Balatoni körút a tóparton

Ildikó Balatongyörök után is ugyanolyan elszánt, mint az út elején
Ildikó Balatongyörök után is ugyanolyan elszánt, mint az út elején - © Fotó: Kiss Dóra
Balaton – Nincs is jobb annál, mint két keréken feltérképezni hazánk egyik legékesebb csodáját, a Balatont.

Az augusztusi kánikulában nagyon sokan töltötték a szabadságukat a Balaton partján. Van, aki a sütkérezés, fürdőzés mellett tette le a voksát, akad olyan, aki kirándulás, nevezetességek felkeresése mellett döntött, és sokan kerékpárra pattantak, hogy körbetekerjék a magyar tengert.

Mi is az utóbbi tábort erősítettük – bár az előző kettőt sem tagadtuk meg –, vonatra tettük a biciklinket, és elhatároztuk, hogy megcsináljuk. Debrecenből indultunk, a reggeli közvetlen balatoni járatnak köszönhetően dél körül meg is érkeztünk Balatonaligára. Biciklis táskák felerősítve, sátor és hálózsák is a helyén, úgyhogy négyfős kis csapatunkkal nekivágtunk a több mint kétszáz kilométeres távnak az augusztusi forróságban.

A nehezével kezdtünk, az északi part dimbes-dombos útjain indultunk el. A táj gyönyörű – „cserébe” a terepviszonyok olykor megtréfáltak minket. Túrakerékpár hiányában szeretett városi bringámmal szeltem a kilométereket, s bizony egy-egy nagyobb emelkedőt gyalogszerrel, biciklimet tolva hódítottam meg. Lefelé persze nem volt gond, egy telefonos alkalmazás segítségével könnyen visszaellenőrizhettem, hogy olyankor bizony 40 km/órás sebességgel száguldottunk lefelé.

Az első napon 60 kilométert tettünk meg az északi part mentén, Balatonfüreden egy kicsit elidőztünk, az augusztusi forróságban turisták százai hemzsegtek az árnyékos Balaton-menti sétányon. Aznapra Tihany tartogatott néhány meglepetést számunkra, s a csodálatos panoráma és az apátság sem tudta feledtetni velünk a megtévesztő táblázás kellemetlen élményét. Végül Aszófőn, egy kerékpáros kempingben hajtottuk álomra a fejünket. Sokáig nem kellett keresgélnünk, hol tudjuk felállítani sátrainkat, a tóparti települések fel vannak készülve az ilyesfajta turizmusra is.

Az első defekt

Másnap újra nyeregre pattantunk, még a délelőtti órákban Zánkán megtörtént az első defekt, szakszerű segítséget végül Révfülöpön kaptunk egy kerékpárkölcsönzőben.

balaton3Az út nem volt zökkenőmentes, de Józsi kezébe vette az irányítást | Fotó: Kiss Dóra

Úgy tűnik, minden rosszban van valami jó: bár egy nemkívánatos esemény kapcsán ismerkedtünk meg a kerékpárkölcsönző tulajdonosával, mégis derűs szívvel gondolunk vissza rá, hiszen mikor fizetni szerettünk volna a szolgáltatásaiért, visszakozva annyit mondott, ő annak örül, ha segíthet, s egy fillért sem fogadott el. A délelőtti kalamajka kissé lelkesedésünket szegte, így a révfülöpi strandon töltöttük a nap nagy részét. Délután pattantunk újra nyeregbe, s meg sem álltunk Balatongyörökig – bár Pálkövén újra megvicceltek minket a Balatoni körúti táblák –, ahol egy szinte telt házas kempingben újra sátrat vertünk. Balatongyörökön hatalmas éjszakai élet volt ottjártunkkor, a főtéren zene, a mólóról pedig csodálatos éjszakai panoráma várt minket.

A Balaton kincsei

A Balatoni körút elmaradhatatlan állomása Keszthely volt, ahol néhány csodálatos órát töltöttünk. A Festetics-kastélyt, a megannyi múzeumot és látnivalót természetesen nem lehet egy fél délelőttbe sűríteni, de időnk csak töredékét engedte megnézni Keszthely kincseinek.

balaton2A Festetics-kastélynál lévő szökőkút is táncra perdült | Fotó: Kiss Dóra

Innen továbbhaladva a második defekt Fonyódligeten ért minket, de nem állított meg abban, hogy estére elérjünk Balatonszárszóra, ahol a hajnali vihar kissé megtréfált minket, s reggelre beáztak a sátraink. Másnap újabb két defekttel találtuk szembe magunkat, de a maradék 40 kilométert könnyedén vettük, s szombat kora délután már Balatonakarattyán fel is szálltunk a hazafelé tartó vonatra, azon jól eső érzéssel, hogy megcsináltuk.

Letekertünk 230 kilométert; a part mentén, városokban, erdőkben vagy éppen a semmi közepén. Bicikliúton, kövesúton, Badacsony környékén pedig a főúton, az autók mellett. Természetesen nem voltunk egyedül, nem csak mi adtuk a fejünket erre a vállalkozásra, hiszen magányos bringásokkal, nagy csoportokkal, kis családokkal, baráti társaságokkal, korosodó házaspárokkal is találkoztunk utunk során sok-sok alkalommal. Választásukat könnyű megérteni: a táj szemet gyönyörködtető, a Balaton vize kellemes, és aki szeret kerékpározni, annak pedig remek kihívás és program egy Balatoni körút.

– Kiss Dóra –