Besült a hortobágyi gulyáságyú

Akt.:
Nem mindegy, a pusztán milyen a nap járása…
Nem mindegy, a pusztán milyen a nap járása… - © Fotó: Derencsényi István
Hortobágy – A jelek szerint pusztán jól hangzó politikai támadás volt Orosz János, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. jogi képviselőjének 2010-es nyilatkozata, amikor a távirati irodának azt mondta: „megvan a hortobágyi nokiás doboz”. Emlékezetes: a kormányváltás után az állami tulajdonú társaság vezetését indoklás nélkül menesztették. A megyei rendőrség a kft.-t érintően 2010 és 2016 között egyetlen olyan nyomozásról számolt be a Hajdú-bihari Naplónak, amelyben a bűncselekmény gyanúját megállapították. Annak érintettje éppen az a G. Gyula, aki 2010-ben Orosszal együtt tette be lábát a génmegőrzőbe.

2010 óta nem nyugszik a hortobágyi puszta. Ekkor kezdte meg működését a G. Gyula nevével fémjelzett vezetés a nagy múltú, állami tulajdonú Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-nél. Hogy miért csak így írjuk nevét? Az később még kiderül. Az ügyvezető mindenesetre leginkább a háttérben maradt. A már ekkor is nyugdíjas agrármérnök hangját a nyilvánosság előtt gyakran a társaság jogásza, Orosz János képviselte. Ő volt az, aki a távirati irodának az októberi vezetőváltás után „hortobágyi nokiás dobozról” beszélt, és arról, hogy a kft.-nél olyan szabálytalan szerződéseket találtak, amelyeket a cég aláírási joggal rendelkező vezetői saját magukkal, illetve családtagjaikkal, baráti cégekkel kötöttek elsősorban takarmánybeszerzésre. Hozzátette akkor: miután a kedvezményezettek az összeg jelentős részét költségként visszajuttatták a kft.-nek, a céget ténylegesen mintegy 100 millió forint kár érte.

A vezetés 2011-ben fordult a rendőrséghez. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség közlése alapján a feljelentés szövege lényegében megegyezett az Orosz által korábban elmondottakkal. A korábbi vezetők – tehát még Gencsi Zoltán igazgatása alatt – hozzájuk szorosan kötődő magánszemélyekkel és cégekkel kötöttek úgynevezett integrátori szerződéseket, az okozott kár azonban már 160 millió forintról szólt.

A nyomozás egy év múltán eredménytelenül zárult. Az ügyészség a Napló érdeklődésére azt írta, hogy megállapították: nem tiltotta semmi, hogy integrátori szerződéseket köthessenek, sőt, az alapító okiratban foglaltak szerinti üzleti tevékenységhez erre szükség is volt. A kft. szabályos és törvényes tevékenységet folytatott – írták –, vagyoni hátrány nem keletkezett. Így a nyomozást nem is bizonyítottság, hanem bűncselekmény hiányában szüntették meg.

Végül ellene nyomoztak

A rendcsinálás jegyében fellépő G. Gyulának és a jogi képviselőnek azonban hamar kitelt az ideje a Hortobágyon. Két és fél év után elküldték őket, érkezett Szabó Csaba a székbe (más kérdés, hogy neki is kijutott botrányból a Mátai Ménes vezetésének lefejezésével; mindössze fél évig igazgatta a nonprofit kft.-t).

Érdemes idézni Szi­lágyi Gábornak, a Hortobágyi Nemzeti Park akkori igazgatójának G. leváltása után az MTI-nek adott nyilatkozatát: elsődlegesen azt várta utódjától, Szabótól, hogy járuljon hozzá a természetvédelmi célokat szolgáló állami vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás megvalósításához. Ez az előző vezetésre nézve komoly kritikaként értelmezhető elvárás akkor nyert értelmet, amikor már Szabó vezetése alatt a kft. feljelentést tett. A Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság a sikkasztás elkövetésének gyanúja miatt folytatott nyomozását ugyan megszüntette, a jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja azonban megállt. G. Gyula volt ügyvezető vádlott lett, ügyét a Debreceni Járásbíróságon tárgyalják.

A vádirat szerint a volt ügyvezető 2012 júniusában túl drágán vásárolt szalmát. Egy vámospércsi céggel 10 ezer bála beszerzésére, szállítására és kazalba rakására szerződött, bruttó 53 millió forint értékben. Az ügyészség szerint az ügylettel 24 millió forint vagyoni kárt okozott a gazdasági társaságnak. A másik vádpont gépbeszerzésekhez kapcsolódik. 40 millió forintért vásárolt egy forgó-kotró gépet Győrből, amely hiányosan érkezett meg, ráadásul nem sokkal később el is romlott. A vádiratban az áll, hogy ezért a gépért 7 millió forinttal fizettek többet a piaci árnál. Ezen kívül öt traktort is vásárolt a nonprofit kft. 27 millió forintért. Akkoriban viszont ezek a gépek 22 millió forintot értek, a kár ez esetben 5 millió forint volt.

G. Gyula az ügyészség szerint megszegte a vagyonkezelési kötelezettségét. „Nagy értékű állóeszköz beszerzésekor ugyanis legalább két különböző szállítótól kell árajánlatot kérni, melyeket versenyeztetni kell.” A volt ügyvezető a nem körültekintő és nem szabályszerű gépbeszerzésekkel 12 millió forint, a szalmabálák beszerzésével együtt pedig összesen 36 millió forint vagyoni hátrányt okozott – olvasható a vádban.

HBN


A jogász csak tanú

G. Gyula ugyan vallomást tett, de tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Mint Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője érdeklődésünkre közölte, az eljárás bizonyítási szakban tart. A bíróság kihallgatta többek között a feljelentőt, a cég jogászát és több akkori munkavállalóját is. Az ügynek egyelőre nem látszik a vége. A vádhatóság felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kérte G. Gyulára az ügy ismertetésekor a bíróságon.








hirdetés