Berlin és Bécs együtt védi munkaerőpiacát

Németország és Ausztria közösen lép fel az új tagállamok polgáraival szemben alkalmazott átmeneti munkavállalási korlátozások újabb három évre való meghosszabbítása során – jelentette be az osztrák elnökség a csütörtök-pénteki kétnapos informális munka- és szociálisügyi miniszteri tanácsülés alatt a karintiai Villachban.

Martin Bartenstein osztrák és Franz Müntefering német munkaügyi miniszter csütörtökön közös állásfoglalást tett közzé, amelyben részben a munkaerőpiaci helyzet alakulásával, részben az új tagállamok részéről érzékelhető határozott követelésekkel magyarázták az együttes fellépést – tudósít az EIS.

Egyúttal megismételték, hogy még május 1-je előtt tudatják a Bizottsággal, pontosan mit jelent majd a munkaerőpiaci liberalizáció kétéves elhalasztásának további három évvel való meghosszabbítása. (Mint ismert, a tíz új tagállam csatlakozási szerződése gyakorlatilag a régi tagországok szabad döntésétől teszi függővé, hogy a munkaerő-áramlás terén 2006. májusától 2009. áprilisig is az első két évben alkalmazott nemzeti rezsimeket alkalmazzák-e a teljes liberalizáció helyett.)

 

Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos élesen elítélte ezt a német-osztrák magatartást. „Európának szüksége van a munkaerő szabad mozgására (…) Számomra ez igazán abszurd (mármint a korlátozás – a szerk.), (…) véleményem szerint a szabad mozgás Európa fő értékeinek egyike” – mondta a cseh nemzetiségű biztos a Der Standardnak adott interjújában.

Egyúttal azonban azt is megerősítette, hogy a Bizottság február 8-án elfogadandó jelentése a munkaerőáramlás korlátozásának tapasztalatairól nem tesz majd konkrét ajánlásokat a régi tagállamok felé. Mindazonáltal nem csak a teljes liberalizáció és a teljes elzárkózás között lehet választani, létezik egy olyan lehetőség is, hogy csak bizonyos szektorokat nyitnak meg, mint Hollandia tette – emlékeztetett a foglalkoztatási biztos.

A Die Presse is arról számolt be, hogy a villachi ülésen Spidla és néhány tagállam növelte az Ausztriára és Németországra nehezedő nyomást, hogy legalább valamiféle kompromisszumos variációt fogadjanak el. Egyes ágazatok vagy régiók esetében több munkavállalót kellene eszerint beengedni az új tagállamokból. A foglalkoztatási biztos szerint nem kell teljesen lemondania Bécsnek és Berlinnek a tervezett meghosszabbításról, de legalább „némi kedvezménynek” kellene lennie.

A nyomásgyakorlás mindazonáltal látható eredményeket nem hozott. Müntefering várhatóan már februárban hivatalosan bejelenti a hároméves hosszabbítás pontos tartalmát, Bartenstein pedig a korlátozás fenntartásának „abszolút” szükségességéről beszélt Villachban.

Az osztrák miniszter, mint az elnökségi honlap beszámolt róla, „természetesen teljesen megérti” ugyan az új tagállamok igényeit, de „sajnos a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet nem engedi meg” a tőlük érkező munkavállalók „szabályozatlan beköltözését”. Bartenstein szerint „csak a tartósan csökkenő munkanélküliségi ráták hathatnának az átmenet időtartamának csökkentése irányában”.

 








hirdetés