Gyereke örökli majd Bandi bácsi óriási régiséggyűjteményét

Akt.:
Több ezer darabos gyűjteménye is van
Több ezer darabos gyűjteménye is van - © Fotó: Tulipán Csilla
Nyíradony, Nyírmihálydi – A Nyírmihálydiban élő, de Nyíradonyhoz sok szállal kötődő férfi mesél életéről.

Az bizonyos, hogy a Nyíradonyban élő gyermeke örökli több ezer darabos régiséggyűjteményét. – Addig él az ember emléke, ameddig kötődik valamihez. Elmondhatom, Nyíradonyban nagy becsben tartanak. Nincsen olyan ünnep, amelyre ne hívnának meg, és éneklik az általam felfedezett 8 versszakos Kossuth-nótát. A nyíradonyi múzeum anyagának háromnegyede tőlem származik, s szeretném továbbra is segíteni őket műtárgyakkal. A fiam és unokáim is ott élnek, s ott találni olyan közösséget, amely a régiségekre értékként tekint, s megbecsüli azokat. Mert ha egyszer üveg alá kerül egy tárgy, azt a dédunokánk unokái is látni fogják, s emlékeznek a régi időkre – fogalmazta meg gondolatait Szabó András, akiről úgy tudjuk, ácsmester a szakmája, aztán kiderült, hogy tanít és szenvedélyesen gyűjt is, több emlékművet is állított már, és ő alapította a Magtár Múzeumot Nyírmihálydiban.

Nem fenőkő, kőbalta

Bandi bácsi tizenéves kora óta gyűjti a régiségeket. – Az 50-es években tanárom, dr. Szalontay Barnabás, a nyírbátori múzeum anyagát gyűjtötte, s hívott, hogy menjek vele kutatni. A legfontosabb, amire megtanított, hogy ha felmegyek a padlásra, mindig azt nézzem, mi van a szarufa és a léc közé dugva. A falusi paraszt ember azt az eszközt tette oda, amivel a mindennapi ennivalóját megkereste. Egy kaszadarab, tulipános szénavágó vagy egy kapanyél.

Megfertőzött ezzel a gyűjtési szenvedéllyel, és egyre csak gyűltek a régiségek, több ezer tárgy került hozzám.”

A gyűjteményéből jött létre Nyírmihálydiban a Magtár Múzeum 2000-ben, mely még abban az évben megkapta a múzeumi rangot, s ma már a megyei értéktár része. A bemutatóhely előzetes bejelentkezés után ingyenesen látogatható.

– A sok tárgy birtokában egyszer csak úgy éreztem, hogy szeretném azokat megmutatni másoknak. Előbb a telephelyemen volt egy kiállítás, de a hely szűke miatt többször is költöztetni kellett a tárgyakat. Végül az önkormányzat megvásárolt egy bontásra ítélt magtár épületet, amelyet felújítottunk és berendeztünk három szintet a régiségekkel – mondja Szabó András. A múzeum tehát a helyi önkormányzat és a Kulturális Minisztérium engedélyével működik 18 éve. Így lett Szabó András a Magtár Múzeum alapítója és vezetője, illetve az értéktár helyi elnöke. A kiállítást megtekintve megakad szemünk egy kőbaltán. Érdeklődésünkre elmondja, hogy öccse találta, miközben egy régi diófát ásott ki építkezés közben. – Azt hittük, fenőkő, de 2001-ben dr. Németh Péter, a nyíregyházi múzeum igazgatója és kutató csapata megvizsgálta és kiderült, hogy ez egy 4 ezer éves kőbalta – állítja.

A keresztelőkendő

A múzeum egy helytörténeti gyűjtemény: műhelybelsők, gazdálkodás- és helytörténet, a nyírségi népélet és az egyházi élet kellékei láthatóak. A felső szinten főleg dokumentumok találhatóak. Itt láttam meg kiállítva a mihálydi születésű debreceni törvényszéki bíró Balkányi Szabó Lajos 8 versszakos Kossuth-nótáját is, melynek felfedezése is Bandi bácsi nevéhez fűződik. – Mikor a múzeumba lépek, a tárgyakban mindenütt egy családot, egy embert látok. A cipészműhely teljes egészében édesapám hagyatéka, de kedves a szívemnek az a keresztelőkendő, amely alatt 130 gyereket, köztünk engem is, keresztvíz alá tartottak.

Minden tárgy – legyen az egy sütőlapát, vasaló vagy kerámia – arról beszél, akié volt.”

A gyűjtés mellett szívügyének tekinti településének történelmét. Több kicsi kiadvány előzte meg első komolyabb könyvét, melynek címe: Mi történt 1944. október 28-án? Ez a könyv emléket állít azoknak a nyírmihálydi embereknek, akiket a helyi vezetők döntése nyomán az oroszok malenkij robotra hurcoltak 1944-ben. Szeretné a második kötetet is megírni.

Emlékművek vonzásában

Szabó András nevéhez több emlékmű felállítása is fűződik. 1990-ben az országban elsőként állítottak kegyeleti emlékművet az oroszok által 1944-ben malenkij robotra elhurcoltaknak. Kiderült, Bandi bácsi segédkezett Balkányi Szabó Lajos emlékművének felállításában is 1995-ben. 1997-ben egy újabb kegyeleti emlékművet állított, majd a temető földjéből előbukkant az elásott első világháborús emlékmű, amit bevittek a múzeum udvarára és helyreállítottak.

bbEzt az emlékművet állította | Fotó: Tulipán Csilla

Említést érdemel a múzeumi udvar Mária-oltára is, hiszen Bandi bácsi maga készítette égetéses technikával a máriapócsi Szűzanya másolatát, amit a pócsi kegytemplomban 16 pap szentelt fel. Az oltár a gyalogos zarándokok egyik állomásává vált.

– Tulipán Csilla –