Az „üzemanyag”, ami meghatározó

Akt.:
Szalayné Kónya Zsuzsa havonta egyszer a gyakorlatban is bemutatja, hogyan készítsék el a daganatos betegek ételeiket
Szalayné Kónya Zsuzsa havonta egyszer a gyakorlatban is bemutatja, hogyan készítsék el a daganatos betegek ételeiket - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Dietetikus és onkopszichológus is segít a rákos betegeknek.

  • A daganatos megbetegedés az egyik vezető halálok Magyarországon, szinte nincs olyan család, melyet ne érintené valamilyen formában a betegség.
  • A február 4-ei rákellenes világnap kapcsán többek között Szalayné Kónya Zsuzsával, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezető dietetikusával beszélgettünk, aki hangsúlyozta, a táplálkozástudományban négy kérdésre kell korrekt választ adnunk: mit eszek, mennyit, mikor és hogyan van elkészítve?
  • A szakember hozzátette, ezen kérdések mentén kell táplálkozniuk mind a daganatos, mind pedig az egészséges embereknek.

Hippokratész azt mondta, hogy „minden betegség a bélből ered”, illetve hogy annak 80 százaléka táplálkozás eredetű, ugyanakkor a már kialakult betegségek 80 százaléka is gyógyítható az étkezés megváltoztatásával – ezt a szemléletet vallja Szalayné Kónya Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ vezető dietetikusa is. Mindezt alátámasztja az a 2000-es években készült WHO-statisztika is, mely ugyanerre a megállapításra jutott.

A szakember hangsúlyozta, a szervezetünkbe vitt „üzemanyagra” ugyanúgy oda kell figyelnünk, mint hogy a benzines autónkba ne tankoljunk dízelt.

Alapélelmiszerek fogyasztása esetén minden tápanyag tudja a helyét, hogy hol van a szervezetben, azonban az élelmiszeripari termékek jelentős részének köszönhetően nagy az esély rá, hogy testünk elveszíti a „fonalat”

– mondta a szakember.

Miből mennyit?

– Mindig az adott beteg adott állapotához kell hozzárendelni az adott ételeket. Mindegy milyen kórképről van szó, a legkisebb falu legkisebb boltjában is megvásárolhatóak azok az alapanyagok, amelyekből nyugodt szívvel főzhető és süthető a szervezet számára egészséges étel. Csak tudnom kell, hogy mit miért veszek meg, és mit miért nem.

A táplálkozástudományban négy kérdésre kell korrekt választ adnunk: mit eszek, mennyit, mikor és hogyan van elkészítve? Ezen kérdések mentén kell táplálkozniuk mind a daganatos, mind pedig az egészséges embereknek – szögezte le Szalayné Kónya Zsuzsa, aki a Holnapom Egyesület szakembereként évek óta rendszeresen tart ingyenes tanácsadást a daganatos betegeknek, és vezet számukra tankonyhai gyakorlatokat. A dietetikus szerint egy biocsirkétől ugyanannyi eséllyel lehet valakinek emésztőrendszeri tumora, mint ahogy egy multiban kapható csirkétől soha semmi baja. Mindez ugyanis a mennyiségtől függ. Normál esetben a felnőtt emberi szervezetnek a hús szükséglete egy étkezésen belül nyersen mérve 8-10 dekagramm.

Fotó: Molnár Péter

– A hús el van átkozva mint tumorképző faktor. Pedig olyannyira nincsenek kártékony vegyületek benne, hogy még allergiát sem tud okozni. A hússal akkor van gond, ha nem megfelelő mennyiségben esszük, és módon készítjük el. A szervezet számára legnehezebben feldolgozható vegyületek a fehérjebomlás termékei. Éppen ezért, ha valaki irreálisan nagy mennyiséget eszik a csirkéből, akkora mennyiségű fehérje vegyületet kap a méregtelenítő rendszere, amivel nem tud érdemben megbirkózni. Szeretném hangsúlyozni a mennyiségnek a kérdését. Ha beteg valaki, és az orvos gyógyszert ír ki, akkor az előírás szerinti mennyiségben szedett gyógyszer meggyógyítja a szervezetet. De ha ugyanazt a gyógyszert, mondjuk harmincszoros mennyiségben szedi be, akkor ezt úgy hívják, hogy gyógyszerrel elkövetett öngyilkosság. Ugyanígy gondoljunk táplálkozásunk során az esztelenül megválasztott mennyiségekre is – hívta fel a figyelmet Szalayné Kónya Zsuzsa.

Transzzsírsav

A hal és az extra-szűz olívaolaj egészséges, ugyanakkor az olívaolajban vagy más olajokban sütött halban nagy mennyiségben képződnek tumorképző faktorok (transzzsírsavak). Tehát az sem mindegy, miként készítjük el az ételeket. Mint azt a dietetikustól megtudtuk az extra-szűz olívaolaj (és egyéb olajok is) mindaddig egészségesek, amíg nem éri hő, a növényi zsiradékok szerkezete ugyanis nagyon rossz irányba változik sütés hatására. Lehet egyébként egészségesen rántott dolgokat (hal, hús, zöldségek…) készíteni: a tepsit hajszál vékonyan kikenjük állati zsírral, a bepanírozott ételt belerakjuk, a tetejét lekenjünk olvasztott zsírral, majd 180 fokon kisütjük. Sütés előtt ne fedjük le a tepsit semmivel! Sokszor halljuk, hogy a zsiradékok népegészségügyi problémát okoznak, pedig itt is a mennyiség a fontos: naponta reggeltől estig egy felnőtt ember kenyér kenésre, sütés-főzésre 4-5 dekagrammot használhat fel.

Szalayné Kónya Zsuzsa | Fotó: Debreceni Egyetem

Gyümölcsökből és zöldségekből napi 40 deka­grammot kell elfogyasztani, azonban mindig az idénynek megfelelőeket vagy mirelitet, esetleg konzervet, utóbbinál azonban mindig nézzük meg az összetevőket. Kenyérből csak a teljes kiőrlésűt vásároljuk, mely leg­alább 70 százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmaz.

A szakember elmondta, a tejtermékek közül iktassuk ki a növényi olajokat, növényi zsírokat is tartalmazóakat (frissföl, krémföl, kávéfehérítő porok, növényi „tejszín”habok…).

Nemcsak az a fontos mit eszünk, hanem az is, mit iszunk! A dietetikus szerint a legalkalmasabb erre a célra a csapvíz. Felkeléstől számítva körülbelül 2-3 órával vízszínűnek kell lennie a vizeletnek, mely állapotot lefekvésig tartani kell. Lehetőleg elalvás előtt 3 órával már ne nagyon igyunk, hogy a vesénk is pihenni tudjon – tanácsolta Szalayné Kónya Zsuzsa. A szakember szerint nagyon fontos, hogy diéta esetén ne az internetről tájékozódjunk, ugyanis számos fals információval találkozhatunk, mellyel több kárt okozunk, mint hasznot. Minden esetben forduljunk dietetikushoz, mely akár ingyen is elérhető a Debreceni Egyetem Klinikai Központban.

Fontos, hogy felejtsük el a cukrot!

A szervezetünk legfontosabb üzemanyaga a glükóz. Az egészségünk szempontjából számunkra az a jó, ha ezt a glükózt a szervezetünk keményítőből állítja elő (pl. búza, rozs, árpa, zab, burgonya, rizs, galuska), és semmiképp sem összekeverendő azzal a glükózzal, amit kívülről juttatunk be cukor vagy méz formájában.

A kutatók rájöttek arra, hogy a tumoros sejtek előnyben részesítik a könnyen energiát szolgáltató vegyületeket, mint a cukor és a méz. Erre alapoz a PET CT is, mely kimutatja a tumorokat és azokat a gyulladásos gócokat, amelyekre érdemes odafigyelnünk. A pozitronemissziós tomográfia (PET) kontrasztanyaga a radioaktívan jelölt cukor, melyet a sejtek felvesznek és alkotóelemeire bontják, a daganatsejtek különösen nagy mennyiségben teszik ezt fokozott energiaszükségletük fedezésére. A glükóz metabolikus (anyagcsere) aktivitásának nyomon követése alapján tehát lehetőség nyílik a szolid tumorok vagy az igen agresszív módon növekvő tumorrégiók azonosítására.

– Pálfi-Tóth Zoé –


A testi gyógyítás mellett a lélekkel is foglalkozni kell
Debrecen - Az egyéni és csoportos pszichoterápia mellett számos lehetőség rendelkezésre áll a daganatos betegeknek. Magyarországon a daganatos betegek kevesebb mint 10 százaléka fordul pszichológushoz, pedig esetükben a test gyógyítása mellett sokat segíthet, ha a lelket is „karban tartjuk”. Febr...