Tisztelik, szívükön viselik a rájuk bízott örökséget

Akt.:
Tisztelik, szívükön viselik a rájuk bízott örökséget
© Fotó: Derencsényi István
Hortobágy – Elszámoltak a rájuk bízott állatokkal; Szent Dömötör-napi behajtást tartottak a Hortobágyon.

A hideg idő beálltával, a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok behajtották az állatokat a pusztai legelőkről a téli szálláshelyükre. A behajtásnak, vagy más néven, szorulásnak mindig is megvoltak a jeles napokhoz kapcsolódó határnapjai: a marhákat Katalin, vagy Mihály napján, a juhokat Dömötör napján hajtották haza. A beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és a bérfizetés is. A „dömötörözés” a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, ilyenkor a csárdában, vagy a pásztorházban akár több napon át mulattak, pásztorbált tartottak.
Ez elevenedett meg szombaton a Kilenclyukú-híd lábánál, amikor a pásztorok állataik – rackajuhok, szürke marhák, nóniusz lovak, bivalyok – társaságában átvonultak a híres hídon, miközben az érdeklődők a behajtás néprajzi hátteréről hallgathattak érdekes információkat.

Gazdálkodnak és védik

Köszöntőjében Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte, a természetvédelem, a hagyományőrzés, és a gazdálkodás igenis járhat kéz a kézben.

– Több évszázados hagyományról van szó, a pásztorok ilyenkor ünneplik meg az egész éves munkájukat, ilyenkor tudják bemutatni annak gyümölcsét. Mi 4 ezer 500 szürke szarvasmarhával foglalkozunk, 800 hektáron gazdálkodunk, de nyílván egy ilyen eseményen csak a töredékét tudjuk bemutatni az állományunknak. Génmegőrző munkánk során az állattenyésztési hagyományokat tiszteletben tartjuk. Az utat, amit az őseink követtek a tenyésztésben és gazdálkodásban, őrizzük. Ugyanakkor célkitűzéseink közé tartozik a kor kihívásainak, a piaci igényeknek megfelelő őshonos magyar állatállományunk nemesítése. Ugyanezt az irányvonalat népszerűsítve követjük, tiszteljük és szívünkön viseljük a magyar népszokásokat. Mi úgy védjük a természetet, hogy közben gazdálkodunk. Ezen a napon be tudjuk mutatni a Hortobágy egy szép keresztmetszetét – mondta az ügyvezető.

behajtas-23

Fotó: Derencsényi István

Legtöbb őshonos állatfaj

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy fogalmazott, a Dömötör-nap igazi pásztorünnep, amikor egyebek mellett arról is meggyőződhetnek az emberek, hogy milyen értékkel rendelkeznek a Hortobágyon.

– A régiek úgy tartották, kihajtáskor akárki lehet pásztor, de az igazi pásztor az, aki őszi behajtáskor rendesen elszámol. Tehát ez az ünnep egyfajta számadás is. Biztos vagyok abban, hogy a hortobágyi pásztorok mindig el tudnak számolni azokkal az értékekkel, amelyeket rájuk bíztak. Az általuk felügyelt állomány a megélhetést biztosította az emberek számára. A világon egyedülálló szilaj pásztorkodással, ezzel az örökséggel el tudunk számolni, meg tudtuk őrizni egy ezredéven keresztül. Egy ízig-vérig magyar világról van itt szó, amely világörökség, és amely őshonos állataink legelő területe. Az itt fellelhető madárvilág és vadállatok, az érintetlen természet mind együtt jelentik a világszerte ismert Hortobágyot. Ennek fennmaradása a pásztoroknak köszönhető, akik máig hűek a hagyományokhoz, és akiknek az életük egy olyan örökség, amely folyamatosan gazdagodik. Összefonódik a közösség és az emlékezet, a társadalom, és a természet. Büszkén állíthatjuk, hogy Európában nekünk van a legtöbb őshonos állatfajtánk, elismerés ezért mindazoknak, akik tesznek érte – fejezte ki tiszteletét a földművelési miniszter.

Nem nézi az órát

A látványosságot számos kísérő program színesítette: gasztronómiai, kulturális, és telepi programokkal várták a kilátogatókat: amíg a felnőttek ettek-ittak, a gyerekek szamaragoltak, állatokat simogattak, illetve népi játékok, valamint népmesei előadások segítségével ismerkedhettek a pusztai hagyományokkal.

A nap folyamán a nézők személyesen találkozhattak a pásztorokkal, akikkel beszélgetni, és fotózkodni lehetett. A Kungyörgyről érkezett gulyás, Fekete Csaba egy 150 jószágot számláló bika gulya számadója. A természettel harmóniában élő marhapásztor szerint erre a hivatásra születni kell.

– De nem elég annyi, mert szeretni is kell a pásztorkodást, és a jószágokat, mert máshogy nem tudja jól végezni a dolgát az ember. A mai világban az a divat, hogy mennyi az idő, a pásztorember nem nézi az órát.

HBN–MSZ


Évről évre több vendég

Bodó Sándor országgyűlési képviselő évek óta részt vesz az ünnepen, és mint mondta, örvendetes, hogy az esemény színvonalával párhuzamosan a kilátogatók száma is évről évre nő.

– Ezek a pásztorok annak ellenére, hogy nem az ő tulajdonukban vannak az állatok, úgy tekintenek rájuk, mint a saját állományukra. Méltó hagyomány, hogy ősszel megszervezik ezt a behajtási ünnepet a helybeliek, hiszen ennek mindig megvolt a tradíciója. A környékbeli gazdák ilyenkor kérték számon az elvégzett nyári munkát. Természetesen más körülmények között – kulturális műsorral, történelmi áttekintéssel – de ugyanezt éljük most át – fogalmazott a képviselő.








hirdetés