Aztán nehogy törököt fogjanak…

Aztán nehogy törököt fogjanak…
© Fotó: AFP Belga/ Benoit Doppagne
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ha a NATO kizárná, Törökország azon nyomban betagozódhat az orosz szövetségi rendszerbe.

Nem ordító ellentmondás az, hogy éppen az egyre inkább iszlamizálódó Törökország az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépés egyik élharcosa? – kérdeztük a törökországi sikertelen hatalomátvételi próbálkozás kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőtől.

Törökországnak esélye sincs az uniós tagságra.” Nógrádi György

A nagy összeborulás

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint a török politika valójában csak az elmúlt napokban változott. „Abban a pillanatban, ahogy nem kellett az Európai Uniónak, nem kapta meg a vízummentességet és a felvételt, Törökország kiegyezett Egyiptommal, Izraellel és Oroszországgal és teljesen új stratégiát követ a szövetségi politikájában. Németország eddigi vezérkari főnöke azt mondta, hogy néhány hónappal ezelőtt Törökországban az Iszlám Állam még nyíltan szervezkedhetett, a törökök csak most fordultak valamelyest ellenük. Látni kell, hogy a török politika valójában egyszemélyes diktatúra, ezért rendkívül nehéz és kényes helyzetben van a NATO. A németek most először azt javasolták, hogy a törökországi NATO-légibázist ki lehet váltani két repülőgép hordozó anyahajóval, amelyeket a Földközi-tenger keleti medencéjébe küldenek.”

Régi szép idők…

Milyen biztonságpolitikai kockázatai vannak Európában annak, hogy történik mindez egy olyan országban, amely az USA után a második legnagyobb haderővel rendelkezik a NATO-ban? Erre a felvetésünkre az egyetemi tanár úgy reagált, hogy a második legnagyobb haderő megfogalmazás manapság már csak a török hadsereg létszámára igaz, a minőségére azonban nem.

Mint mondta, Törökországnak rendkívüli értéke és súlya volt a hidegháború idején, hiszen a Szovjetunió határán folyamatosan jelen volt a török hadsereg. Ennek a haderőnek a jelentősége napjainkra azonban számottevően mérséklődött. – A kialakult helyzetben a NATO-nak is nagyon sok mindent át kell gondolni. Nem hiszem, hogy kizárják a védelmi szervezetből a törököket, mert abban a percben Törökország átmenne az orosz szövetségi rendszerbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hidegháború óta egy igazi, alapos átgondolás a NATO-stratégiában nem volt. Éppen ideje lenne… – szögezte le a professzor.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a biztonságpolitikai szakértő szerint a történtekre rámehet-e akár a törökök európai uniós tagsága is. Nógrádi György világossá tette: a török uniós tagság nem realitás. „A vízumkényszer eltörlése esetleg szóba jöhet, a valóságban azonban ha Erdogan elnök az eddigi diktatúráját folytatja (amire minden esély megvan), akkor a legcsekélyebb realitása sincs annak, hogy az Európai Unióba belátható időn belül felvegyék Törökországot” – mondta.

Menekül a tőke

A piacok ijedten fogadták a hírt, mely szerint Recep Tayyip Erdogan államfő három hónapos rendkívüli állapotot hirdetett Törökországban a múlt pénteki puccskísérlet miatt. Az intézkedés egyébként nem sokkal azután érkezett, hogy a Standard and Poor’s leminősítette a már eddig is a bóvli kategóriában lévő török államadósságot.

Az egyik vezető magyar közgazdász (aki korábban a jegybank elnöke is volt) azzal kezdte az elemzését, hogy mivel Törökországban a rendkívüli állapot elrendelése sokkal inkább politikai, mint gazdasági természetű intézkedés volt, klasszikus államcsődtől egyelőre nem kell tartani. „Természetesen van hatása a szükségállapotnak a gazdaságra, elsősorban azért, mert Törökországnak jelentős a külső fizetésimérleg-egyensúlyi hiánya, valamint a folyó fizetésimérleg-hiánya, amit a legutóbbi időkig nagy mértékben külső tőkebeáramlással finanszírozott. Csakhogy egy ilyen instabil politikai környezetben a külföldi és a belföldi befektetők bizalma is jelentősen mérséklődik. Ez pedig azt eredményezi, hogy a külföldiek sokkal kevesebb működőtőkét visznek be Törökországba (mert romlik a jogbiztonság és vele a török gazdaság növekedési kilátásai), a belföldiek pedig jóval több tőkét próbálnak meg kimenekíteni az országból. E kettő egyenlege belátható módon a gazdaság fokozottabb sérülékenységét eredményezi. Ennek egyik első jele az, hogy a török líra a dollárhoz képest jelentősen veszített az értékéből a puccsot követően, és azóta sem tudott magához térni. Ez a pillanatnyi hatások mellett már a piacok jövőbeni várakozásait is tükrözi” – mondta.

Petneházi Attila


Rendkívüli állapot idején

  • kijárási tilalom rendelhető el
  • a járműforgalmat bizonyos időre, vagy bizonyos vidékeken meg lehet tiltani
  • be lehet tiltani gyűléseket és demonstrációkat, akár a szabad ég alatt, akár zárt helyiségben tartanák azokat
  • a biztonsági erők személyeket átvizsgálhatnak, járműveket, ingatlanokat átkutathatnak, az esetleges bizonyítékokat elkobozhatják
  • bizonyos területeket lezárhatnak, vagy kiüríthetnek
  • a szárazföldi, a tengeri és a légi forgalmat ellenőrizhetik
  • nyomtatott, írott termékeket, így újságokat, magazinokat vagy könyveket betilthatnak, avagy megjelenésüket engedélyhez köthetik
  • a rádió- és televíziós állomások műsorsugárzását, szövegek, képek, filmek, hanganyagok terjesztését ellenőrizhetik, szükség esetén korlátozhatják, vagy teljesen betilthatják








hirdetés