Bajnok lett a Loki exkapitánya

Akt.:
Bajnok lett a Loki exkapitánya
© Fotó: Magánarchívum
Debrecen – Rácz Emese nyakába vette a világot, jelenleg Angliában él családjával, s újra kézilabdázik.

A Loki-hívek számára jól cseng Rácz Emese neve, aki az 1999-2000-es szezonban mutatkozott be a DVSC-ben, majd nyolc évig, 145 mérkőzésen viselte a gárda szerelését. Az egykori irányító a gárda lelke volt, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy viselhette a csapatkapitányi karszalagot.

A remek játékos pár éve felhagyott a profi kézilabdázással, azóta kevesebbet hallani felőle. Ám a közelmúltban jött a hír: Angliában újra visszatért a pályára, s a Reading Lionesses irányítójaként segítette csapatát a másodosztályú bajnokság dél-nyugati csoportjának, azaz a South West Handbal League megnyeréséhez. Külön említést érdemel, hogy Emese férje, Mózes Dániel is sikeres sportoló, korábban tagja volt a magyar amerikaifutball-válogatottnak, jelenleg pedig a Berkshire Renegades-ben játszik.

Kezdjük ott, hogy távoztál a Lokitól, majd a Derecskében és a Békéscsabában játszottál. Ezt követően véget ért a profi pályafutásod. Miért hagytad abba?

Rácz Emese: Amikor Békéscsabán játszottam, megsérült a vállam, nem kerülhettem el a műtétet. Ekkor 2010-et írtunk, s hiába volt az operáció, amikor felépültem, már nem volt az igazi a kezem. Ezért a férjemmel a családalapítás mellett döntöttünk, s 2011-ben megszületett az első kisfiúnk.

Mihez kezdtél a civil életben?

Rácz Emese: Amikor a gyermekünk egy éves lett, a férjem kapott egy állást külföldön, s éltünk a lehetőséggel. Lassan négy éve hagytuk el Magyarországot, s most már a harmadik országban, Angliában élünk, ugyanis a párom egyre jobb állásajánlatokat kapott. Először Brüsszelben, majd Frankfurtban laktunk, ezután költöztünk Twyfordba, ami nagyjából 10 kilométerre van Readingtől. Közben megszületett a második kisfiúnk, aki nemsokára két éves, így én eddig gyerekneveléssel foglalkoztam és foglalkozom még mindig.


Fotó: Magánarchívum Fotó: Magánarchívum ©

Hogyan ment a beilleszkedés?

Rácz Emese: Aki élt már külföldön, az tudja, hogy az első időszak nagyon nehéz. Ki kell ismerni, hogyan működnek a dolgok, mit hol kell intézi, kihez kell, illetve lehet fordulni. A nővérem több mint 9 éve Angliában él, igaz nem egy városban lakunk, de így is sokat segített a kiköltözésünk elején, és a mai napig is bármiben számíthatunk rá. A beilleszkedésünk ott tart, hogy már vannak barátaink, akikkel hétvégente összejárunk.

Miként kerültél a Reading Lionesses csapatához?

Rácz Emese: A gárdát egy facebookos hirdetés során találtam, elmentem egy edzésükre, és ott ragadtam. Tudni kell, hogy a kézilabda nem igazán ismert sportág a szigetországban, jó példa erre, hogy angol játékos nincs is a csapatunkban. Sajnos nem vagyunk túl sokan, így előfordul, hogy a fiúkkal együtt edzünk. Összesen heti egy esti tréningünk van, mivel szinte mindenki dolgozik, de szerencsére nagyon jó társaságot alkotunk.

A gárda életében mit jelent az a siker, amit a közelmúltban értetek el?

Rácz Emese: Női vonalon a readingi csapatnak ez volt az első idénye, ezért nagyon kiemelkedőnek számít, amit elértünk.

Figyelemmel követed a debreceni sportéletet?

Rácz Emese: Szoktam olvasni a debreceni kézilabdás híreket, de azt nem mondanám, hogy mindent tudok a Lokiról. Persze a régi csapattársakkal tartom a kapcsolatot – például Király Annnamarival, Sopronyi Anettel, Kereki Edivel és Sütő Maricával –, így tőlük is megtudok ezt-azt.

Milyen céljaitok vannak a közeljövőre?

Rácz Emese: A folytatást is külföldön képzeljük el, szeretnék előbb-utóbb valamilyen munkát találni magamnak.

Boros Norbert








hirdetés