„Élőben” követhetjük a gólyák vonulását

Debrecen - Egy Németországban húzódó képzeletbeli határtól más-más irányba indulnak telelni a gólyák.Két fehér gólya kapott gps-jeladót csütörtökön, hogy szabadon engedésük után, az eszközök által leadtott jelek koordinátái alapján nyomon lehessen követni vándorlásukat. Ez egyébként csak egy program a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) valamint a Szlovák Madártani Egyesület (SOS) együttműködésében megvalósuló projektsorozatból. Minderről Papp Ferenc, az MME munkatársa, a „gólyajelölés” vezetője beszélt csütörtökön a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepén. Kollégái ezalatt azon dolgoztak, hogy "rávarrják" a gólyákra a készülékeket. Ezzel az eljárással természetesen nem közvetlenül a madarakra "varrják" a jeladót, csak az azt tartó teflonszalagot fixálják feszesre a madár testén, hogy mozgás közben ne essen le, de ne is zavarja az állatot a repülésben.

Jeladás óránként

A programban résztvevő nyolc gólya két, csütörtökön megjelölt példánya Nógrád illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből került a górési telepre. Kettő már ott volt a madármentőknél, hármat pedig korábban engedtek szabadon. Közülük az elsőt még augusztus 7-én. Halmos Gergő, az MME igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, ezt a madarat már az erre létrehozott honlapon bárki nyomon követheti. Láthatják, hogy éppen hol jár, de az interaktív térkép segítségével akár a szabadonbocsátás pillanatától megnézhetik az eddig megtett útvonalát. Az a gólya egyébként lassan eléri téli szálláshelyét Csádban.

A jeladóról a jelen lévő szakemberekazt is elmondták, hogy akár 30 percenként képes az aktuális gps-koordinátákat továbbítani, de általában óránkénti "adásra" állítják be, hogy ne merüljenek le olyan hamar.

Több mint száz éve

– Magyarországon már 1908 óta kutatják a madárvonulást, s eddig is nagyon sok információ gyűlt össze a költözők útvonalairól, ám ezek jellemzően A-ra vagy B-re vonatkozó adatok. Lefordítva, a meggyűrűzés helye és a következő befogás helyszíne ismert, ám a közben megtett út nem. Ezt némileg árnyalta az a madárgyűrűzési gyakrolat, amikor a kis, lábra kerülő hengereken már nincs annyi adat, viszont távcsővel is leolvasható szám segíti a megfigyelők munkáját. A költözők útvonalának kutatását azonban a jeladó bevonása forradalmasította igazán – mindezekről Papp Ferenc beszélt lapunknak kitérve a legfrisebb tapasztalataik érdekességeire.

Izrael felett "eltűnt"

– A vonulások útját két dolog befolyásolhatja jellemzően, az időjárási anomáliák illetve a légteret megzavaró tevékenységek, jelenleg például Szíriában a polgárháború. De az is előfordul, hogy hiába működik jól a jeladó, a jel valamilyen okból mégsem érkezik meg. Ez történt az idei első gólyánál is. Ciszjordániából még megkapták a koordinátákat, de legközelebb majd csak a Sínai-félszigetről érkezett jel, közötte Izraelből nem. Ugyanez történt a Vörös-tenger felett, ahol megint "elveszett" a madár, s majd csak a Nílus partján "került elő" – mesélte, s megosztott még egy érdekességet a gólyák költözésével kapcsolatban: húzódik Németországban egy „képzeletbeli” vonal, amitől keletre a madarak a Boszporusz-szoros felé indulnak Afrikába, ám nyugatról a Gibraltári-szorost választják a hazatéréshez.

HBN-Fabók Ágnes