Bajnai Gordon: az alkotmány nem gyurma, parlament nem háromhetente van

Bajnai Gordon: az alkotmány nem gyurma, parlament nem háromhetente van
A miniszterelnök szerint az alkotmány nem gyurma, amit kényünk-kedvünk szerint alakíthatunk, még azoknak sem gyurma, akiknek ehhez éppen megvan a parlamenti többségük.

Aki az alkotmányt veszélyezteti ugyanis, az a köztársaságot veszélyezteti – Bajnai Gordon erről a második Magyar Köztársaság kikiáltásának 64. évfordulóján rendezett megemlékezésen beszélt a Parlamentben. A kormányfő azt is mondta: elutasít minden olyan javaslatot, amely az Alkotmánybíróság függetlenségét veszélyezteti, illetve a taláros testület beolvasztását célozza a Legfelsőbb Bíróságba. Bajnai Gordon beszédében utalt a mostani ellenzéki pártok országgyűlési munkájára, úgy fogalmazott: a parlament nem arra való, hogy onnan kivonuljanak, illetve parlament nem háromhetente van, hanem a köztársaság működésének minden pillanatában.

A köztársaság alapját veszélyezteti az, aki az alkotmányt támadja, fontos lenne ezért, ha a választásokon induló pártok egyértelművé tennék, hogy tiszteletben tartják az alkotmányt – javasolta Bajnai Gordon, aki szerint az alaptörvényt kizárólag akkor szabad módosítani, ha ezt széles társadalmi és politikai érdekek indokolják. Megfontolandónak tartja az Alkotmánybíróság elnökének korábbi felvetését, amely szerint szigorítani érdemes az alkotmánymódosítás lehetőségeit – tette hozzá.

A kormányfő az Országgyűlésről, mint a köztársaság egyik fontos intézményéről azt mondta: nem arra való, hogy onnan kivonuljanak, hanem hogy oda dolgozni járjanak, az Országgyűlés működésében ugyanakkor az erős kontrollnak, az ellenzékiségnek is meg kell jelennie. Ugyanilyen fontos a jegybank és az igazságszolgáltatás mindenkori függetlensége – jegyezte meg.

A miniszterelnök az új intézmények közül a Költségvetési Tanácsot emelte ki, amelynek szerinte szélesíteni lehetne a jogköreit. Bajnai Gordon itt Hollandia példáját említette, ahol a választásokon induló pártok felkérik a költségvetési hivatalt arra, hogy árazza be a programjukat öt évre, így az emberek következtetni tudnak arra, milyen hatásai lehetnek az adott párt ígéreteinek.

Bajnai Gordon szerint a demokratikus intézmények védelme és fejlesztése mellett a társadalom viselkedésén is változtatni kell a köztársaság megerősítése érdekében. Bizalmatlanság, passzivitás, a tolerancia hiány jellemzi ugyanis a magyarokat a kutatások szerint, és nem tartják sokra a közérdeket, hiába telt el 20 év a rendszerváltás óta. Ha minden marad a régiben, abból sem egyéni, sem közösségi gyarapodás nem lesz – mondta.

Szerinte az ország megújításának legfőbb akadálya, hogy a részérdekek sokszor fontosabbak a közérdeknél. Meg kell erősíteni ezért a magyar államot, a politikusoknak pedig példát kell mutatniuk: csak ahhoz kérjenek felhatalmazást az emberektől, ami az ország érdeke, például a szerkezeti reformok elkezdéséhez illetve folytatásához – utalt a választásokra.

Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy valamiféle összefogásra korábban is képesek voltak itthon a politikai erők egy-egy közös célért. Ilyen cél volt a rendszerváltás, de a sikerek között említette az uniós és a NATO-csatlakozást is. Ugyanilyen összefogásra lesz szükség az euró bevezetéséhez az ország stabilitása érdekében.

A kormányfő szerint a következő időszakban öt fő területen lesz szükség itthon összefogásra és a korábbinál nagyobb erőfeszítésekre, ezek: a foglalkoztatás növelése, az oktatás megerősítése, a cigányság beilleszkedése, a szélsőséges erők elleni küzdelem és a politikába vetett bizalom visszaszerzése.

1946. február 1-jével jogilag is megszűnt itthon a királyság, hatályukat vesztették a királyságra és a kormányzói intézményre vonatkozó jogszabályok. Magyarország államformája a köztársaság lett. A nemzetgyűlés 1946. február 1-jén közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg köztársasági elnöknek. A döntést Nagy Ferenc, a nemzetgyűlés elnöke jelentette be, miután a Parlamentből a Kossuth térre lépett – a történelmi források a második Magyar Köztársaság kikiáltásaként említik ezt az eseményt.