Becsüld magad, ezzel tégy önmagadért!

A nőktől legtöbbször elvárják, hogy „szupernőként” éljék a mindennapjaikat
A nőktől legtöbbször elvárják, hogy „szupernőként” éljék a mindennapjaikat - © Fotó: AFP
Debrecen – Az egészséges önbizalom megteremtésében a szülők nagy szerepet játszanak.

Az önértékelés általában erősen kultúra és korfüggő, és ez teljesen független attól, hogy valaki férfi vagy nő. Az önérzet fontos szerepet játszik abban, hogy hogyan érezzük magunkat a mindennapokban. A mai én-központú társadalomban felértékelődik ez a fogalom, ez az érzés. Ha az időben kicsit visszább megyünk vagy keletre tekintünk, tehát az archaikus társadalmakban, a keleti kultúrában, régen is és ma is a közösségért való lét volt az elsődleges, az alázat, az elköteleződés, az önfeláldozás. Ha feláldozod magad a közösségért, nagy jutalmat kapsz cserébe: a közösség teljes biztonságot ad neked és elfogad. Tulajdonképpen a Facebook és az Instagram is a nárcisztikus kultúra része, a nők maguk állítanak fel teljesíthetetlen mércéket egymás elé. A női közösségek és televíziós csatornák által sugárzott műsorok „mondják” meg azt, hogy milyen is valójában a tökéletes nő, milyen elvárásoknak kell megfelelni.

– Nem tudunk szupernők lenni – én biztosan nem – aki nőként, anyaként és munkájában, karrierjében is tökéletesen teljesít. Valami biztosan csorbulni fog, ami számomra a legfontosabb, hogy az ne a család és a gyerekek legyenek. Kell, hogy legyen egy-két prioritás, a többiben pedig igyekezzünk „elég jók” lenni – mondta dr. Csörsz Ilona klinikai szakpszichológus, aki lapunknak további tájékoztatást nyújtott a témával kapcsolatban.

Családi mítoszok

Sokszor a gyerekek és a felnőttek is nagyon erősen próbálnak megfelelni a szülői elvárásoknak, erre akár az egész életüket feltehetik az emberek.

– Nyilvánvalóan a család alkot rólunk egy képet, aki elsősorban a társadalmi normára hivatkozik, amikor elvár tőlünk valamilyen viselkedést. Az egészséges önbizalom megteremtésében a szülők nagy szerepet játszanak, hogy megfelelek–e az ő elvárásaiknak, hogy olyan vagyok-e, olyan lettem-e, amilyen gyereket ők akartak. Több olyan felnőtt páciensem van, aki egész életében azért küzd, hogy végre elismerje, megdicsérje az édesapja vagy az édesanyja. Ha nem megfelelő az önértékelésem, gyakran alul választhatok párt magam mellé. A család- és párterápiában jól ismert fogalom a családi mítosz is. Vannak családi mítoszok arról, hogy a mi családunk mindig szerencsétlen volt, nekünk sosem ment, nálunk a nők mindig rosszul választottak. Így a gyermek is ezt viszi, ezt örökíti tovább, ezt valósítja meg – tudhattuk meg a szakpszichológustól.

Párkapcsolati gondok

Vannak olyan esetek, amikor a párkapcsolat végét jelentheti az, hogy az egyik fél túlzott önértékelési problémákkal küzd. – A féltékenység mögött is lehet az, hogy az illetőt valószínűleg elhagyták az első néhány életévében. Itt az elhagyás alatt egyaránt érthetjük valamelyik szülő halálát, de azt is, ha az egyik szülő kilép a házasságból egy harmadik személy miatt, a gyermek számára az utóbbi is elhagyás. Így egy ilyen gyermekkor és élményvilág után ő felnőttként is valamennyi kapcsolatában attól retteg, hogy mikor ismétlődik meg ez a gyerekkori minta, azaz állandóan résen lesz és figyel – tette hozzá Csörsz Ilona.

Pszichoszomatikus betegség

Az önbizalomhiány számottevő tünetet válthat ki, akár pszichoszomatikus betegség is kialakulhat, ha nem észleljük, kezeljük időben a problémákat. – Ha már csecsemőként azt veszem észre, hogy türelmetlenek velem, nem mosolyognak rám, ha sírok, nem nyugtatnak meg, az nagyon mély sérülést okozhat bennem. Bármilyen pszichoszomatikus betegség kialakulhat ilyen lelki sérülés talaján. Tehát testi szinten reagálom le, vezetem le a bennem felgyűlt feszültséget, a bennem felgyűlt dühöt és agressziót. A saját testem áldozom fel a lelkem valamiféle nyugalmáért. Az egészséges önbizalom megteremtése kulcskérdés, ez az alapja a jó közérzetünknek. Egy jó kapcsolat, amely egyaránt lehet baráti vagy házastársi, sokat segíthet.

De ha ilyen nincs vagy nem megfelelő, akkor egy jól működő pszichoterápiás kapcsolat is át tudja írni a korai sérült mintákat. Ne féljünk szakemberhez fordulni ilyen problémák esetében – hangsúlyozta végezetül Csörsz Ilona.

Egészséges önbecsülés

Az önértékelés csökkenését számtalan dolog kiválthatja, de a szeretteink és barátaink véleménye, viselkedésük velünk szemben nagyon mérvadó. – Ha nem tudok megfelelni a szülői és társadalmi elvárásoknak, az elnyomja az egészséges önbecsülést. Illetve az is fontos, hogy a család hogyan közvetíti felém a különféle normákat. A túl szigorú normák nyilván megnyomorítanak és tönkretesznek. Egy másik gondolat, amit itt érdemes bevezetni, az az ősbizalom/bizalmatlanság fogalma. Ha azt tapasztalom, hogy én nem olyan vagyok, amilyenre vágytak, ha velem mindig valami baj van, akkor ez azt alakítja ki bennem, hogy sérült, gyenge vagyok. De ha azt tapasztalom meg gyerekként, hogy a szüleim ott vannak, megvédenek, az ad egy mély nyugalmat és biztonságot magamban és a világban – hívta fel a figyelmet a szakpszichológus.

– Nagy Emese –








hirdetés