Az új alkotmány előkészítéséről is tárgyal az Országgyűlés

Az Országgyűlés hétfőn kezdi az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló határozat általános vitáját.

A parlament a kétnapos ülésszakon dönt egyebek mellett a közoktatási törvény és a büntető törvénykönyv módosításáról, szavaz az állami vagyonról szóló jogszabályról, valamint az önkormányzati választásokról, a kormánytisztviselők jogállásáról is törvényt alkot.

Az Országgyűlésben hétfőn kezdődik az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési javaslat általános vitája. A kormánypárt javaslata szerint a testület 45 tagból állna, amelyből 30 tagot a Fidesz és a KDNP, míg 15 tagot az ellenzéki pártok delegálnának. A testület egy évet kapna az új alaptörvény előkészítésére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének és alelnökeinek megüresedett posztjára jelölőbizottságot hozna létre a parlament. A kormánypártok 5, míg az ellenzék 3 delegálnának a testületbe. A szocialisták a jelölőbizottság és az alkotmányt előkészítő bizottságot is paritásos alapon szerveznék meg. Utóbbi testület munkájába a szakmai és a civil szervezetek képviselőit is bevonnák.

A Jobbik is paritásos bizottságokat állítana fel, ám az ÁSZ új vezetőinek mihamarabbi megválasztása érdekében elfogadják a Fidesz javaslatát. Az LMP ugyancsak a paritásos jelölőbizottság felállítását támogatja, mert álláspontjuk szerint csak az ellenzéki pártok bevonásával lehet elkerülni, hogy a független intézmények a politika “martalékává” váljanak. Az ellenzéki párt támogatja az új alkotmányt, amennyiben az a képviseleti demokrácia erősítését szolgálja, ám egyelőre nem ismerik a Fidesz koncepcióját.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása, az úgynevezett “három csapás” javaslat szigorúbban büntetné a visszaeső súlyos erőszakos bűncselekményt elkövetőket, a közfeladatot ellátó személyek elleni bűncselekményt elkövetőket, illetve a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. A Btk. módosítása helyreállítja az úgynevezett “középmértékes” büntetés rendszerét. Ez azt jelenti, hogy egy olyan bűncselekménynél, amelynek büntetési tétele 2 és 8 év közötti letöltendő szabadságvesztés, a bírónak – amennyiben nincs enyhítő vagy súlyosbító tényező – 5 évre kell ítélnie a vádlottat.

Az Országgyűlés határozati javaslatot fogad el, amely megköveti a 2006. augusztus 20-i tűzijáték és a 2006. szeptember 17. és október 25. közötti rendőri intézkedések minden ártatlan áldozatát, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért. Az Országgyűlés egyben felkéri az új kormányt, hogy “mindazon személyek megalapozott kártérítési követelését kiegyenlítse, akiknek a rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett. A kártérítés azokra nem vonatkozik, akik már kaptak kártérítést, akiknek a kártérítési igényét elutasították és akinek a büntetőjogi felelősségét az eseményekben megállapították, aki perben vagy peren kívül megállapodott az igényeiről, illetve akinek a feljelentése folyamán nem indult vagy bűncselekmény hiányában megszűnt a nyomozás.

Az Országgyűlés határozatot fogad el arról, hogy a jövőben legalább 8 általános iskolai végzettséghez kötik a járművezetői engedély megszerzését.

– Független Hírügynökség –