Balás Béla kaposvári megyés püspök kapta az idei Hit pajzsa díjat

Akt.:
Az idei díjazott, Balás Béla kaposvári megyés püspök a Parma fidei - Hit pajzsa díj átadásán a felsõ-krisztinavárosi Keresztelõ Szent János plébániatemplomban 2016. február 27-én.
Az idei díjazott, Balás Béla kaposvári megyés püspök a Parma fidei - Hit pajzsa díj átadásán a felsõ-krisztinavárosi Keresztelõ Szent János plébániatemplomban 2016. február 27-én. - © MTI Fotó: Mohai Balázs
Budapest – Balás Béla kaposvári megyés püspök kapta idén a Parma fidei – Hit pajzsa díjat. Az elismerést Mádl Dalma, Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök özvegye adta át szombaton Budapesten.

A Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébániatemplomban megtartott ünnepségen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kiemelte: Balás Béla élete azt példázza, hogy a hit továbbadása olyannyira fontos feladat, hogy érdekében minden kellemtelenségen, megpróbáltatáson át lehet és át is kell lépni.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt, hogy generációjának a 60-as, 70-es években a hite volt a pajzsa, amely megvédte. A hit azonban mindig embereknek köszönhető. Olyan embereknek, akiknek az élete “egyszerre belülről és felülről vezérelt”, akik minden időben keresik az élet forrásait, és így képesek iránytűvé válni mások számára – tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, generációjának nem volt könnyű a diktatúra idején megélnie és továbbadnia a hitét, de a rendszerváltás után azzal kellett szembesülniük, hogy az álszabadság világában sem könnyebb a hitük megvallása. Nemcsak a tiltással vagy tűréssel, azzal is lehet érvényteleníteni, gyengíteni a hitet, ha azt mondják róla, hogy csak egy a sok vélemény közül. Mert “minél többen beszélnek, annál nagyobb a hangzavar, annál nehezebb meghallani a tiszta hangot, az igazi tanúságtételt” – fűzte hozzá a miniszter.

A díjazottat méltatva Balog Zoltán felidézte, hogy Beton atya bajóti plébánosként, amikor a romos helyi kastélyból plébániát akart építeni, elindult, hogy téglát kerítsen az építkezéshez, hazatérve azt írta az építési naplóba: “matériát, anyagot nem találtam, de lelket igen”. “Köszönjük Beton atyának, hogy keresi, segíti és erősíti a mi lelkünket is” – fogalmazott a miniszter.

A márciusban 75. életévét betöltő püspök életútját Bolberitz Pál teológus – aki 2002-ben elsőként vehette át a díjat – ismertette: Balás Béla 1941-ben született Budapesten, 1959-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban, és még abban az évben felvételt nyert az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolára. Az állami hatóságok 1962-ben több társával együtt eltávolították a szemináriumból a Regnum Marianum közösséggel való kapcsolata miatt. Ezt követően két évig a lábatlani plébánián templomtakarítóként volt bejelentve, tanulmányait pedig magántanulóként folytatta. Ötödévre visszakerült az esztergomi szemináriumba, itt szentelték pappá 1965-ben. Több helyen, mások mellett Nagymaroson és Budapesten működött káplánként, majd 1977-től Bajóton volt plébános.

Rendszeresen tartott ifjúsági lelkigyakorlatokat, a nagymarosi ifjúsági találkozó egyik vezéralakja volt. Képes volt megragadni az ifjúság fantáziáját és reményt adni nekik. Épp ezért munkássága nem kerülhette el a hatóságok figyelmét sem, hiszen a 60-as évek nyílt és burkolt egyházüldözésének egyik célja az volt, hogy elvágja az egyház utánpótlását – hangzott el.

A rendszerváltás után nevezték ki veszprémi segédpüspökké, majd 1993-ban az újonnan alapított Kaposvári Egyházmegye püspöke lett.

Balás Béla a díjat megköszönve arról beszélt, sokan végezték ugyanazt a munkát mint ő, és minden általa ismert és hitelesnek tartott ember mögött voltak mások is, többnyire névtelen, csendes hősök, akik a háttérben szolgáltak.

A kaposvári megyés püspök szólt arról is, hogy nem a semmiből jöttek, hiszen előttük is sokan jártak már. Hozzátette: fiatal kamaszokként föl sem fogták igazán, de nem is érdekelte őket tetteik kockázata, annyira elragadta őket a kereszténység romantikája.

A díjátadón jelen volt mások mellett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere és Olofsson Placid bencés szerzetes, aki 2003-ban nyerte el a Hit pajzsa díjat.

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.

– MTI –








hirdetés