Balla Irma-gyilkosság: így találták meg a döntő DNS-nyomot

Akt.:
Balla Irma-gyilkosság: így találták meg a döntő DNS-nyomot
© Fotó: Szabó László / Zsaru-archív
Debrecen – A nyomozás lezárása után a rendőrség a most 36 éves D. Lajos ellen javasol vádemelést különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megalapozott gyanúja miatt a Balla Irma-gyilkosság ügyében.

A gyanúsított DNS-ét újszerű nyomkutatás eredményeként találták meg az áldozat ágytakaróján.

Debreceni lakásában 2007. április 7-ére virradóra megölték Balla Irma önkormányzati képviselőt. Holttestét fia fedezte fel, ő értesítette a rendőrséget. A nyomozás során a zsaruk 2007 májusában kihallgatták a debreceni D. Lajost is, aki információik szerint a gyilkosság előtt segédmunkásként az áldozat háza melletti építkezésen dolgozott. Ezt az építőbrigád tagadta, D. Lajos azt állította, otthon aludt, amit három rokona igazolt. A férfit 2009-ben vagyon elleni bűncselekmények miatt fogták el a rendőrök. Beismerő vallomást tett lopásairól, betöréseiről, majd amikor megkérdezték tőle a nyomozók, mi volt még, így felelt: „Ja, és én öltem meg Balla Irmát!” 2009 júliusában ügyész és rendőr együtt hallgatta ki, vallomását azonban néhány nappal később visszavonta. 2009. július 10-én és 13-án az időközben az áldozat fia ellen indult büntetőperben a bíróság tanúként meghallgatta, azonban a gyilkosságra vonatkozó vallomását nem ismertethette, mert a férfi nem járult hozzá – visszavont vallomás az eljárásban nem használható fel. A rendőrség az új eljárás során perdöntőnek tűnő bizonyítékot talált ellene.

– A gyilkosság felfedezése után a hajdúsági kollégák jelentős erőkkel kezdték meg az elkövető felderítését, nyomozásuk során az asszony fián kívül nem merült fel más neve, aki az emberöléssel gyanúsítható volt – ismerteti az előzményeket Petőfi Attila vezérőrnagy, a Készenléti Rendőrség kiemelt ügyeket felderítő főosztályának vezetője. – Az áldozat fia kihallgatásán tagadott, addig is hárítóan reagált a szerepét firtató kérdésekre. Alibije szerint körülbelül 18 órától éjjel egy óráig nem is volt a városban, Bagamérban múlatta az időt a barátaival. Egyik cimborája vitte haza, de a házba – miután a pincében aludt – még reggel sem tudott bejutni, ezért elment az apjához, és csak onnan hazatérve fedezte fel a bűncselekményt. Édesanyjával nem volt felhőtlen a kapcsolata, előző este is vitatkoztak. Sok minden szólt ellene, a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte, majd a nyomozás lezárása után az ügyészség megvádolta, az első fokon eljáró bíróság pedig bűnösnek találta különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében.

Petőfi Attila vezérőrnagy: D. Lajos ellen szólnak a bizonyítékok | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív Petőfi Attila vezérőrnagy: D. Lajos ellen szólnak a bizonyítékok | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív ©

Fellebbezés következtében az áldozat fiának büntetőperében a Debreceni Ítélőtábla új eljárást rendelt el. A megismételt elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottat. Fellebbezések után a Debreceni Ítélőtábla 2013 szeptemberében helybenhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett. Az országos rendőrfőkapitány utasítására 2013. november 25-én az ORFK kiemelt életellenes ügyeket felderítő főosztálya indított új nyomozást a tettes felderítésére, Balog Gábor alezredes, kiemelt főnyomozó lett az ügygazda.

– A minden részletre kiterjedő értékelő-elemző munka eredményeként megállapítottuk, hogy más elkövető személye sem volt kizárható, az áldozat fiára vonatkozó, egyenként és összességükben is mérlegelt bizonyítékok nem alkottak zárt, kételymentes láncolatot – folytatja a főosztályvezető. – Míg a hajdúsági kollégák hét, mi tizenegy verzió felállítását tartottuk lehetségesnek. Az időmúlás miatt az összes információt, különösen a legfrissebbeket megfelelő körültekintéssel kellett értékelnünk. Rendelkezésre állt a lefoglalt ruházat, a telefon és a számítógép, és tudtuk, különösen fontos szerepe van a biológiai nyomoknak. Számosat rögzítettek és értékeltek az alapeljárásban, de a hat négyzetméteres ágytakarót, amelyen az áldozat a halálakor feküdt, senki nem vizsgálta. Igaz, ez vérrel erősen szennyezett volt, teljes felületének DNS-vizsgálata több mint százmillió forintot emésztett volna fel, és kiszámíthatatlan ideig tartott volna, ezt el kellett vetnünk.

Otthonában végeztek a képviselőnővel | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív Otthonában végeztek a képviselőnővel | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív ©

A zsaruk tudták, hogy a takaróhoz az elkövetőnek hozzá kellett érnie, így értékelhető nyomot hagyhatott. Felmerült, hogy addig nem vizsgált személy is képbe kerülhet.

– A módszer újszerű volt, mi javasoltuk a szakértőknek, akik elfogadták, sőt azóta más ügyekben is sikerrel alkalmazzák – mondja Petőfi Attila. – Arra kértük őket, osszák fel a takaró felületét 20×30 centiméteres négyszögekre, a ruhadarabét pedig 10 centiméteres csíkokra, és ezeket tapogassák le steril eszközökkel, amelyeken reagens folyadék van. A takarón az áldozatén kívül négy személy DNS-nyomai voltak kimutathatók: az áldozat fiáé, időközben elhunyt édesapjáé, a szomszédban élő testvéréé és D. Lajosé. Ez volt a döntő láncszem, mert az ágytakarón 1:54 billióhoz, a fehérneműn 1:15 millióhoz, tehát a bizonyossághoz közelítő valószínűséggel D. Lajos biológiai profilja volt azonosítható.

A vagyon elleni bűncselekmények miatt 2019-ig jogerős szabadságvesztését töltő férfit 2015. február 10-én gyanúsítottként hallgatták ki nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, tagadott.

D. Lajos tanúként a bíróság előtt | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív D. Lajos tanúként a bíróság előtt | Fotó: Szabó László / Zsaru-archív ©

– Többször folytatólagosan kihallgattuk D. Lajost, testbeszéde, jegyzőkönyvön kívüli elszólásai is erősítették a gyanút, a bizonyítékok ellene szólnak – szögezi le a főosztályvezető. – A 2009-ben tett, majd visszavont beismerő vallomásaiban olyan részleteket mondott el a ház berendezéséről, a saját mozgásáról, az áldozat telefonjáról és annak elrejtéséről, amelyeket a kollégákon kívül csak a tettes tudhatott. Az akkor DVD-re rögzített vallomását azonban írásban nem teljeskörűen rögzítették.
Balla Irma telefonja a tetthely és D. Lajos lakása között félúton tűnt el. Arról is beszélt 2009-ben, hogy pontosan hol ásta el. Annak idején rokonai alibit igazoltak neki, most ezt többen visszavonták. Az áldozat házának szomszédságában dolgozó építőbrigád tagjai korábban tagadták, hogy D. Lajos feketemunkásként köztük dolgozott, azóta kiderült, ott volt. Kihallgatásakor a férfi arra hivatkozott, hogy a pártfogója beszélte le a hazugságvizsgálatról, ez nem igaz, sőt a pártfogó 2009-ben, D. Lajos tanúkénti meghallgatása előtt a bíróságnak is jelezte, hogy a férfi gyanúsan viselkedik.

– Olyan ellentmondások voltak ezek, amelyekre elfogadható magyarázatokat kellett keresni – teszi hozzá Petőfi Attila vezérőrnagy. – Újragondoltuk a felderítés lehetséges irányait. Munkánkhoz segítséget kaptunk a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságtól és a Debreceni Rendőrkapitányságtól is. Elemző munkánk és a nyomozás tapasztalatait oktatási, továbbképzési célból rögzítettük.

– Takáts László / Zsaru Magazin –








hirdetés