„Belerongyolni” az évtizedes nyugiba

Rácz Róbert
Rácz Róbert - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Interjú Rácz Róberttel, Hajdú-Bihar megye kormánymegbízottjával.

Figyelmet fordít arra, hogy megismerje az elégedetlenségek okát, és foglalkozzon a megfontolandó felvetésekkel.

Rácz Róbert legutóbb 2012 januárjában járt a Napló szerkesztőségében. Beszélgetésünk elején ezért visszatekintettünk a választást megelőző és közvetlen követő időkre is.

Tizenkét éven át a Fidesz országgyűlési képviselője volt, és megválasztották 2014-ben is. Lemondott azonban a mandátumáról, visszatért a 2011 eleje óta betöltött kormánymegbízotti tisztségbe. Miért döntött így?

Rácz Róbert: Érdemes előre bocsátani, hogy a kormánymegbízott jogállása eltér az állami hivatalnokétól. Az utóbbit nem érinti a választási ciklus, a munkaviszonya folyamatos, az előbbié viszont megszűnik, amikor a kormány kitölti az idejét. Ez történt velem is, majd a miniszterelnök személyesen kért fel a munka folytatására, amit elfogadtam. Tudtam, hogy ebben az esetben a képviselőségről le kell mondanom. Örömmel vállaltam, mert ezt a személyiségemhez közelállónak érzem, talán értek is hozzá. Nem utolsó szempont, hogy közelebb van a gyerekeimhez.

Ha a képviselői és kormánymegbízotti munka összeférhetetlen, első megközelítésre összeférhetetlen a kormánymegbízott és a párt választókerületi igazgatói tisztség is. Mégis viszi mindkettőt.

Rácz Róbert: Mert nem összeférhetetlen. Az egyik egy közjogi rendszer része, a másik egy politikai közösség része. A parlamenti képviselő nem lehet polgármester, megyei, vagy települési képviselő, tisztségviselő, nem lehet cégvezető sem, ezt törvény szabályozza. De nem zárja ki, hogy valaki párttag legyen, és betöltse a törvény által nem tiltott tisztségeket. A miniszterelnök lehet egy párt első embere, a kormánymegbízott lehet egy párt választókerületi igazgatója. És hangsúlyozom újra, hogy a kormánymegbízott különleges státusz: nem is tekintem magam a klasszikus értelemben hivatalvezetőnek, sokkal inkább a kormányt képviselem.

Felvetődött komolyan, hogy a Fidesz debreceni polgármesterjelöltje legyen, vagy ilyen szándék soha nem is volt a felekben?

Rácz Róbert: Formálisan nem vetődött fel. Megjegyzem, hogy magamat kevésbé tartottam volna alkalmasnak, mint Papp László megválasztott polgármestert.

Az előző debreceni polgármester, Kósa Lajos, a szocialista kormányok idején többször bírálta az állami bürokráciát, mondván, fékezi a fejlődést. Ön szerint bő négy év Fidesz-kormányzás után gördülékenyebb a magánszemélyek és vállalkozások kapcsolata az állammal?

Rácz Róbert: A gyomlálás folyamatos, csak ezt az emberek nem veszik észre. Különben nagyon nehéz megítélni, hogy valamelyik hivatali kötelem mennyire oktalan vagy mennyire fontos. Ha egy szálat meghúzunk, mozog az egész rendszer. A dereguláció, ahogy nevezik, egy hatalmas irányítási átszervezés, aminek a kellős közepén tartunk, csak nem vesszük észre, mivel a folyamat részei vagyunk. De tudok említeni lényeges példákat. Elsőként, hogy 2011-ben összekapcsoltuk a 17 szakigazgatási szervet, és tettünk fölé egy embert, aki „belerongyolt” az évtizedes nyugiba. Itt én vagyok ez, és mondhatom, valóban nyugi volt: létszámmal, büdzsével kényelmesen gazdálkodtak. Az egyik szervezetnél például hét sofőrt alkalmaztak, ők vitték ki és szedték össze a munkatársakat, ha vidékre mentek. Én pedig azt mondtam: holnaptól, aki legmesszebb megy, az viszi ki a többit. Szintén újdonság, hogy egyfajta fellebbviteli fóruma lettem a polgároknak. Foglalkozom a beérkező jelzésekkel, panaszokkal. Próbálom szétszálazni őket aszerint, hogy van „méltánytalan hülyeség”, „megfontolandó felvetés” és „felháborító tapasztalat”. Mindegyikből akad jócskán. Nyilvánvaló, hogy az emberek az ügyeik intézésekor nem az igazságot keresik, hanem az érdekeiket képviselik. Ez természetes, márpedig a természeti jelenségekért nem haragszunk. De a kollégáimnak tudniuk kell, hogy az ügyfélnek, aki talán nem mindig a legkulturáltabb módon igyekszik érvényesíteni az érdekeit, joga van korrekten értesülni arról is, ha nincs igaza.

Hogyan jut el Önhöz a viták, panaszok, észrevételek sora? Ha az embernek gondja akad, nem jut eszébe a kormánymegbízottnál kopogni, hanem az adott szervezet (földhivatal, állategészségügy, népegészségügy stb.) vezetőjénél reklamál.

Rácz Róbert: Jól teszi, ez a dolgok rendje. A kollégáim megszokták, hogy a mindennapokban figyelni kell a munka minőségére, az ügyfélkapcsolat módjára, mert a csalódott polgár majdnem mindig megtalál: szembejön az utcán, ír egy levelet és így tovább.

Van több példája is a bürokrácia csökkentésére?

Rácz Róbert: Hogyne! Mivel az önkormányzatok rengeteg állami feladatot végeztek, 2013-ban elindult ezek tisztítása: egy része a kormányhivatalokba került, s az ügyeket átvették a járások. Létrehoztunk egy szilárd, jól átlátható állami rendszert. Nincs még kész. Jelenlegi öt kormányablak van, jövő év végére meglesz mind a 16. Az ügyek 95 százalékát ezeknél lehet indítani, nem kell más hivatalba menni. Egységesek a nyomtatványok is, ellentétben a korábbiakkal, amikor ahány település, annyiféle kérdéssort kellett kitölteni.

Fontos, hogy nem kell különböző hivatalokba menni, de vajon annál az egy kormányablaknál nem kérnek-e ugyanolyan sok igazolást, engedélyt, ha mondjuk, valaki nyitna egy kis boltot, mint régebben?

Rácz Róbert: Nem tőle kérik, hanem maguk a hatóságok indítják és végzik az eljárást. A polgárt az utánajárástól megkíméli a rendszer, de a feltételeket meg kell vizsgálni, az engedélyeket ki kell adni. A bürokráciának ugyanis van pozitív jelentése is: szolgáltatást nyújt. A bürokrácia csökkentése azt jelenti, hogy az embernek ésszerűbb mértékben kell az államhoz fordulnia: ahol nincs támogatás, ott nem kell igazolni, hogy valaki rászorul. Természetesen igyekszünk mindent folyamatosan ésszerűsíteni. Az elmúlt évben „összeengedtük” négy megye (Heves, Borsod, Szabolcs és Hajdú) szakigazgatási szerveinek vezetőit, hogy együtt tegyenek javaslatot, mi az, ami fölösleges, vagy amit másként kellene csinálni. Amit írtak, felraktuk egy kormányzati felületre, ahol minden érintett látja, véleményezheti. A nyitva tartást pedig az ügyintézési szokásokhoz igazítjuk. Mivel az ügyfelek nem igényelték, hogy rendelkezésükre álljunk este nyolcig, módosítottunk a gyakorlaton, akkor vagyunk nyitva hosszabban, amikor nagyobb a forgalom. Mivel ez településenként kissé eltérő, a nyitva tartás sem egységes.
A politika megbízottjaként mi volt az, amiért meg kellett, és érdemes is volt megküzdeni ebben a hatalmas „dzsungelben”?
Rácz Róbert: El kellett fogadtatni minden szervezetnél, hogy a viselkedéskultúra megváltozik, és ezt számon is kérjük. Az az idő véget ért, amikor a hivatalnok felvette a „szolgálati nézését”. A kormányablakokban dolgozó több mint 400 kolléga alapos képzésben részesült, nem csak a szakmát, hanem a viselkedést tekintve is.

Sosem titkolta, hogy igen takarékos szemléletű vezető. Mondják, hogy egyes munkahelyeiken a takarékosság szűkölködésként, már-már zsugoriságként jelenik meg: nincs elég irodaszer, takarítóeszköz, elégtelen a mobilkeret stb.

Rácz Róbert: Az említett dzsungelben ez volt a küzdelem másik terepe: úgy bánni a közpénzzel, mintha a sajátod lenne, a szó jó értelmében. A hatékony gazdálkodásról mindenkinek van elképzelése. Az én változatom így szól: a legkevesebb, hogy minden a törvényesség keretein belül történjen, az okszerűség, ésszerűség az elvárható eljárás. Ezen lehet vita, de meg kell találni azt a pontot, amikor a takarékosság még nem megy a minőség rovására, viszont egy forinttal se adunk ki többet, mint amennyi szükséges. Az elején volt olyan időszak, amikor elég puritánul léteztünk, de azóta korrigáltunk. Kétségtelen, hogy felére csökkent a mobilszámlánk, és benzinben, autóhasználatban is jelentős a költségcsökkentés.

A korrupció nem csak a rendvédelmi szerveknél van jelen, hanem a szakigazgatásban is. Szigorítottak-e a belső ellenőrzésen a megyei munkavédelmi- és munkaügyi főfelügyeletet – még az Ön belépése előtt – érintő kiterjedt korrupciós ügy nyomán?

Rácz Róbert: A hatóságok világa valóban veszélyes üzem ebből a szempontból, egyeseket biztosan pirossal jelezne a hőtérkép. Alkalmazunk is úgynevezett integritás-tanácsadót, aki folyamatosan monitorozza a korrupciós kockázatokat. De a legjobb megoldás, ha szigorú a főnök. Az öli ki a butaságot, ha a vezető jó, és jóra törekszik. Szerintem a korrupció a kormányhivatal környékén nem itatja át annyira a rendszert, mint sokan gondolják. A hivatali ügyintézésben szintén nagyon figyelünk, minden esetben feljelentés készül, ha például gépjárműátírásban vagy állampolgársági ügyekben trükközni próbálnak. A járási hivatalok vezetőinek a felelőssége kiterjed erre, és ők ennek tudatában vannak.

Márciustól átalakul a szociális ellátási rendszer. A jövedelem jellegű támogatások a kormányhivatalokhoz kerülnek. Bővül a létszám emiatt? Az érintett állampolgárnak van teendője ezzel kapcsolatban?

Rácz Róbert: Nem veszünk át és nem veszünk fel embereket, megoldjuk a saját kapacitásunkból. Hónapok óta készülünk rá. Az állampolgárnak tudni kell, hogy a jövőben nem a polgármesteri hivatalban, hanem kinek-kinek a járási hivatalban, illetve az ügysegédnél intézik a dolgát. A részletekről a járási hivatalok küldenek tájékoztató levelet.

Igen rövid a határidő, hogy a helyi önkormányzatok márciusra rendeletet alkossanak a települési támogatásokról. Segít a kormányhivatal?

Rácz Róbert: Az önkormányzatok nem ijedősek, de természetesen minden segítséget megkapnak. A törvényességi felügyeleti főosztályunk szinte állandó ügyfélszolgálatot működtet. Most szerintünk a jogszabály egyértelmű, nem is érzékeljük, hogy tanácstalanság lenne. Ha mégis, akkor lépünk, konzultálunk.

A települési támogatások esetében logikus az érvelés, hogy helyben tudják, ki a leginkább rászoruló. De amennyire előny, annyira hátrány is ez, hiszen polgármesterek, bizottsági tagok joga lesz elbírálni a kérelmeket, s bármelyiküket befolyásolhatja, hogy az illető „nem rám szavazott, a fia bántotta a kislányomat” stb. Hová mehet panaszra, aki úgy érzi majd, hogy méltatlanul utasítják el?

Rácz Róbert: Az önkormányzaton belül van lehetőség fellebbezésre, ugyanis az az igazi önkormányzat, amikor a képviselők felvállalják a felelősségét annak, ami történik, és ezeket a konfliktusokat, szubjektív elemeket kezelni tudják, azaz, beépítik az eljárásukba, vagy távol tartják maguktól. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást most az önkormányzat adja, mégsem bontakozott ki konfliktus. Ha pedig igen, akkor ezeket a konfliktusokat ki kell izzadni magukból. Szerintem felnőttek már ehhez a helyi közösségeink.

Az állampolgár előtt mintaként állnak a politikusok, és azok, akikkel körülveszik magukat: ahogy ők beszélnek, ahogy ők élnek, ahogy ők viselkednek. Felvetődött-e a Fidesz helyi vezetői körében, milyen üzenete van a jogilag rendben lévő „floridázásnak”, a kapcsolati tőkéből való látványos gazdagodásnak, a gőgös magatartásnak?

Rácz Róbert: Van véleményem a konkrét ügyekről, de, ha a témáról általánosságban kérdez, akkor azt mondom: egyik-másik ügy az ellenfél oldaláról néha annyira túl van spirázva, hogy az elveszi az élét. Ha politikai haszonszerzési céllal olyat is belemagyaráznak, ami nincs benne, akkor szinte lehetetlen a súlyának megfelelően foglalkozni vele. Érdemi megítélésre akkor van mód, ha nem egy médiumon keresztül mondják meg a nagyközönségnek rólam, hogy én milyen vagyok, hanem közvetlen tapasztalás alapján lehet dönteni. Tehát a szónál többet számít a személyes viselkedés, példamutatás. Aki nagyobb közösség ügyeinek menedzselésére kap felhatalmazást, annak el kell fogadnia, hogy olyan többletfelelősséget húz magára, ami az átlagpolgáron nincs rajta. A politikus sokkal kevesebbet engedhet meg magának, mint egy átlagember. És ez így rendben is van.

– Szabó Katalin –








hirdetés