Kutyák támadtak a kerékpárosokra Erdőspusztán

Az egyik megtámadott biciklis szerint nem érdemes a város keleti határában karikázni. Képünk illusztráció
Az egyik megtámadott biciklis szerint nem érdemes a város keleti határában karikázni. Képünk illusztráció - © Fotó: Orosz Csaba
Debrecen – Egy életre elment a kedvem attól, hogy az Erdőspusztákon biciklizzek – jelentette ki a nevét nem vállaló, középkorú, debreceni férfi, miután az év elején, szép téli időben barátjával kerékpártúrára indultak a cívisváros keleti szélére, de két helyen három nagy kutya támadt rájuk.

Életük, testi épségük azon múlt, hogy „edzésben vannak”, és terepre való járműveket hajtottak. Először az egyik út melletti tanyáról indult meg feléjük egy németjuhász és egy nagy, fekete keverék eb. Magánterületre utaló jelzést, „Vigyázat, kutya!” táblát nem észleltek. Később már a kijelölt turistaösvényen haladva, egy kisebb házcsoportnál rontott rájuk egy nagy, barna kutya.

A második kutyatámadás alkalmával újra menekülőre fogta a két jó barát, szerencsére nem kaptak harapásokat, de örökre emlékezetükbe vésődött a kellemetlen eseménysor.

Kutyatartás és kerítés

Az egyik megtámadott, Szabolcs kifejtette: megérti, hogy a tanyák tulajdonosai, pár lopás után, nagy testű kutyát, kutyákat szereznek be elriasztani a tolvajokat. Az viszont nem fér a fejébe, hogy ezeket az állatokat miért tartják kerítés nélkül, szabadon. – Nem az őrző-védő kutyákat hibáztatom. Szegény, szerencsétlen állatok honnan tudnák, hogy meddig tart a gazdájuk területe? Kerítés híján kóborolnak a tanyák környékén, és rátámadnak minden idegenre. A felelős kutyatartáshoz a jó kerítés is hozzátartozna – vélekedett.

Befejezte az erdei túrázást

A kerékpáros arról is beszélt, hogy a Debrecentől keletre eső, szép Erdőspusztákon található turistautakat járva nem először fordult elő velük hasonló eset. Mostanában egyre gyakrabban történik ilyesmi. – Bringásként a legtöbbször el lehet sprintelni a kutyák elől, de mit tehetne ilyen helyzetben például egy gyalogtúrázó család? – tette fel a kérdést.

Nem több, nem kevesebb

Tőzsér Gyula, a Debreceni Közterület-felügyelet hatósági osztályának vezetője elmondta: az állatok védelméről szóló törvény kimondja, hogy az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Évente átlagosan 4-6, a fentihez hasonló esetről szóló bejelentést szoktak kapni. Ez a szám sok esztendeje nagyjából állandó.

Folyamatosan ellenőrzik

A debreceni közterület-felügyelők, a mezőőrök és a gyepmesterek nagyjából másfél éve, két-három havonta elsősorban az országos kék túra útvonala mentén keresik a kóbor vagy a tanyákból kirontó kutyákat. (Néhány alkalommal a debreceni polgármesteri hivatal igazgatási osztályának munkatársai is részt vettek ilyen akciókban.) Amennyiben egyértelmű, hogy honnan jön ki a kutya, eljárást indítanak a gazdával szemben. Ha nem lehet tudni, hogy ki az eb tulajdonosa, a gyepmesterek befogják az állatot – derült ki. – Az ellenőrzésekkor az érintett gazdákat arra figyelmeztetik, hogy vagy kössék meg a kutyát, vagy tartsák úgy, hogy ne tudjon kijönni. Általában a felszólítás használ – fogalmazott a hatósági osztály vezetője.

– Orosz Csaba –


Pénzbírság

  • A település belterületén szabadon kóborló kutya tulajdonosára a közterület-felügyelő, vagy a mezőőr 5 ezertől 50 ezer forintig terjedő összegű helyszíni bírságot szabhat ki.
  • Szabálysértési feljelentés esetén a járási hivatal 5 ezertől 150 ezer forintig változó összegű büntetéssel élhet.
  • Ha külterületen támadnak meg járókelőket, bicikliseket kutyák, állatvédelmi bírság szabható ki, melyet az állatvédelmi hatóság alkalmazhat.



Berettyóújfalu.
HAON.HU






hirdetés