Beneda: csökkent a csecsemőhalandóság Magyarországon

Budapest – Magyarországon 4,1 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság, ez két éven belül 20 százalékos csökkentést jelent, ami rendkívül jó adat – mondta az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten.

Beneda Attila hozzátette, ez azt jelenti, hogy 75 gyermeket sikerült életben tartani, de még van tennivaló ezen a területen. “Ez az adat azonban azt mutatja, hogy lassan, de biztosan zárkózunk fel az európai uniós mutatókhoz” – fogalmazott.

A helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón kiemelte, a jó eredményhez hozzájárult az az 5 milliárd forintos uniós eszközbeszerzés, amelynek köszönhetően világszínvonalú orvostechnikai eszközökkel szerelték fel az országban működő, a koraszülötteket ellátó perinatális intenzív centrumokat.

Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium neonatológiai (újszülöttgyógyászati) tagozatának vezetője arról beszélt, örömteli, hogy az évtizedes munka és erőfeszítés után az eredmények is megmutatkoznak. Hozzátette ugyanakkor, hogy tavaly 381 csecsemőt veszítettek el egyéves születésnapja előtt, de ez a szám sokkal kevesebb, mint az előző években volt.

A szakember szerint három tényező járult hozzá az adatok javulásához. Az említett eszközbeszerzés mellett segített egy a 2000-es évek végén létrehozott adatbázis, amelynek nyomán ki tudták jelölni az újszülöttek egészségét szolgáló szakmai feladatokat. Ennek egyik “pillére”, hogy a koraszüléssel fenyegetett nők úgynevezett antenatálisszteroid-kezelést kapnak, amely még az anyaméhben segíti, gyorsítja a magzat tüdejének érését. Szabó Miklós szerint ez a módszer egy 1500 gramm alatti koraszülöttnél 30 százalékkal növeli a túlélés esélyét.

Hozzátette, ezeken kívül a magyar koraszülöttosztályokon hangsúlyossá váltak azok az eljárások, amelyek nem tartoznak szorosan a gyógyításhoz, de nagyban hozzájárulnak a kis súllyal született gyermekek túlélési esélyeihez: a korai anyatejes táplálás, valamint a többórás, szoros szülői kontaktus az újszülöttel.

A neonatológus szerint van potenciál ezeknek az eredményeknek a javítására, de “több ember kell a gátra”, több orvosra és nővére van szükség.

Demeter János, az egészségügyi szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatának vezetője a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, szerinte azt kell elérni, hogy kevesebb legyen a koraszülés.

Ezért egy programot indítanak Közép-Magyarországon, amelynek lényege, hogy a védőnő, akinek a legnagyobb rálátása van a várandós nő egészségi, szociális, gazdasági hátterére, időben “ki tudja emelni” a koraszülésre veszélyeztetett kismamákat.

Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a csecsemőhalandósági mutatók javulása egyfajta jobb egészségkultúrát jelent. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója említést tett arról, hogy a gyermekellátáson belül most már kiemelt helyet foglal el neonatológia, ez is hozzájárult a jó eredményekhez.

Szabó Miklós elmondta, Magyarországon minden tizedik újszülött koraszülöttként jön a világra. A koraszülöttség egy nagyon összetett folyamat, az esetek felében az orvostudomány nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért indul meg a szülés a természetes idő előtt – közölte, hozzátéve, az édesanyák egészségi állapota, a magzatra káros életvitel (például alkohol- és drogfogyasztás) szerepet játszik a koraszülésben.

Kérdésre válaszolva a szakember úgy fogalmazott, óriási különbségek vannak az országon belül a koraszülések előfordulását tekintve, az észak-magyarországi régióban 15 százalékos is lehet a ráta. Személyes meggyőződésének hangot adva azt mondta, a nagyon magas koraszülési rátával sújtott, szociálisan, gazdaságilag lemaradó régiókban speciális programok kellenek a várandósok védelmére, a koraszülés megelőzésére.

“Nem fogunk elérni eredményeket célzott, a problémára adaptált regionális programok nélkül” – fogalmazott Szabó Miklós.

– MTI –








hirdetés