Biosz, földrajz, fizika: melyiket válasszam?

Földrajzóra a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában
Földrajzóra a Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolában - © Fotó: Matey István
Hajdú-Bihar – Noha május van, még csak tervezet a kerettanterv, ami szeptembertől felmenő rendszerben lesz hivatott alátámasztani a szakképzés megújuló rendszerét. Alapvető változás lesz az intézménytípusok neve, tehát vigyázni kell majd, mit nevezünk szakközépiskolának, hiszen azzá „minősül” a szakiskola, míg a korábbi szakközepesek már szakgimnazisták lesznek. Mivel a megreformált képzés a szakmát hivatott támogatni, ne nagyon keressünk a tantervben természettudományos tárgyakat! Azaz ágazatonként egyet-egyet találunk; majd kiderül, ezeket megfelelően társították-e a döntéshozók. Egy biztos, vagy általános gimnáziumba megy, vagy nagyon okosan kell szakmát választania a 14 évesnek…

A szakiskolák szakközépiskolákká, a szakközépiskolák pedig szakgimnáziumokká válnak szeptember 1-jétől – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet alapján. Új kerettantervek készültek a szakközépiskolák 9–13. és a szakgimnáziumok 9–12. évfolyama számára; ezek még rendelettervezetek, amit véglegesíteni kell. Az avatott szemek már az előbbi számokból észreveszik a névváltozáson túli második fontos változást: az eddig 3 éves szakiskola (hamarosan szakközépiskola) a 3+2 éves, míg a jelenleg 4 évfolyamos szakközépiskola (leendő szakgimnázium) a 4+1-es modell alapján működik szeptember 1-jétől.

Még egy szakma

A leendő szakközépiskolás a 11. osztályban szakmai vizsgát tesz, a tanulói jogviszonya viszont megmarad, így ha szeretné, további két év tanulás után négy kötelező közismereti tárgyból érettségi vizsgát tehet (az 5. tárgyként elismerik a letett szakmai vizsgát). A leendő szakgimnazista pedig négy éven keresztül 60–40 százalékos arányban tanulja a közismereti és a szakmai tárgyakat, majd a 12. év végén leérettségizik, szakmát szerez, s ezzel befejezheti a tanulmányait. Ám újdonság, hogy ha még egy évet rátanul (ekkor már csak szakmai tárgyakat), akkor még egy szakmát szerezhet. Például a kereskedelmi ágazatba jelentkező tanuló az érettségivel eladói szakképesítést szerez, viszont az érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés (tehát további egy év) során kereskedő és kereskedelmi képviselő is lehet.


f1

Fotó: Matey István


Az új rendeletek értelmezéséhez Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum vezetőjének segítségét kértük.

– A kilencedikesek szeptembertől úgynevezett ágazatokba jelentkeznek, s a tantárgyi struktúra úgy épül fel, hogy az ágazatokhoz illeszkednek a tantárgyak. Ha a szakgimnáziumot elemezzük, akkor ez úgy néz ki, hogy öt kötelező közismereti tárgyat tanulnak (magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és szakmai idegen nyelv, matematika és történelem), négyből (egy idegen nyelvből kötelező) áll az érettségi közismereti része. Ezeken kívül évfolyamonként változó óraszámban etikát, informatikát, művészeteket (négy művészeti tárgy kerettanterveiből választhat az intézmény) tanulnak, valamint testnevelés- és osztályfőnöki órán vesznek részt.

A természettudományos tárgyak, a biológia, földrajz, fizika és kémia az ágazatokhoz kapcsolódóan, azok támogatásaként minden ágazatban másképp jelennek meg

– mondta a főigazgató.

Legkevesebb a földrajz

A szakgimnáziumok számára készült kerettanterv-tervezet részletezi ezeket, biológiát például az egészségügyi, mezőgazdasági vagy sport ágazatba, fizikát a gépészeti vagy a faipari ágazatba jelentkezők, kémiát pedig többek közt a leendő vegyészek és kohászok, míg földrajzot csak a bányászat, a turisztika és a földmérés ágazatba jelentkezők fognak tanulni. Mivel megyénkben az előbbiből csak a turisztika választható, így nálunk földrajzot tanulnak majd a legkevesebben.

Tirpák Zsolt azon kérdésünkre, hogy nem lepi-e meg ez a nagy változás a leendő kilencedikeseket, elmondta, hogy a megújuló rendszerről már a 2016-os beiskolázáskor is tudtak (sőt, az is kikövetkeztethető volt, hogy nagyjából melyik tárgy melyik ágazatot jellemzi), ezért felhívták rá a diákok és a szülők figyelmét, hogy egyes ágazatokban úgynevezett szakmakiegészítő tárgyak váltják az eddig megszokott közismeretieket.

– A diákok a megújuló struktúrában nem lesznek „szakbarbárok”, de a műveltségük sem lesz kevesebb. A változás üzenete az, hogy ha elindulnak egy pályán, akkor azt minden oldalról megtámogatjuk, úgy is, hogy a szakmai tárgyak közé illeszthető természettudományi jellegű tantárgyat kapnak – fogalmazott.

És ha tovább…?

Sok szülő és pedagógus félelme, hogy ez a rendszer oly módon köt röghöz, hogy ha egy diák kizárólag csak egy tárgyat tanul a természettudományos műveltség területéről, akkor – ha mégis úgy dönt, hogy más irányba tanulna tovább –, nem tud érettségit tenni egy másik, akár a biológia, kémia, fizika vagy földrajz tárgyában. Tirpák Zsolt ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a kerettanterv erre a variációra is felkészült, ezért lehetővé teszi, hogy az érettségi felkészítésre fordítandó órakeretben a diák pluszban azt is tanulhassa, ami szükséges lehet a továbbtanulásához. Nem beszélve arról – a gépészek példáját hozva –, hogy bár a gépészek csak fizikát tanulnak, ám a szakmai tárgyaik között, akár az anyagismeret kapcsán nem hagyják el a kémiát, amit akár a kémiatanár is taníthat. Emellett előfordulhat, hogy a biológia–testnevelés szakos kolléga már csak testnevelést fog tanítani, de az óráiba beépíti a biológia tudnivalóit is – hallhattuk.

Az iskoláknak nagy lesz a felelőssége, hogy jól működtessék a rendszert, okosan állítsák össze a pedagógiai programot.

Nagyon fontosnak tartom, hogy megyénkben is önművelően, kreatívan készüljünk a szeptember 1-re. Biztos, hogy nem megy majd érdeksérelmek nélkül az átállás, de jómagam is azon leszek, hogy a központunk 750 pedagógusa és 8500 diákja megtalálja a neki való helyet a rendszerben, s úgy töltsük fel az órakereteket, hogy mindenki tanulhassa, taníthassa a neki szükséges és fontos tárgyat – emelte ki a főigazgató.


f3

Fotó: Matey István


Mennyiben zárja le az új rendszer az utakat?

A küszöbön álló rendszert illetően megyénk pedagógusai (akik érthető okokból név nélkül mondták el véleményüket) bizonytalanok; nem látják, hogyan működik majd a gyakorlatban, s mennyiben zárja le a diákok útját továbbtanulás esetén.

Nem érzik korrektnek, hogy május közepén még csak koncepciók vannak, viszont a következő tanévre már kész tanmenettel kellene átlátniuk a témát. Úgy érzik, ezután a mostani szakközepesek, bár jól csengő szakgimnáziumba „kerülnek”, mégis hátrányos helyzetben lesznek a gimnazistákkal szemben.

Nemcsak a tudás, hanem a bejutás is számít ugyanis az egyetemekre, főiskolákra, s az a diák, amelyik az ágazatában csak kémiát tanul, hiába veszi fel a biológiát is az érettségire felkészítő tárgyak keretében, osztályzatot nem kap, érettségit nem tehet – fogalmazták meg.

Az általunk megkérdezett diákok és szülők között is akadtak olyanok, akik semmi konkrétat nem tudtak az átalakításról, vagy nem értették meg azt.

Olyan tanulóról is tudunk, aki már ugyan felvételt nyert egy szakgimnáziummá váló szakközépiskolába, de amikor megtudta, hogy nem fog biológiát tanulni, kezdeményezte átjelentkezését egy gimnáziumba.

– Barak Beáta –


Ágazatokhoz kapcsolódó tárgyak

  • I. egészségügy, környezetvédelem, szépészet, erdészet és vadgazdálkodás, mezőgazdaság, kertészet és parképítés, sport: biológia
  • II. egészségügyi technika, épületgépészet, villamosipar és elektronika; távközlés, informatika, építőipar, könnyűipar, faipar, közlekedésgépészet, agrárgépész; közlekedés, szállítmányozás és logisztika: fizika
  • III. kohászat, vegyipar, vegyész, nyomdaipar, élelmiszeripar, vízügy: kémia
  • IV. bányászat, turisztika, földmérés: földrajz
  • V. közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem, vendéglátóipar, optika: idegen nyelv
  • VI. szociális, pedagógiai, képző- és iparművészet, hang-, film- és színháztechnika, rendészet és közszolgálat, közművelődés, előadóművészet: idegen nyelv

​(Tehát e két utóbbi ágazatban nem tanulnak természettudományos tárgyat.)


Egy-egy mondatban

„Teljesen abszurd a XXI. században nem vagy csak alig oktatni a természettudományi műveltségterületet, ez ugyanolyan súlyos és elfogadhatatlan, mintha a matematikát vagy a történelmet iktatnák ki” – mondta Szenes György, a Magyar Pedagógia Társaság szakképzési szakértője az Indexnek.

„Azok, akik nem fognak fizikát tanulni, ezt a műveltséget egyszerűen nem kapják meg, ami továbbnöveli a különbséget gimnazisták és szakközépiskolások között” – hangsúlyozza Nahalka István oktatáskutató is.

„Tanárok százai kerülhetnek utcára, ha megszűnik a földrajzoktatás a szakgimnáziumokban” – erre figyelmeztet a Magyar Földrajzi Társaság.

„Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen, hiszen gyakorlatilag kizárják a földrajzot az ország kilencszáz középiskolájának zöméből” – mondta el a Népszabadságnak Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja.

„A döntéssel tovább súlyosbodnak a széles rétegeket jellemző természettudományi analfabetizmus következményei, csökken az esély a harmonikus természeti környezetért cselekvésre kész, felkészült állampolgárok körének növelésére”. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöksége









hirdetés