Balmazújváros a sportban látja a kitörési pontot

Veres Margit
Veres Margit - © Fotó: Derencsényi István
Balmazújváros – Nemcsak Picassóért érdemes ellátogatni a termálvizére és a sportturizmusra építeni szándékozó városba. Interjú dr. Veres Margittal, Balmazújváros polgármesterével.

Tudják, hol épül stadion az év végére? Hol lesz a későbbiekben új uszoda, Chagall-, Dix- és Dalí-tárlat? Ott, ahol a fürdő családias, a szauna pedig egyedülálló.

A 2014–20-as uniós ciklusban milyen összeget vettek célba, mit fejlesztenének leginkább?

Veres Margit: Elsősorban azt kellett szem előtt tartanunk, hogy Balmazújvároson kevés a munkalehetőség. Az önkormányzatnak nem alapfeladata a munkahelyteremtés, de természetesen együtt kell gondolkodnia azokkal a vállalkozókkal, akik szeretnének beruházni, illetve a már működő helyi vállalkozásokat is segíteni kell. Az elmúlt időszakban tárgyaltam egy beruházóval, aki önálló befektetéssel kíván mezőgazdasági feldolgozóüzemet létrehozni. Az önkormányzat földterülettel, ipari területtel járul hozzá, hogy sikeresen pályázhasson egy várhatóan 150–200 főt foglalkoztató üzem létesítésére, ahol a balmazújvárosi emberek által és a környező településeken megtermelt mezőgazdasági terményeket dolgoznák fel. Az önkormányzat a földterület biztosításával nem esik el semmilyen bevételtől, mert a beruházó később, a pályázat elnyerését követően kifizeti a terület ellenértékét. Ebben az uniós ciklusban egy 10 milliárdos uniós pályázati összeg a mi elképzelésünket talán lefedné. A nagyobb projektek mellett fontos lenne, hogy a belvízelvezetés legyen rendben, mert egyelőre a város területének negyedén sikerült elvégezni a rekonstrukciót. Három ütemben szeretnénk folytatni, az első mintegy 150 milliós beruházás keretében haladna tovább a terveink alapján a belvízelvezető rendszer felújítása, melyet ha ősszel kiírják pályáztatásra, akár a jövő évben el is készülhet. A vízelvezetés mellett az utak, járdák állapota rendkívül fontos a helyieknek, utóbbihoz kapcsolódik, hogy a közfoglalkoztatásban járdaépítési program is van, a járdalapot a közfoglalkoztatottak készítik, maga az építés pedig az ingatlantulajdonosok anyagi hozzájárulásával történik. A városban lévő mintegy 70 kilométernyi belterületi útszakasz további felújításához – információink alapján – jelenleg nem írnak ki uniós pályázatokat, ezért döntöttünk úgy, hogy a képviselő-testület által megállapított települési adó teremti meg azt a forrást, amiből elvégezhetjük az útburkolattal még el nem látott utak kiépítését, de természetesen közmunka-program keretében folyamatosan végezzük az utak kátyúzását. Továbbá a dűlőutak karbantartását is megoldhatjuk e forrás terhére. A kerékpárutak építését is szeretnénk folytatni – olyan mintára, mint ahogyan azt Nagyhegyessel közösen tettük – együttműködés alapján a környező helységekkel, hiszen sok idelátogató kerékpáros érkezik, ami a turizmus szempontjából figyelemre méltó. Hajdúböszörmény és Debrecen felé is „elindulnánk” e téren, valamint megjavítanánk a régebbi, felújításra szoruló kerékpárútjainkat.

Hagyományőrző tűzoltók versengtek augusztusban | Fotó: Derencsényi István Hagyományőrző tűzoltók versengtek augusztusban | Fotó: Derencsényi István ©

A közeli Debrecennel, Hajdúböszörménnyel és Hajdúszoboszlóval első látásra hátrányban vannak.

Veres Margit: Mindegyik település nagyon nagy értéket képvisel, nem akarunk velük versenyezni, inkább együttműködő partnerek szeretnénk lenni. Mind a négy város más élettérrel és történelmi háttérrel rendelkezik, ezáltal mást tudnak, tudunk nyújtani. A mezőgazdaság mindenhol jelen van, még Debrecenben is, Hajdúböszörmény épített az iparterületeire, Szoboszló a turizmusra és a fürdőjére, Újváros pedig mindenből egy picire. Más települések is keresnek meg bennünket együttműködés céljából, melyet szívesen fogadunk. A fürdőnket például nem azért fejlesztettük, hogy vendégeket csábítsunk át más települések vendégköréből, hanem a más érdeklődéssel, elvárásokkal bíró embereknek kínálunk alternatívát. A mi fürdőnk kisebb, családiasabb, kicsi gyerekekkel érkeznek hozzánk sokan, hiszen átláthatóbb, könnyebben figyelemmel kísérhetőek a gyermekek. Amikor a városközpont-rehabilitációs program kapcsán lehetőségünk volt a régi Semsey Andor Múzeum épületének felújítására – ahonnan az állandó kiállítások átkerültek a szintén felújított Semsey Kastélyba –, szolgáltatóházat hoztunk létre. Olyan közösségi teret, ahol a helyi termelők bemutathatják termékeiket. Itt található egy olyan büfé-kávézó rész, és a múzeumkertben egy olyan terasz, ahová le lehet ülni beszélgetni egy jó kávé, házi szörp vagy helyben készült pizza mellé. Ebben a szolgáltatóházban azok a fiatalok dolgoznak, akik a balmazújvárosi középiskolában szerezték meg szakács, vagy pincér végzettségüket, és további együttműködés keretében gyakorlati helyként is szolgálhat a Múzeum Kávéház a jelenlegi tanulók számára a tankonyha mellett. Később saját cégünk foglalkoztathatná ezeket a fiatalokat, így a városban tarthatnánk őket. Meg kell említenem a felújított Semsey Kastélyt, amelyhez egyrészt érzelmileg kötődnek a helyiek, hiszen egykor ott voltak a bálok, rendezvények, másrészt csúfsága volt a településnek, és sokat kérdezték, mikor újul meg. A kastély felújítása nagyon nagy dolog, nemcsak azzal, hogy a városközpont dísze lett, hanem kulturális téren is kiugrási lehetőség a város számára. Múzeum, kiállítóterem van benne, így újra visszakapta a lakosság. A Picasso-litográfiák kiállítása szintén mérföldkő volt, és természetesen folytatjuk a nagyobb érdeklődésre számító kiállítások szervezését, például novemberben egy bibliatörténeti kiállítással Chagall, Dalí és Dix munkáiból. A városközpontunk nagyon szép lett, de terveinkben szerepel még egy sétálótér kialakítása is.

Motorosfesztivál is volt a nyáron | Fotó: Derencsényi István Motorosfesztivál is volt a nyáron | Fotó: Derencsényi István ©

Mi jellemzi a befektetési kedvet? Az autópálya közelsége miatt korábban megelőlegezett előnyök látszódnak-e már?

Veres Margit: Az önkormányzat iparűzésiadó-bevétele 350 millió forint körül van, adóerő-képességben nem vagyunk olyan szerencsések, mint a környező települések. Épp ezért fontos számunkra, hogy olyan beruházások települjenek hozzánk, amelyek jövedelemtermelő képességüknél, saját nyereségüknél fogva iparűzési adó fizetésével hozzájárulnak a bevételekhez. Ez azért is lényeges, mert munkahelyteremtésben az önkormányzat nem tud versenyezni egy nagyvállalkozással – ennek ellenére mi is nagy foglalkoztatók vagyunk tekintettel arra, hogy 800 közmunkásunk termel értéket különböző projektjeinkben. Az autópálya közelsége már azért is pozitív, mert – ha nem is beruházási szándékkal – sokan meglátogatják a településünket, ezzel a turizmust is előre tudjuk mozdítani. Úgy vélem, nekünk elsősorban a turizmus, sportturizmus az igazi kitörési pont. Rendelkezésünkre áll a megfelelő minőségű termálvíz, erre ráépül egy jó szabadtéri strand, illetve a fedett termálfürdő, amelyben megtalálhatóak az egészségügyi kezelések, és egy ötféle szaunát tartalmazó, egyedülálló szaunavilág. Ősszel a Kamilla Gyógy-,Termál- és Strandfürdő bővül egy 50 férőhelyes szaunaházzal, ami alkalmas akár családi-baráti társaságok kiszolgálására is; reményeink szerint a téli időszakban már üzemelni fog. Mindezek mellett kiemelném, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű futballpályával rendelkezünk, illetve kormányzati beruházásként épülő stadionunk is azt szolgálja, hogy a balmazújvárosi utánpótláskorú fiatalok – akik körülbelül 450–500-an futballoznak igazolt játékosként (Bozsik-alközpontként sok óvodás is focizik, illetve minden korosztály megtalálható nálunk) –, jó feltételek mellett sportolhassanak. A múltból eredő gyökereink a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, a turizmus és a sport területén megadják a fejlesztések alapját, erre épülő erőiket próbáljuk kihasználni. Így talán nem kerülünk hátrányba, mint a 10–20 évvel ezelőtti időszakokban. De nyitottak vagyunk bármilyen ipari tevékenységre is, például varroda létesítése miatt is kerestek már minket. Szeretnénk az ipari területek fejlesztésére pályázatot benyújtani, a Böszörményi úton már meglévő véges lehetőségeinket kívánjuk kiterjeszteni azzal, hogy újat alakítanánk ki a Sarkadi utcán. Jó a megközelítése, hiszen a környezetében felújítottuk azokat az utakat, amelyekre még lehetett pályázni a korábbi években, a pályázati forrás terhére majd a közműveket kell bevezetni, illetve az ipartelep feltételeit kialakítani.

A nemzeti park közelsége, és az ön által említett örökség is a mezőgazdaság felé vezeti a települést. Hogyan jelenik ez meg a foglalkoztatásban?

Veres Margit: A közfoglalkoztatás olyan pozitív példákkal szolgál számunkra, amit nem is gondoltunk volna. 16 hektáron növénytermesztési mintaprogramot folytatunk, emellett tavaly elkezdődött az állattenyésztés. Úgy tapasztaljuk, hogy az ebben résztvevők otthon folytatják a „tanultakat”. Ezek az emberek olyan szorgalmasan és szeretettel végzik ezt a tevékenységet, hogy látjuk, érdemes volt elindítani a programot. A növényter­mesztésben is úgy indultunk, hogy példát mutassunk, és tudjunk adni a termésből az embereknek. Mára 15–20 millió forint bevételünk van ebből. Jó érzés, hogy például uborkát és paprikát vásárolni is érkeznek hozzánk más megyéből, mert azt mondják, hogy nagyon szépek és jó minőségűek a termékeink. A következő lépés ezeknek a növényeknek a feldolgozása lehetne, de úgy érzem, ehhez egyedül kevesek vagyunk, itt aktuális ismét a települések együttműködésének a kérdése, hiszen egy település nem tudna nyereségesen üzemeltetni feldolgozóüzemet. Hajdúnánással például a közfoglalkoztatásban is együttműködünk, velük több alkalommal egyeztettünk már, és mindkét település javát szolgáló ötleteken gondolkodunk. A korábban említett szolgáltatóházban, és a helyi termékek piacán, illetve a saját üzletünkben jelenleg is meg lehet vásárolni a közmunka során megtermelt növényeket, az előállított száraztésztát. A száraztészta-készítést az idén kezdtük, azt látom, hogy kezd tudatossá válni, hogy mit ér egy helyi termék.

Erősen élnek a helyi tűzoltóhagyományok | Fotó: Derencsényi István Erősen élnek a helyi tűzoltóhagyományok | Fotó: Derencsényi István ©

A termőfölddel kapcsolatos adót illetően sikerült-e már tisztázni a vitás kérdéseket a gazdákkal?

Veres Margit: Települési adónk van, aminek tárgya, amire kivetettük, a termőföld. A vitás kérdések abban csúcsosodtak ki, hogy vannak nagy területtel rendelkező vállalkozásaink, és nekik érzésük szerint megterhelő a település adót ily módon kifizetni. A kormányhivatal törvényesnek találta a rendeletünket. Amennyiben a Kúria előtt lévő ügyben – amelyben megtámadták Balmazújváros képviselő-testületének elfogadott rendeletét –, olyan döntés születik, amely alapján a Parlament módosítja a települési adóról szóló törvényt, akkor annak értelmében mi is módosítjuk a rendeletünket. Egyébként nagyon sokan megértették, hogy mit szeretne a testület, és jónak tartják a célt, a város érdekében ki fogják fizetni kötelezettségeiket. 40–45 millió forint bevételt terveztünk, körülbelül ennyi lesz a befolyó adó. Pontos számokat az adóév végén tudunk majd. Nem működésre, kizárólag fejlesztésre fordítjuk, útépítésre és útpadka kiépítésére.

A közelmúltban írt alá szerződést Mocsai Tamással, a Nemzeti Kézilabda Akadémia menedzser-igazgatójával. Mit adhat ez a városnak?

Veres Margit: Nagyon jó, hogy csatlakozhattunk ehhez a programhoz. Mocsai Lajos főigazgató (Mocsai Tamás édesapja – a szerk.) vezeti a balatonboglári kézilabda-akadémiát, ahol a balmazújvárosi kézilabdás gyerekeknek is lesz lehetőségük tehetségükkel bekerülni. Jelenleg az akadémia edzésprogramja alapján történik az utánpótlásedzés. NB I.-es férfi, NB II.-es női kézilabda-csapatunk utánpótlása szempontjából is nagyon jó ez. A napokban adjuk át a középiskola tetőterében épített 48 férőhelyes kollégiumot, amely végre megoldja a bejáró gyerekek elhelyezését azoknak is, akik számára nem megoldott az átjárás, és helyet ad azon gyerekeknek is, akik délutánonként sportolnak, kézilabdáznak, futballoznak. A legtöbb fiatal e két sportág iránt érdeklődik, a feltételek is ezeknek kedveznek, de például röplabdacsapatunk is van, és szeretnénk uszodát is megvalósítani – ennek támogatására kaptam miniszterelnök úrtól ígéretet, amikor nálunk járt. 2500 férőhelyes stadionunk már látványos készültségben van, év végére készül el, 400 millió forintos kormányzati beruházásból valósul meg.

– Barak Beáta –


Névjegy: Dr. Veres Margit, Balmazújváros polgármestere

  • 1972-ben született
  • 2014 októbere óta a mintegy 17 és fél ezres város polgármestere; független jelöltként – három, szintén független vetélytársa előtt – a szavazatok 67 százalékát szerezte meg
  • jogász és közgazdász végzettséggel egyaránt rendelkezik, korábban dolgozott az APEH jogtanácsosaként, volt Balmazújváros aljegyzője, majd jegyzője, 2013-tól polgármesterré választásáig a Balmazújvárosi Járási Hivatalt vezette








hirdetés