Szijjártó: a bevándorlás nem alapjog

Akt.:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - © Fotó: Molnár Péter
Berettyóújfalu – Hazánk nem ért egyet az ENSZ globális migrációs csomagjának állításával. Interjú Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt a vendége a Fidesz–KDNP berettyóújfalui művelődési házban csütörtök este tartott lakossági fórumának. A rendezvény előtt aktuális kérdésekről beszélgettünk a tárcavezetővel.

Szerdán New Yorkban, az ENSZ ülésén vett részt, ahol a globális migrációs csomag tervezetéről volt szó. Mivel járna Magyarország számára a gyakorlatban, ha elfogadnák, végrehajtanák ezt?

Abszurd irányba ment el a globális migrációs csomagról folyó vita az ENSZ-ben. A világszervezet eddig azt próbálta lenyomni a torkunkon, hogy a migráció alapvető emberi jog, ez azonban nem igaz. Nincs olyan, hogy az ember, miután felkel reggel, rábök a térképre, kitalálja, hol akar élni, azután pedig határokat, törvényeket megsértve árkon-bokron keresztül odamegy. Ami viszont alapvető emberi jog, az a biztonságos élethez való jog. Nekünk, magyaroknak jogunk van ahhoz, hogy a saját hazánkban biztonságban élhessünk. Mi nem fogadjuk el azt, hogy az ENSZ, vagy Brüsszel a migránsok ügyét előrébb helyezze a magyar emberek biztonságos élethez fűződő jogánál. Mivel az ENSZ tagállamok jelentős része vagy a migránsok kibocsátója, vagy tranzitország, az az alapállásuk, hogy szeretnének megszabadulni ettől a problémától, az ENSZ bürokratái pedig ehhez minden segítséget megadnak. A globális migrációs csomag jelenlegi tervezete szerint minden migránsnak, – jogi státuszuktól függetlenül, tehát az illegális bevándorlóknak is – minden létező szolgáltatást meg kell kapniuk a tranzit és a célországokban. Mi több, egyetlen ország sem tehet különbséget a saját polgárai és a területén tartózkodó migránsok között a nekik nyújtott szolgáltatásokban. Ez azt jelenti, hogy egy több évtizede adót fizető magyar embernek és az ország déli határát megsértő, agresszívan viselkedő illegális bevándorlónak ugyanazok a szolgáltatások és jogok járnának. Ez nonszensz, ilyen nem történhet. A nagy baj az, hogy a nyugat-európai politikusok képmutató, belesimuló módon engedik folyni a vitát ahelyett, hogy az asztalra csapnának és kimondanák: ilyet nem lehet. A mi álláspontunk az, hogy erőteljesen szembe kell szállni az ENSZ minden bevándorláspárti törekvésével.

szijjarto2Fotó: Molnár Péter

Épp a Viastein Kft. biharkeresztesi gyáravató és alapkő letételi ünnepségéről érkezett ide. Sok vállalat fejleszt most a környéken, Hajdú-Bihar bihari részén. Minek köszönhető, hogy a külföldi befektetők ebben a térségben is egyre aktívabbak?

Amikor egy-egy nagyvállalat Magyarországra hozza a beruházását, négy tényezőt mérlegel. Az első a gazdasági, pénzügyi környezet. Az Európai Unióban jelenleg egyedül Magyarországon van egy számjegyű társasági adó és a személyi jövedelemadó is itt a legkisebb, emellett a beruházók költségvetési támogatást is kaphatnak az államtól. Ezek alapján hazánk az egyik legversenyképesebb gazdasági, pénzügyi környezetet tudja biztosítani a befektetők számára. A második tényező a logisztika és az infrastruktúra, melyek tekintetében Magyarország jól áll. A harmadik szempont a munkaerő. Akárcsak az egész országban, itt Biharban is gyorsan csökken a munkanélküliség: míg 2010-ben 12 százalék fölött volt a munkanélküliségi ráta, most mindössze 3,8 százalék ez a mutató. (A bihari térség alig van efölött.) Ez is világosan mutatja, hogy a megfelelő szakképzésre komoly hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy az ide települő vállalatok megtalálják a szükséges mennyiségű dolgozót. A negyedik a biztonság. A határvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma Magyarország a legbiztonságosabb ország Európában, és ezt nagyra értékelik a vállalkozások. A Viastein Kft. esetében is ezen tényezők együttes meglétére volt szükség. Ők Biharkeresztesen 250 új munkahelyet hoznak létre. A magyar kormány a beruházást 2,18 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette.

Javában épül a közelben az M35-ös, illetve az M4-es autópálya. Ezek milyen élénkítő hatással lehetnek a környék gazdaságára?

A határnak nem szétválasztani, hanem összekötnie kell minket a román gazdasággal, hiszen Magyarország számára Románia a második legfontosabb export partner. Magyar vállalatok összesen több mint 5 milliárd eurónyi árut és szolgáltatást adtak el tavaly Romániában. Ezek a magyar cégek nyilván még többet tudnának ott értékesíteni, ha könnyebben jutnának oda. Így nagyon fontos, hogy az M35-ös, M4-es autópálya itteni szakasza és az abba csatlakozó román sztrá­da is elkészüljön 2020-ra. Teodor Meleșcanu külügyminiszter úr arról biztosított, hogy addigra ők is elkészülnek a saját autópályájukkal. Mi azt szeretnénk, ha azon tíz határátkelő út, amelyek most csak szombatonként használhatóak, állandóan nyitva lennének. Románia azonban most még nem tagja a schengeni övezetnek, és addig amíg be nem lépnek, nem akarják megcsinálni az ehhez szükséges fejlesztéseket, mivel drága lenne az infrastruktúra.

szijjarto3Fotó: Molnár Péter

Korábbi hírek szerint a Visegrádi 4-ek nemzetközi közúti és vasúti folyosóvá fejlesztenék a Kassa-Miskolc-Debrecen-Nagyvárad tengelyt. Most mekkora az esélye a Debrecen-Nagyvárad Trianon előtt még meglévő közvetlen vasúti összeköttetés helyreállításának? Magyarországon körülbelül 50 kilométernyi szakaszt kellene ehhez felújítani, illetve pótolni kellene a csaknem 100 évvel ezelőtt felszedett 6 kilométernyi pályát.

Két nagy vasúti projekt indul – részben – a visegrádi együttműködés keretében a közeljövőben. Az egyik a Varsót Budapesttel összekötő gyorsvasút, a másik a Via Kárpátia vonal, amelyet a románokkal közösen készítünk elő. Ez Kolozsvár és Budapest között biztosítana gyorsvasúti összeköttetést, melyben a bihari térség is érintett lesz. Ennek kapcsán vizsgáljuk a Debrecen-Nagyvárad vasúti fejlesztést is, amelyet kifejezetten fontosnak tartunk. A mindössze 6 kilométernyi hiányzó pálya visszaépítése nem irreális vállalkozás, könnyen végrehajtható.

Mi a véghajrához közelítő választási kampány legfontosabb tétje?

Az ENSZ-ben zajlik a globális migrációs csomag vitája, melyet decemberben le akarnak zárni. Az Európai Unióban folyik a kötelező betelepítési kvótáról szóló vita, amelyet Brüsszel június végéig keresztül akar erőltetni, mivel júliustól osztrák elnökség lesz, és az új bécsi kabinet bevándorlásellenes. A kötelező betelepítési kvóta alapján hazánknak évente 10 ezer illegális bevándorlót kellene befogadnia. Vagyis nekünk harcolnunk kell a magyar emberek biztonsága érdekében, és harcolnunk kell mind a globális migrációs csomag, mind a kötelező betelepítési kvóta ellen. Április 8-án az fog eldőlni, hogy olyan kormánya lesz-e az országnak, amely ezt a harcot meg akarja vívni, vagy amely ezt fel akarja adni. Az ellenzék bevándorláspárti. A tényekből kell kiindulni. Nem szavazták meg az alaptörvény azon módosítását, hogy beleírjuk a kötelező betelepítési kvóta tilalmát. Az ellenzéki pártok mindvégig külföldi kritikusainknak szurkoltak és kritizálták a déli határra felhúzott kerítés építését. Az ellenzék állította, hogy a migráció egy álprobléma, melyet csak a kormány talált ki. A tét az, hogy Magyarország, magyar ország marad-e, vagy bevándorlóországgá válunk. Csak egyszer lehet elhibázni, ezért mindenkit arra buzdítok, hogy vasárnap mindkét szavazatát adja a Fideszre.

HBN


Orbán Viktor miniszterelnök
Orbán Viktor: Minden képviselőre szükségem van, mert az országot meg kell védeni. A legnagyobb veszély, ami fenyeget minket: a saját szavazóink kényelme. Nagyon sokan talán már azt érzik, hogy ez a küzdelem eldőlt, a verseny lefutott, nyugodtan otthon maradhatnak. Az elmúlt negyven napban végigjá...

Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza - Titkos helyeken kell álomra hajtania a fejét, de álmát, ahogy minden lépését, fegyveres testőrök vigyázzák, mert meg akarják ölni – azért, amit gondol és amit kimond. Úgy véli: Európa végveszélybe került és az Európai Unió vezetői képtelenek megvédeni a közösségüket. Interjú Geert Wild...



Berettyóújfalu.
HAON.HU






hirdetés