótarjáni esetében 20 évvel ezelőtt már zajlott egy-egy alapeljárás. Hozzátette: abban a perben a volt pártállami vezetők – köztük Biszku is – tanúk voltak, felbujtóként nem vádolta meg őket az ügyészség.

A bíró kitért arra is, hogy 20 évvel ezelőtt még életben voltak azok a pártállami vezetők, akiknek a felelőssége Biszku Béláénál előbb megállapítható lenne, mégsem emeltek vádat ellenük. Ha az ügyészség 20 éve nyújtja be a vádat, akkor Biszku Béla tizedrendű vádlott lehetett volna – mondta.

Hangsúlyozta: Biszku Béla az 1956. októberi forradalmat követő decemberi eseményekkor még nem volt belügyminiszter, a párt ideiglenes intézőbizottságának volt a tagja, ahogy sokan mások is.

A bíró felidézte: az eljárás során született szakértői vélemény szerint a Kádár-kormány nem adott ki konkrét közvetlen tűzparancsot. Sőt, a bíróság álláspontja szerint a Nyugati téren nem történt sortűz, így annak nem lehetett Biszku Béla a felbujtója. A Nyugati téren lelőtt három ember feltehetően nem szándékos lövések áldozata lett. Az eseményekben az ellentüntetők, a forradalom emléke mellett demonstrálók aktivitása és a karhatalmisták szervezetlensége, parancsnokaik rossz helyzetmegítélése játszhatta a fő szerepet – mondta. Úgy vélte, ha a karhatalmisták célzott lövéseket adtak volna le, akkor sokkal több áldozat lett volna. Azt mondta: nem egyértelmű, hogy szovjet katonák vagy magyar karhatalmisták adták-e le a halálos lövéseket.

A bíróság indoklásában emlékeztetett arra is, hogy ebben az ügyben a feltételezett tettesek ügyében 12 évvel ezelőtt a bíróság megszüntette az eljárást.

Kifejtette azt is: a sortüzekkel összefüggésben éppen annyi bizonyíték szólt Biszku Béla mellett, mint ahány a bűnössége mellett, ilyen esetben a bíróság csak felmentő rendelkezést hozhat.

Az ügyészség Biszku Béla ellen a rendszerváltás után 23 évvel, 2013 októberében emelt vádat, amelynek lényege, hogy a vádlott a forradalom leverése után részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom megszervezésében és irányításában.

Az előző eljárásban, 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát. A Fővárosi Ítélőtábla idén júniusban azonban megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított, megszabva a bizonyítás további irányait.

A bíró a csütörtöki ítélet indoklása során azt mondta: az új bizonyítékok nagyobb része nem azt támasztotta alá, hogy Biszku Béla felbujtóként bűnös lenne a Nyugati téri és a salgótarjáni eseményekben.

“Csörgősipka ide vagy oda”, a tábla végzése megváltoztatta az ügy kimenetelét, az előírt bizonyítási cselekmények más megítélést tettek lehetővé, mint a korábbi elsőfokú eljárás – fogalmazott a bíró. (Ibolya Tibor fővárosi főügyész a tábla hatályon kívül helyező végzése után, júniusban arról beszélt, hogy a védelem csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból.)

A salgótarjáni sortűz kapcsán a bíró szóbeli indoklásában leszögezte, hogy ebben az esetben valóban sortűz történt, amelynek 46 halálos áldozata volt. Ám az események kiváltója ezúttal sem a központi hatalom utasítása volt, hanem a helyszínen egy szovjet alezredes döntött erről, oka pedig szervezetlenségből fakadó “tűzpánik” volt.

A martonvásári kutatók 1957. márciusi bántalmazásával kapcsolatban a bíró szintén azt emelte ki, hogy Biszku felbujtói magatartása nem állapítható meg, ám a bűnpártolás igen. Ekkor ugyanis a vádlott már belügyminiszter volt, mégsem intézkedett a karhatalmisták felelősségre vonásáról.

A további vádpontok közül megállapította Biszku felelősségét a lakásán engedély nélkül tartott 11 vadásztöltény kapcsán lőszerrel visszaélés miatt. Emellett bűnösnek mondta ki a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt két televíziós nyilatkozata alapján, amelyekben 1956-ot ellenforradalomnak minősítette, és vitatta, hogy koncepció eljárások folytak volna utána.

Az 1921-ben született Biszku az 1950-es évektől az állampárt vezetőségéhez tartozott, 1956 után belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes volt.

Magyar Gábor ügyvéd, Biszku Béla védője a tárgyalás szünetében újságíróknak azt mondta, hogy a döntést sikernek tartja, az elsősorban az igazságszolgáltatás sikere, az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése tette lehetővé a tényállás felderítését, de a teljes felmentésért fellebbez.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség is fellebbezést jelentett be, így a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

– MTI –



Sporthírek






hirdetés