Bébiételnek ha kiváló…

Bébiételnek ha kiváló…
© Illusztráció: Derencsényi István, archív
A csúcsgasztronómiai kínálatot nyújtó éttermek nincsenek elájulva a szürkemarha húsától. Készséggel elismerik, hogy ennek az egésznek, mint minden ízlésbeli kérdésnek, van egy komoly szubjektív része is. Barak Beáta írása.

Lefordíthatjuk ezt úgy is, hogy a fővárosból az Alföldre lenézve tökmindegy, milyen fajta és mekkora húsmarha kerül a szuvidolómedencébe (ez egy vákuum alatti hőkezelési technika), tehát számukra ez épp nem szubjektív, mert érdektelen. Nos, ez a különbség köztük és köztünk. Amellett, hogy szerintünk, hajdú-bihariak szerint vitathatatlanul az egyik legcsodálatosabb pörköltje a szürke marhának van, még büszkék is vagyunk erre a nagyapáink által szeretett állatra, amit – igaz, hogy – késéssel, de próbálunk jó állományúvá „visszahonosítani”, hogy újra ihassanak a Hortobágy folyó vizéből. Ennek az erőfeszítésnek a része a Hajdúböszörményben álló szobor, s az a pályázat, ami újra élővé teheti azt az útvonalat, amelyen egykor Nürnbergbe lábon hajtották eladásra ezeket az óriásokat. S bár manapság nem kapnak címert a legszebb és legszabályosabb szarvú egyedek, azért hadd jegyezzem meg, hogy a biotartás miatt főként egy bébiételeket gyártó osztrák cég vásárolja fel hazánkból a húsukat! Ha a babák megehetik sütőtökpürével keverve, akkor a kényes pesti népek is megnyalhatják utána mind a tíz ujjukat – mondaná erre Bendegúz, és milyen igaza lenne!

– Barak Beáta –



Sporthírek






hirdetés