Az útépítést több helyen gátolja, hogy a tulajdonosok nem mondanak le a telkük egy részéről

Nem egyszerű így, nap mint nap.
Nem egyszerű így, nap mint nap. - © Fotó: Matey István
Debrecen – Több utca is az út nyomvonalába belógó ingatlanok miatt nem aszfaltozható le.

Régi, minduntalan visszatérő gond a város egyes, főleg külső utcáiban: az ott élők esős időben sárban, tócsákon átgázolva kénytelen közlekedni. Emiatt úgy érzik, csak másodrangú állampolgároknak számítanak, pedig legtöbb helyen az önerős útépítést is vállalnák. E szempontból az északkeleti városrészben található Júliatelep kivételezett helyzetben lenne, hiszen az Új Főnix Tervben szereplő beruházásként uniós támogatással fejeződhetne be az ottani utcák leaszfaltozása. Ám a 800 millió forintos projektről egyelőre csak feltételes módban írhatunk, mert csaknem száz ingatlan tulajdonosával nem sikerült még megegyeznie az önkormányzatnak, hogy engedje át területének az útépítésbe eső részét, ami szükséges a megvalósításhoz.

Nincs olyan év – különösen esős időszak után –, hogy ne kapnánk fényképpel illusztrált panaszos leveleket egyes utcák lakóitól, a nekik ilyenkor tengelyig érő vízről, sárról. Legutóbb a Gyűrű utcáról küldött „vészjelzést” egy olvasónk, aki feltette a kérdést: nem tehetne értük semmit az önkormányzat, ha már az útépítést akadályozó ingatlantulajdonosok nem érzik annak a felelősségét, hogy mennyi lakótársuknak okoznak kellemetlenséget csökönyösségükkel?

“A kisajátítás évekig elhúzódhat, erre a Júliatelepen nincs idő.” Debreceni Önkormányzat

Minimum öt méter

A kérdést, a sajátjainkkal kiegészítve elküldtük a városházára azzal a szándékkal is, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk: mi várható el a közösségtől, a szabálytalanul beljebb építkező ingatlantulajdonostól és az önkormányzattól, illetve a polgármesteri hivataltól? Melyek azok a törvényi és jogi lehetőségek, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek a rendezésre?

ut2

Útépítést meghiúsító telkek a Júliatelepen. | Fotó: Matey István

Időközben az akut probléma felvetődött a 800 milliós útfejlesztési támogatással érintett Júliatelepen is, ahol a pályázati megvalósulás miatt kicsit eltérő a szabályozás, ezért előbb lássuk az útépítésre vonatkozó általánosságokat.

A polgármesteri hivataltól kapott válasz hivatkozik az Útügyi műszaki előírásra, mely szerint minden utca esetében egyedileg vizsgálandó a minimálisan szükséges útszélesség. Egyirányú utcánál minimum 3 méter, a minimális szabad szélesség pedig 5 méter, kétirányú utca esetében a minimális útszélesség 5,5, a minimális szabad szélesség 9 méter. A minimum minimuma az 5 méteres szabad szélesség, amit kerítéstől kerítésig kell számolni. Ennél keskenyebb útszakaszra ugyanis nem tud behajtani mentő-, tűzoltó- vagy kukásautó.

Első lépésben írásban kell jelezni az útépítésre vonatkozó igényt az önkormányzatnál, ahol megvizsgálják, van-e a tulajdonában megfelelő szélességű terület hozzá. Amennyiben nincs, akkor a terület tulajdonosa teher- és térítésmentesen átadhatja; vagy adásvételi szerződéssel az önkormányzat megveszi tőle ingatlanbecslés alapján; illetve kisajátítja, ha a tulajdonossal nem sikerül megegyezni. Ez utóbbi azonban akár évekig is elhúzódhat. Debrecenben előnyt élveznek azok az utcák, ahol ingyenesen „leadják” az útépítéshez szükséges területet az önkormányzatnak. Az útépítést kezdeményezők már tervekkel, illetve engedélyekkel rendelkezve is jelentkezhetnek, de ezek hiányában az önkormányzat is elkészítteti a terveket, melyek engedélyezési és vízjogi létesítési eljáráson esnek át. Az utca lakói az engedélyezési eljárásban véleményezhetik a terveket, valamint az engedély jogerőre emelkedése előtt megfellebbezhetik a határozatot. Ez természetesen további hónapokkal hosszabbítja meg a folyamatot.

ut3

Fotó: Matey István

Amikor minden szükséges terv és engedély megvan, kezdődhet a kivitelezés, de ennek feltétele, hogy a szükséges összeg az önkormányzat az évi költségvetésében szerepeljen. Az útépítést gátló leggyakoribb tényező, hogy a kivitelezéshez szükséges terület nem az önkormányzaté, és a tulajdonos nem hajlandó lemondani róla. Bonyolítja a helyzetet, ha az ingatlan közvetlenül az utcafronton épült előkert nélkül, mert akkor épületbontással jár a területszerzés. Gyakoribb, hogy a kerítések nem a szabályozási vonalra épültek, ezek beljebb helyezéséről az ingatlantulajdonosoknak kell gondoskodniuk.

Átengedik, vagy sem?

Ezzel a problémával küzdenek a Júliatelepen is, ahol 7 utcában 162 ilyen ingatlant érint az útépítés, ebből idáig 69 ingatlant vagy ingatlanrészt sikerült az önkormányzatnak megszerezni. A többi közül 6-hoz térítésmentes átadással, 56-hoz adásvétellel, 31-hez pedig kisajátítással juthat. Az ingatlan vagy ingatlanrész értékét (kiegészítve a kisajátítással közvetlenül összefüggő költségekkel – kerítés és közműáthelyezés) nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal által kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg. Az erről tartott múlt heti lakossági fórumon Papp László polgármester elmondta, már idén szerették volna lezárni a Júliatelepen az ingatlanszerzést, és elindítani a kivitelezést, de ez már csak jövőre fejeződhet be. Az uniós projekt hivatalos határideje 2020. március 31. Az érintett ingatlantulajdonosok sokáig már nem húzhatják a döntésüket, ami sok száz család mindennapjaira is kihat.

Égerházi Péter



A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .






hirdetés