Fókuszban Debrecen címere

Akt.:
A főnixmadár a szocialista idők címerében is ott volt
A főnixmadár a szocialista idők címerében is ott volt - © Fotó: MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára
Debrecen – A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság február havi ülésén dr. Szálkai Tamás főlevéltáros előadását hallgathatták meg az érdeklődők Debrecen címeréről a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A történész előadásában áttekintette a város jelképének történetét, külön hangsúlyt helyezve a szocialista korszak címerére, ami – mint erre utalt is – címertani szempontból inkább emblémának nevezhető.

A települések címerhasználatát 1945 után tiltották Magyarországon, pedig a szocialista blokk más országaiban virágzott a városi címerhasználat. Levéltári források szerint Debrecen vezetőiben már 1961-ben (a mezővárosi kiváltságlevél kiadásának 600. évfordulója kapcsán) felmerült a címer használatának kérdése, de ennek akkor az aktuálpolitikai helyzet nem kedvezett. Először Budapest címerét alkották újra (kisebb változtatások mellett a régit kiegészítették a vörös csillaggal) 1964-ben, majd a vidéki városok közül Debrecen az elsők között tette ugyanezt 1969-ben, amikor egy új szimbólumot terveztettek.

Az országosan megélénkülő címerkészíttetési kedvet központilag kívánták „megregulázni”, ezért 1974-ben szabályozták a címeralkotás folyamatát. Ezután politikai utasításra minden városnak el kellett készíttetnie a „szocialista jelenre is” utaló jelképét: ekkor születtek meg Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Hajdúszoboszló szocialista címerei is. Debrecen új jelképe azonban nem volt hosszú életű, 1989-ben társadalmi vita után visszaállították a város korábbi jelképét (ez a megye más településein is hasonlóan történt).

A címer történetéről egy később részletesen is beszámolunk.

HBN



Biharkeresztes.
HAON.HU






hirdetés