Beázott, sötét lakások?

Folyamatosan frissül a lakásállomány, illetve a lakások minőségében, állapotában is van előrelépés
Folyamatosan frissül a lakásállomány, illetve a lakások minőségében, állapotában is van előrelépés - © Fotó: AFP
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Az elmúlt években folyamatosan frissül a lakásállomány, a lakások minőségében, állapotában is van előrelépés.

Az elmúlt időszakban sok új lakást adtak át, és sokan vannak olyanok is, akik a lakásvásárlás után rögtön felújították a kevésbé jó állapotú ingatlanjukat, ezek együttesen segítették a lakás­állomány minőségbeli javulását – olvasható a portfolio.hu oldalon. A város kevésbé népszerű részein is vannak átalakítások, újítások, amivel az elhanyagolt részeket, utcákat, tereket próbálják élhetőbbé és biztonságosabbá tenni. Ennek ellenére még mindig rengeteg olyan lakás van Magyarországon, ahol akár egy egész család, vagy többen laknak egy beázott, vagy sötét szobában. Nemzetközi összehasonlításban még azoknak az ingatlanoknak is viszonylag magas az aránya, ahol nincs fürdőszoba a lakásban. És akkor még a lakás környezetéről nem is beszéltünk, a zajról, a szennyezettségről, vagy a bűnözések számáról. Az elmúlt években folyamatosan frissül a lakásállomány, illetve a lakások minőségében, állapotában is van előrelépés. A KSH még két évvel korábban gyűjtött, a lakások minőségét is felmérő adataiból kiderül azonban néhány igazán szomorú tény, ami a magyar lakások állapotát illeti. Az adatok a teljes piacról szólnak, amitől nyilván a főváros és az ország nyugati régiói felfelé, míg az elmaradottabb régiók lefelé térnek el.

Hány szoba jut egy emberre?

A hatalmas adatbázisokban szereplő adatokkal általában az a baj, hogy a korrekciók és becslések után is a hivatalos bejelentésekre tudnak támaszkodni, vagyis hogy egy emberre hány szoba jut Magyarországon az a valóságban biztosan el fog térni a közölt számoktól. Utóbbit viszont egy erős becslésként értelmezhetjük, és így össze is hasonlíthatjuk hazánkat a többi országgal.

Két éve az egy főre jutó szobák száma, 1,2 volt Magyarországon, ami elsőre nem is tűnik kis számnak, hiszen lényegében azt jelenti, hogy például egy gyermek nélküli házaspár egy 2-2,5 szobás lakásban lakik. Ha viszont tovább bontjuk ezt az értéket tulajdonosi és bérlői összetételre, már az látható, hogy a bérlők által lakott lakásokban átlagosan 0,9 szoba jut egy emberre.

Kétgyermekes család

Mivel átlagról van szó, az országban sok helyen ez a szám vélhetően még kisebb. Az egy főre jutó egynél alacsonyabb szobaszám mögött olyan tényezők állhatnak, mint a társbérlet, vagyis amikor akár egy egész család bérel csak egy szobát egy házban, a diákok is sokszor ketten laknak egy szobában, hogy csökkentsék a bérleti díj költségét. Ha egy kétgyermekes családnál a szülők a nappaliban, míg a gyermekek egy szobában laknak az szintén alacsonyabb számot eredményez, illetve az sem mindegy a statisztikákban, hogy például hány külföldi van bejelentve egy lakásba, csak azért, hogy távolról is kaphassanak hitelt egy itthoni ingatlan megvételére.

A többi országot nézve az 1,2-es érték máshol jóval magasabb, csak Horvátország, Lengyelország, Szlovákia és Románia az, ahol még ennél is kevesebb szoba jut egy főre. Szintén ugyanezekben az országokban a bérlők által lakott ingatlanokban 0,9-nél is kevesebb volt az egy főre jutó szoba.

HBN