Balla-gyilkosság: rabok teljes ellentmondásban

Balla-gyilkosság: rabok teljes ellentmondásban
Önjelölt tanúk meghallgatásával folytatódott a tárgyalássorozat.

Debrecen – Négy fogvatartottat hallgattak meg a Balla Irma-gyilkosság pénteki tárgyalásán a megyei bíróságon, de gyakorlatilag tapodtat sem haladtak előre általuk. A rabok tavaly írásban jelezték, hogy érdemi információjuk lenne a 2007. áprilisában történt emberölésről.

Egy állítás, egy tagadás

Az elsőként tanúskodó B. Zoltán és D. Krisztián az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetben több hónapot ült együtt az önkormányzati képviselő agyonverésével vádolt S. Sándorral (az áldozat fiával), aki tavaly májusi szabadlábra helyezéséig egy évet töltött előzetes letartóztatásban. A rabok a levelük alapján közösen tanúskodtak volna, ám a tárgyaláson gyökeresen ellentmondtak egymásnak. B. Zoltán állította: társa arról beszélt neki, hogy S. Sándorártatlan, a bűncselekményt ugyanis az ő unokatesvére, D. Lajos követte el. – Krisztián 2009. augusztusában azt mondta, hogy Lajos bevallotta neki: ő tört be a házba azon az éjszakán, egy pajszerrel leütötte a felébredő áldozatot, majd készpénzzel és egy telefonnal távozott; tettét megbánta. D. Krisztián azonban kategórikusan tagadta, hogy így lett volna (végig feltűnően harapdálta a száját). Az ellentmondást se a bírónak, se a vádlott védőjének nem sikerült feloldania: B. Zoltán kitartott amellett, hogy a tanúskodás közös ötletük volt, D. Krisztián pedig tagadta azt. B. Zoltánt egyébként elmondása szerint nem érdekli, hogy ki az igazi elkövető, ő a vallomástétellel mindössze némi kedvezményt kívánt elérni a büntetése végrehajtásában (ezt természetesen nem kapta, nem is kaphatta volna meg).

Az emlegetett D. Lajos az a férfi, aki tavaly nyáron egy másik büntetőeljárás során háromszor is önként beismerte, hogy ő ölte meg Balla Irmát, majd még akkor visszavonta a vallomását. D. Lajos néhány héttel a gyilkosság előtt szabadult (lopások miatt került rács mögé), és néhány napig a képviselőével szomszédos telken folyó építkezésen dolgozott mint segédmunkás. Tanúként korábban már a megyei bíróságon is elmondta, hogy belesett Balla Irmáék lakásába, kifigyelte annak belsejét. 

Az említett másik büntetőeljárásban, amely sorozatbetörések és más bűncselekmények vádjával zajlott D. Lajos ellen, csütörtökön jogerős ítéletet hozott a bíróság, s jogerősen 5 év szabadságvesztést szabtak ki rá. 

Egy gyilkos is beszélt

Terhelő információi vannak a vádlottra, S. Sándorra nézve, írta az ügyészséghez intézett levelében M. Zoltán, akit ezért meg is hallgattak a pénteki tárgyaláson. Ott aztán kiderült, hogy a férfinek azon kívül, hogy korábban egy-két percig azonos helyen tartózkodott a vádlottal, és S. Sándor hallgatott, mikor az édesanyja meggyilkosáról kérdezte őt, jóformán semmi érdemi mondanivalója sincs az ügyről. M. Zoltán a tanúskodásától azt remélte, hogy a rá korábban kiszabott 15 év börtönbüntetést fogházban letöltendő, ezáltal enyhébb szabadságvesztésre változtatják át. Ő volt egyébként az, aki 2004. karácsonyán elvágta a volt felesége nyakát a Nagyerdőn, miközben közös kisgyermekük a néhány méterre álló kocsiban ült; egy hónappal később, Belgiumban sikerült elfogni.

Rajta kívül még egy rab jelent meg tanúként – ő egy korábbi betegségére hivatkozva még arra sem emlékezett, hogy levélben jelentkezett mint informátor…

A tárgyalás során Magyar György ügyvéd, S. Sándor védője – nem először – indítványozta D Lajos újbóli tanúkénti meghallgatását, de a bíró elutasított azt. 

A tárgyalás hétfőn folytatódik; az elsőfokú ítélet a közeljövőben megszülethet.

Ratalics László

laszlo.ratalics@inform.hu