Bíró szeretne lenni a Debreceni Egyetem legidősebb diákja

Akt.:
Orosz Zoltán
Orosz Zoltán - © Fotó: Orosz Csaba
Debrecen, Miskolc – Szeptemberben államvizsgázik a jogi karon a 75 éves Orosz Zoltán.

Bár fiatalon gépész­mérnöki végzettséget szerzett, mindig is nagyon érdekelte a jog, ezért jelentkezett már javában nyugdíjasként a Debreceni Egyetem Állam- Jogtudományi Karára az intézmény legkorosabb hallgatója. Ha minden jól alakul, az igencsak fiatalos Orosz Zoltán szeptemberben zárja le tanulmányait.

Debrecenből származik?

Orosz Zoltán: Nem, Miskolcon születtem. A Miskolci Műszaki Egyetemen 1963-ban okleveles gépészmérnöki diplomát szereztem. Debrecenbe úgy kerültem, hogy az egyetem alatt az itteni Medicor művek ösztöndíjasa lettem, amely egy új gyárat épített a Füredi úton, a Kossuth laktanyával szemben. Itt nősültem meg, 1967-ben. 1968-tól Kazinc­barcikán voltam, ahol a Borsodi Könnyűipari Vállalat főmérnökeként dolgoztam. Elsősorban a szolgálati lakás miatt mentem oda. 1975-ben azonban visszajöttem Debrecenbe. Akkor hozták létre a híradástechnikával foglalkozó BHG gyárat. Itt főmérnök lettem. Kroszbár telefon központokat készítettünk.

Ebben az időben már találkozott a „joggal”?

Orosz Zoltán: Amikor a Medicorban dolgoztam, 1968-ban indult az úgynevezett új gazdasági mechanizmus, amely az állami vállalatokat – szocialista keretek között – igyekezett a hatékonyság felé terelni. Ez nekem tetszett, érdekelt. Ezért posztgraduális képzésre jelentkeztem, szintén a Miskolci Egyetemre és 1982-ben gazdaságmérnöki végzettséget szereztem, melynek hasznát vettem munkám során. A ’80-as évektől egyre fontosabbá vált a szerződések pontos megfogalmazása, a teljesítések kikötése, a vitás kérdések rendezése. Főmérnökként egyre többször kerültem olyan helyzetbe, hogy jogi ismeretekre volt szükségem. 1988-1989 táján fogalmazódott meg bennem, hogy jogi tudásra is szükségem lenne.

Akkor még autodidakta módon ismerkedett a joggal?

Orosz Zoltán: Igen. Bár sokszor nem értettem amit olvastam, mégis a polgári- és a büntető törvénykönyvet bújtam. Borzasztó nehéz volt! Hiányoztak azok az alapok amelyeket most, az egyetemen megkaptam. De kívülről fújtam a munkámra vonatkozó jogszabályokat. A céges jogásszal sokszor vitatkoztam. Jogi kérdésekben egyre önállóbb lettem.

Meddig dolgozott a BHG-nál? Mikor ment nyugdíjba?

Orosz Zoltán: A ’90-es évek végéig. Sajnos addigra teljesen elavultak azok a termékek, amiket mi gyártottunk és megjelentek a nagy nyugati elektronikai cégek is.

2005-ben mentem nyugdíjba. Addig még előbb a HAGÉ-nél dolgoztam, ahol létesítményi főmérnök voltam. Hajdúszoboszlón egy 40 ezer malaccal foglalkozó sertéstelepet építettünk. Ott aztán főleg hasznát vettem a beruházással kapcsolatos jogi ismereteknek. Az utolsó munkahelyem az Alkotó Műszaki Fejlesztő Rt. debreceni részlege volt. Elsősorban élelmiszeripari fejlesztésekkel foglalkoztunk. Onnan ügyvezető igazgatóként mentem nyugdíjba. Amikor az ottani jogász valamivel el volt foglalva, én helyettesítettem. Bírósági iratokat készítettem elő, tárgyalásokra jártam. A céget a Legfelsőbb Bíróságon is képviseltem, sikeresen! Ezek megerősítettek abban a szándékomban, hogy elvégezzem a Debreceni Egyetem jogi karát. Azért húztam-halasztottam a beiratkozást, mert amíg dolgoztam, nem volt szabadidőm. Nyugdíjasként most már van. Elsőre fel is vettek, levelezőre!

Amikor bement az első előadásra, hogyan fogadták a zömében huszonéves csoporttársai? Nem nézték tanárnak?

Orosz Zoltán: De igen. Nem tudtak hova tenni. Aztán elmagyaráztam nekik, hogy mi a helyzet és elfogadtak. Az órák alatt kiderült, hogy a nagy gyakorlati tapasztalatom miatt előnyben vagyok velük szemben.

Mit szóltak az oktatók és a családja?

Orosz Zoltán: A tanárok csodálkoztak, ilyesmire még nem volt példa. Előttem a legidősebb diák ötven körüli volt. A családom próbált lebeszélni, de nem hagytam magam, eléggé következetes vagyok. Úgy érzem, hogy helyesen cselekedtem. Reál területről jött mérnökként kikapcsolódást jelent jogot tanulni.

Ilyen idős fejjel, hogy megy a tanulás?

Orosz Zoltán: Szerencsére edzésben vagyok, karbantartom az agyam. Mivel nem ismeretlen az anyag, viszonylag könnyen tanulok. Az átlagom négyes-ötös közötti.

Mit remél ettől a diplomától?

Orosz Zoltán: Bíró szeretnék lenni! Iparjogvédelmi, gazdasági vonalon akarok dolgozni. A köztársasági elnöktől felmentést fogok kérni az alól a jogszabály alól, mely szerint a bíróknak legkésőbb 70 éves korukban nyugdíjba kell vonulniuk.

Hány évet dolgozna még?

Orosz Zoltán: Tízet, tizenötöt. A családomban sokan hosszú életűek voltak. Jó géneket örököltem.

– Orosz Csaba –








hirdetés